Danube Institute Blog

Nyerhet-e még Donald Trump?

2016. november 02. - Danube Institute

donald_trump_2_2.jpg

Mit tehet Donald Trump annak érdekében, hogy utolérje Hillary Clintont az elnökválasztási versenyben?

Számos tényező arra utal, hogy a New York-i mágnásnak nehéz győznie. Eközben a líbiai konfliktus megoldatlanságától terhes az amerikai külpolitika.

Donald Trump republikánus elnökjelölt a novemberi választások előtt két héttel egyre elkeseredettebb harcot folytat a demokrata jelölt Clintonnal szembeni hátránya lefaragásáért. Több felmérés is azt állítja, hogy a volt külügyminiszter legalább 270 elektori szavazatot tudhat a magáénak. A Trump kampány előkészületeit vezető Jim Dornan szerint „Trumpnak vége”, hacsak nem történik valami teljesen váratlan esemény. A Politico értékelése szerint a New York-i mágnás öt és fél hónapja tartó balfogásai és „kihagyott lehetőségei” után aligha elképzelhető, hogy érdemben befolyásolni tudja az elnöki székért folytatott küzdelem kimenetelét. Több elemzés rávilágít arra, hogy a demokratikus választások történetében nem volt még olyan elnökjelölt, aki ennyi „deficittel küzdene” nemzeti és tagállami szinten egyaránt a választások előtt. Trumpra az egyik hagyományosan republikánus államban, Utah-ban komoly verseny vár a független Evan McMullin-al szemben.

Az Associated Press felmérése szerint Clinton 272 elektori szavazatával meg tudná nyerni a választásokat. Mindennek a fényében tovább nehezíti Trump helyzetét, hogy Ohio államban nem tudta megszerezni a népszerű John Kasich republikánus kormányzó támogatását. Ha mindez nem volna elég, az utolsó televíziós vitában a republikánus aspiráns ellenfelét „utálatos nőszemélynek nevezte”, ezt megelőzően pedig az a nyilatkozata kapott (ismét) nagy médiafigyelmet, amelyben kifejtette, hogy nem fogadja el a választási eredményeket, ha veszít. Utóbbi kijelentése egyéb iránt aggodalmat váltott ki mind a demokrata, mind a republikánus párt tagjainak körében, mondván, hogy az hosszú távon is a választási rendszerbe vetett bizalom megrendülését eredményezheti.

Nehézségek Líbiában

Folyik az Iszlám Állam által elfoglalt legjelentősebb iraki város, Moszul visszafoglalását célzó hadművelet, melyben az iraki kormányerők mellett az eddig hatékonynak bizonyult kurd Pesmerga harcosai is részt vesznek. Mindeközben Líbiában is komoly offenzívába kezdtek a helyi csapatok a tengerparti Sirte város visszafoglalására. Az amerikai légicsapások eddig javarészt eredménytelennek bizonyultak, így a 2015 óta az IS harcosai birtokában lévő város visszafoglalása időben elhúzódhat.

A Washington Post szerint az USA támogatását élvező milíciák ellen hatékonyan védekeznek az iszlám radikálisok. Nemrég egy nap alatt 14 harcost lőttek le mesterlövészek. A líbiai város visszafoglalásának nehézségei azokra a problémákra világítanak rá, amelyekkel az Egyesült Államok Észak-Afrikától Afganisztánig szembe találja magát: a helyi csapatok korlátaira, és a helyi politikai viszályok okozta szétforgácsolódásra.

Az Egyesült Államoknak és a többi nyugati országnak problémát okoz, hogy az eredetileg pár hetesnek tervezett hadművelet akár hónapokig is elhúzódhat. Az is tisztázatlan, mi fog történni, ha az Iszlám Állam eltűnik Sirtéből. Egyébiránt a líbiai várost rengetegen elhagyták az IS érkezését követően. A terrorszervezet líbiai szárnya ugyanolyan brutális, mint az Abu Bakra al-Bagdadi vezetése alatt Szíriában és Irakban működő csoport.

Az USA támogatását élvező líbiai egységkormány nyáron kérte Washington segítségét a szélsőségesek elleni harcban, majd az augusztus elsején megindult légicsapásokat követően néhány hét alatt győzelemre vihetőnek tartották a hadműveletet. Azóta 330 légicsapást mért az USA a Sirte-ben lévő IS-harcosokra, s a hadműveletet azóta kétszer meghosszabbították, teszi hozzá a Washington Post.

Azonban a város elfoglalásának és az IS líbiai szervezetének a felszámolásának olyan nehézségei, mint a házakban rekedt civilek, az akadozó humanitárius szállítmányok, illetve a sokszor a végsőkig harcoló fegyveresek ellenállásán túl az ország politikai krízishelyzetének megoldása is meglehetősen nehéz feladat elé állítja a nyugati hatalmakat. Ugyanis egy évvel egy területi egyezmény aláírását követően a törvényhozók nem ismerik el a nyugat támogatását élvező líbiai egységkormányt, mely egyre több kihívással néz szembe a többi rivális politikai erőtől a növekvő kritikán át a kétségbeesett líbiai lakosokig.

A Sirte visszafoglalására indított hadműveletet tovább lassíthatja az a körüli vita, hogy ki fogja kormányozni a tengerparti várost, miután legyőzték az iszlám szélsőségeseket. A kialakult helyzetet az a tényező is tovább nehezíti, hogy egyre több, az egységkormányt támogató fegyveres erő vezetője véli úgy, az USA légicsapásai az Iszlám Állam ellen lényegében hatástalanok.

Szemlézte: Árpási Botond

süti beállítások módosítása