Eltérően ítéli meg a klímaügyet Új-Zéland és Ausztrália

2020. március 01. - Danube Institute

uj_zeland_4.jpg

Tavaly év végén Új-Zéland parlamentje Jacinda Ardern miniszterelnök vezetésével mérföldkőhöz ért egy új klímaterv megszavazásával. Az országra nemigen jellemző nemzeti konszenzussal sikerült közös megegyezésre jutni a klímapolitikával kapcsolatban, melynek elsődleges támogatói a kormányzó Munkáspárt és az ellenzéki konzervatív párt voltak.

A ‘Zero Carbon Bill’ elnevezésű törvénytervezet célja 2050-re lehetőleg az összes üvegházhatású gáz betiltása az országban, melynek megvalósítását egy megbízott, független testület fog felülvizsgálni. A kormány mindezek mellett 1 millió fa ültetését is megígérte a következő 10 év folyamán, valamint a megújuló energiára való teljes áttérést az energiaszektorban 2035-re.

A törvénytervezet a célok szerint hatékonyan biztosíthatja Új-Zéland vezető szerepét a csendes-óceáni térségben, mivel egyetlen ütőképes vetélytársa – Ausztrália – továbbra sem hajlandó lemondani fosszílis energiahordozóinak gazdasági potenciáljáról – írja a The Diplomat. 2019 augusztusában Scott Morrison ausztrál miniszterelnök újabb kőszénbányák megnyitását jelentette be, nem fogllakozva a csendes-óceáni szigetek vezetőinek ellenkezésével és a tudósok által veszélyes szintűnek tartott tengerszint-emelkedéssel.

A két ország között megjelenő ideológiai és gazdasági vita nem egyedülálló a klímaváltozás körül zajló világszintű vitában. Míg egyesek, így Ausztrália is, a gazdasági érdekeket tartják szem előtt, addig mások, Új-Zélanddal az élen, a jövő generációinak védelmét tartják fontosabbnak. A 2015-ös Párizsi Egyezmény volt látszólag az első igazán jelentős közös eredmény, ám az USA kilépése az ott teremtett kölcsönös bizalmat megrengette, ezzel lehetőséget teremtve más, részlegesen vagy teljesen kilépni kívánó országoknak is az egyezmánytől való eltérésre.

Szemlézte: Sajti Konor