Palesztina a katasztrófa előtt?

2020. április 22. - Danube Institute

gaza.jpg

Március 21-én a koronavírus csendben érkezett meg a Gázai-övezetbe: két Egyiptomon keresztül Pakisztánból hazatérő lakosnál diagnosztizálták a betegséget. A pánik hullámként söpört végig a palesztin területeken – Dalia Hatuqa ír a háttérről a World Politics Review-n megjelent elemzésében.

Nem sokkal korábban, március 5-én diagnosztizálták az első 7 palesztin beteget Ciszjordániában. Ők feltehetőleg egy Betlehemben járó turistacsoporttól kapták el a vírust. Március 22-én a hatóságok teljes Ciszjordánia területére utazási korlátozásokat rendeltek el: minden település és minden menekülttábor közötti mozgást megtiltottak – kivéve orvosi szükség esetén.

Izrael, ahol a kormány szintén szigorú korlátozásokat rendelt el a vírus miatt, tesztekkel és laborhozzáféréssel látta el a Palesztin Hatóságot – úgy tűnhet, hogy bár a két fél már az Obama-kormány óta nem folytatott közvetlen béketárgyalásokat, a világjárvány ideiglenesen háttérbe szorította konfliktusukat.

Tareq Baconi, az International Crisis Group Izraellel és Palesztinával foglalkozó elemzője azonban a gesztusban inkább csak a megszállás intézményesedését látja – és valóban, Izrael még mindig támad ciszjordániai célpontokat, elsősorban volt foglyok és palesztin vezetők házait. Sőt, továbbra is rombol le izraeli otthonokat építési engedély hiányára hivatkozva – ugyanis szinte egy palesztinnak sem adnak házépítésre engedélyt. Nemrég még egy a Jordán völgyében épülő korház építőanyagait is elkobozták izraeli hatóságok. A segítségnyújtás tehát semmiképpen sem értelmezhető egy szuverén állam másik szuverén államnak nyújtott támogatásaként.

A Gázai-övezetet először 2007-ben vonta blokád alá Egyiptom és Izrael, miután a Hamász nagy befolyást szerzett a terület felett. 2 millió lakosa egy 360 négyzetkilométeres területre van összezsúfolva, emiatt és a szegénység miatt a lakosoknak más egészségügyi kockázatokkal is szembe kell nézniük – például az alultápláltsággal. A közegészségügyi infrastruktúra gyenge, és nagy hiány van eszközökből és egészségügyi dolgozókból.

Külkereskedelmi szabályozások még a gyógyszertárak számára is lehetetlenné teszik a megfelelő ellátottság biztosítását, és a kórházak is már régóta hiányt szenvednek olyan alapfelszerelésekből, mint a sóoldat, géz vagy az infúzió. Emiatt rengeteg egészségügyi dolgozó emigrál jobb körülmények reményében, és sok helyi lakos is külföldön – Izraelben, Egyiptomban, Jordániában vagy távolabb – kezelteti magát. Az izraeli székhelyű Physicians for Human Rights nevű segélyszervezet szerint a teljes Gázai-övezet összesen csupán 70 intenzív férőhellyel és 200 koronavírus-teszttel rendelkezik. A Közép-Florida Egyetemen oktató globális egészségügyi szakértő, Yara Asi szerint a gázai korházakban már több mint egy évtizede olyan a helyzet, mint amit a vuhani, lombardiai vagy a New York-i korházakban a koronavírus átmenetileg okozott.

2012-ben az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy 2020-ra Gáza lakhatatlan lehet. Azóta két földi háború is lezajlott a Hamász és az izraeli erők között az övezetben, amely következtében létfontosságú civil infrastruktúrák semmisültek meg. Az ivóvízhez, élelmiszerhez és megfelelő higiéniához való hozzáférés drámaian romlott. A vírus gázai terjedésének megakadályozásához az lenne szükséges, hogy a Hamász irányította kormány együttműködésre lépjen Izraellel és a Palesztin Hatósággal, amelyet azonban a vetélytárs párt, a Fatah irányít.

A Hamász és a Fatah között évek óta komoly konfliktusok vannak, és többszöri próbálkozásra sem sikerült létrehozniuk egy egységkormányt – bár most röviddel a vírus megjelenése után a Palesztin Hatóság segítséget nyújtott a Gázai-övezetnek a gyanús esetek tesztelésében, amíg a Hamász maga nem kapott teszteket.

A Hamásznak egyedül nagyon kis esélye van, hogy meg tudja akadályozni, hogy a túlzsúfolt Gázai-övezetben a vírus katasztrófát okozzon. Reményt adhat azonban, hogy ez Izraelnek is érdekében áll: ugyanis bár néhány kivételtől eltekintve palesztin és izraeli területek között a személyforgalom már nem engedélyezett, a vírus így sem ismer határokat.

Szemlézte: Kiss Dávid