Aki megvette volna Amerikát

2020. március 06. - Danube Institute

bloomberg.jpg

„Két dolog fontos a politikában. Az első a pénz, a másodikra pedig nem emlékszem” – mondta Mark Hanna amerikai szenátor 1895-ben. Nos, a közösségi médiumok korában a második valószínűleg a személyiség. Mike Bloombergnek olyasmi márpedig nincs, de pénze viszont annyi, mint Krőzusnak, és abban reménykedett, hogy ez utóbbi mértéktelen szórásával pótolhatja az előbbit. Csak, hogy perspektívába állítsuk, Bloomberg vagyona 56,2 milliárd dollár, ami mellett például Soros 8,3 milliárdja vagy Trump 3,1 milliárdja messze elbújhat – írja a Spectator.

A legutóbbi fejlemények viszont azt mutatják, hogy a pénz mégsem elég. A többi jelölt módszeresen támadott meg mindent, amit csak múltjából ellene felhozhattak, és Bloomberg egyik kritikára sem tudott épkézláb választ adni.

A milliárdos gyakorlatilag elindította a politika történetének legnagyobb tévés és internetes kampányát, amely megállás nélkül bombázta az amerikai szavazókat a feltételezett erényeivel.

A másik dolog, ami fontos az amerikai politikában, az az információ. És Bloombergnek bizony az is van. Évek alatt vásárolta fel azokat a digitális eszközöket, amelyekkel a lehető legprecízebben lehet személyre szabni a hatalmas reklámözönt. A feketék a büntetőjogi reformokról olvastak, a fiatal liberálisok az LMBT-jogokról, a konzervatívabb demokraták pedig folyamatosan azt hallották, hogy egyedül Bloomberg verheti meg Trumpot.

És persze pénzzel nemcsak reklámokat, hanem befolyást is könnyen lehet venni. Az elmúlt évtizedekben Bloomberg nagyjából 10 milliárd dollárt adományozott különféle nemes célokra, amellyel számtalan emberi jogi csoportot, think-tanket és civil szervezetet állított a saját oldalára.

De mint a fejlemények mutatják: Bloombergnek mindez nem volt elég: a szuperkedd után visszalépett a jelöltségtől. Hogy ezután még a politika közelében marad-e a pénzember, az a közeljövő zenéje lesz.

Szemlézte: Orbán Tamás