Malajzia és a koronavírus – miért káros a társadalom felkészítése előtt hozott jó döntés?

2020. március 31. - Danube Institute

malajzia.jpg

A koronavírus miatt Malajzia az esetszámhoz mérten már nagyon korán úgy döntött, korlátozza lakossága mozgását – országon belül és át az országhatárokon is. Ez kétségkívül a legjobb döntés volt az új fertőzések számának csökkentése érdekében, de hirtelen bevezetése zavart, kisebb társadalmi pánikot eredményezett – kezdi elemzését Jose Ricardo Sto az Eurasian Review oldalán.

A WHO március 12-én nyilvánította világjárvánnyá az új típusú koronavírust. Nyugaton ekkor kezdett drasztikusan emelkedni az esetszám először, de a kelet-ázsiai országok már 1-2 hete túljutottak a fertőzés első hullámán – és éppen kezdődött a második Malajziában, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában.

Malajziában alakult ki a vírus eddigi legnagyobb gócpontja: egy február 28-tól március 2-ig tartó vallási rendezvény 16 ezer résztvevője közül több mint 1100-nak lett pozitív tesztje. Ennek köszönhetően az ASEAN-országok közül ma Malajziában van a legtöbb fertőzött, több mint 2000 fő – köztük az egészségügyi minisztérium 80 tagja.

A kormány másfél héttel a rendezvény után vezetett be mozgást korlátozó rendelkezéseket, hogy megakadályozza újabb hasonló gócpontok kialakulását. A rendelkezések érintették az országon belüli és országhatárokat érintő utazásokat is, valamint megtiltották a tömegrendezvényeket és minden olyan szolgáltatást, amelyek nem létszükségletet elégítenek ki.

A rendelkezést az időzítése és a nem teljesen egyértelmű irányelvei miatt érték kritikák, mivel bevezetése után pánikszerű vásárlás kezdődött a boltokban, valamint tömegek alakultak ki a rendőrségeken és a tömegközlekedési eszközökön is. Hat nappal a mozgáskorlátozás kihirdetése után arra hivatkozva, hogy a lakosság nem tartja be kellő mértékben a rendelkezés irányelveit, a kormány bejelentette, hogy beveti a katonaságot.

A katonaságra embertartalékjai és tervező-, szervező-, illetve logisztikai képességei miatt volt szükség. Március 31-től április 14-ig meghosszabbították a rendelkezés hatályait, valamint szigorúbb ellenőrzéseket vezettek be a magas új megbetegedési ráták miatt. Johor tartományban két régiót teljesen lezártak.

Jose Ricardo Sto szerint várható a rendelkezés egy újabb hosszabbítása, mivel piaci elemzések csak április közepére várják az új megbetegedések számának tetőzését, és a tetőzés után szerintük még 2 hétig fog tartani a járvány. Az összes esetszámot így 6300-ra becslik.

Ahhoz, hogy a rendelkezést ilyen rosszul és ilyen rosszul időzítve sikerült kiadni, több minden hozzájárulhatott. Egyfelől február 16-tól február 27-ig az alacsony esetszámok miatt lankadt a figyelem a vírus iránt, másfelől még egy február 23-a és március 2-a közötti politikai puccs (Sheraton Move) is elvonta a védekezésről a fókuszt. Muhyiddin Yassin miniszterelnök csak március 10-én iktatta be új minisztereit, ami arról árulkodik, hogy az ország vezetésében két hétig teljes szervezetlenség volt.

Mindezek ellenére a társadalmi intézmények eddig kiválóak kezelik a járványt, és bár a kelet-ázsiai országok közül Malajziában a legmagasabb a fertőzöttek száma, a halálozási rátájuk csupán 1,1%-os (Magyarországon eddig 3,2%). Ez részben az alapos tesztelésnek köszönhető, de annak is, hogy minden erőforrással és kapacitással rendelkeznek, amire a kezeléshez szükségük van. A Covid-19-es betegeknek elkülönített kórházi ágyak csupán 34%-a van jelenleg használatban, és további 3585 áll rendelkezésre.

A gazdaság érdekében a kamatlábak csökkentésén és egy hat hónapig tartó hitelvisszafizetési moratóriumon kívül egy éves GDP 2%-ával (20 milliárd maláj ringgit) felérő gazdaságélénkítő csomagot is bejelentett még a puccs előtti kormány. Az új kormány egy második, hasonló mértékű csomag bejelentését is ígéri április folyamára.

Szemlézte: Kiss Dávid