Nincs jobb az általános egészségbiztosításnál?

2020. január 06. - Danube Institute

egeszsegugy2_1.jpg

Felhívást intézett a világ vezetői felé Abe Sinzo, Japán miniszterelnöke és Tedros Adhanom WHO- főigazgató az általános egészségbiztosítás elvének további terjesztése érdekében – olvasható a The Washington Post hasábjain.

A II. világháború után Japán vezetése felismerte, hogy egy nemzet újjáépítéséhez nem elég, ha csak az infrastruktúrába fektetnek. Épp ezért úgy döntött, általános egészségbiztosítási rendszert hoz létre. Az idő – úgy tűnik – őket igazolta; ma az ázsiai ország lakóinak a leghosszabb a várható élettartama és a világ harmadik legnagyobb gazdaságát tudhatják magukénak.

2021-ben ünnepli az ország az egyetemes egészségbiztosítási rendszerének 60. évfordulóját. Japán egészségügyi ellátórendszerét a világon mindenütt elismerik, hozzáférhető, hatékony, eredményes, és – ami talán a legfontosabb – minden polgár számára elérhető és megfizethető.

„Hisszük, hogy az egészségügyi ellátás minden ember számára alapvető emberi jog, nem pedig kiváltság azok számára, akik megengedhetik maguknak. Nem fogadhatunk el egy olyan világot, amelyben az embereket megfosztják ezen joguktól. Ez az oka annak, hogy mindketten elkötelezettek vagyunk az egyetemes egészségügyi ellátás mellett, hogy mindenki pénzügyi nehézségek nélkül hozzáférhessen a szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz” – írta Shinzo és a WHO-vezér az amerikai lapban.

A világ lakosainak legalább még fele továbbra is küzd az alapvető egészségügyi szolgáltatásokért, holott vannak olyan országok, mint Japán, aki bebizonyította, hogy az egyetemes lefedettség nemcsak lehetséges, hanem hosszú távon kifizetődő is; az állam vezetésének érdemes beruháznia az egészségügybe az ország későbbi jóléte és stabilitása érdekében.

Japán példáján felbuzdulva már több ország is eszközölt változásokat egészségügyi ellátásán. Az elmúlt két évben Egyiptom, a Dél-afrikai Köztársaság és a Fülöp-szigetek vezetése fogadta el az egyetemes biztosítást bevezető törvényeket, míg Kenya és India ambiciózus terveket indított az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiterjesztése érdekében, több millió ember számára.

„Az egészségügy megreformálása ma még fontosabb, mint hatvan évvel ezelőtt. A világ súlyos veszélyekkel néz szembe az éghajlatváltozás, a fertőző betegségek, a tömeges migráció és a növekvő gazdasági egyenlőtlenség miatt. Vannak olyan betegségek, mint a cukorbetegség is, amely tömegesen szedi áldozatait. Egyre növekvő igény mutatkozik a fejlett orvosi kezelésekre, az általános lefedettség pedig elengedhetetlen e kihívások kezeléséhez” – mondta a két vezető.

2015-ben a világ vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy 2030-ig a fenntartható fejlesztési célok részeként általános egészségügyi lefedettséget érnek el. Sinzoék figyelmezettek: már csak tíz év van hátra.

„Az intézkedések meghozatalakor az országoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az egészségügyi rendszerek megerősítésére. Az egészségügyi szektoron kívüli együttműködés, ideértve a pénzügyi ágazatot, szintén létfontosságú. Fontos, hogy az egészségügyi technológiákkal és a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos innovációkra elegendő összeg jusson. A nemzeti felelősségvállalás szintén nélkülözhetetlen tényező az országok sikerében. Az ambiciózus cél megvalósítása érdekében minden kormánynak felelősséget kell vállalnia, hogy politikájukat következetesen alakítják ki.”

„Állami, regionális és globális szinten is az egyetemes lefedettség közös frontot teremt a szegénység, a járványok és az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival szemben. Az erős lefedettség pedig egészségesebb embereket eredményez” – zárták soraikat Shinzoék.

Szemlézte: Benkő Lilla