A nemzetközi jogban a világűr a res communis omnium usus kategóriájába, azaz a mindenki által használható területek közé tartozik, ezzel szemben az elmúlt évtizedekben - az űrtevékenység költségei és kockázatai miatt – csupán néhány nagyhatalom volt képes a földön kívüli világ felfedezésére. Ez a…

Decemberben intézetünk ismételten csúcstalálkozót szervezett, melynek középpontjában a gepolitika, a biztonság és védelem állt. A Second Danube Summit on Geopolitics, Security, and Defense rendezvényen számos kiemelkedő elemző, egykori politikus és szakember oszthatta meg gondolatait konferenciánk…

Kína, Oroszország és az Egyesült Államok nyílt vetélkedése egy olyan nemzetközi rendszert hozhat, ahol a játékszabályok világosabbak, a nemzeti érdekek egyértelműbbek - állítja a neves történész, Hal Brands.

Egy új hidegháború lehet, hogy nem fog olyan győzedelmesen véget érni Amerika számára, mint az előző - és az sem biztos, hogy véget fog érni. Erről írt Paul R. Pillar, a korábban 25 éven át hírszerzőként dolgozó amerikai szerző a National Interestben.

Az amerikai-kínai versengést Peking szemszögéből vizsgálja a Foreign Affairs. Wang Jisi az ázsiai állam álláspontjából mutatja be az egyre mélyülő és intenzívebb konfliktust a két szuperhatalom között.

Cikkünkben az Atlantic Council blogbejegyzése alapján azt vizsgáljuk meg, helyes-e azt állítani, hogy az eredeti hidegháborúhoz hasonló a mostani helyzet?

Michael C. Desch a The American Conservative hasábjain osztja meg a gondolatait az Egyesült Államok külpolitikai stratégiáival kapcsolatban.

„Az USA–Kína viszonyban a rugalmas és realista diplomácia alkalmazása lenne a leginkább kézenfekvő, főleg, ha mindent abban a tekintetben nézünk, hogy megoldást próbálunk találni a két hatalom közti ellentmondások kezelésére. Ugyanakkor nem akarjuk, hogy akár az amerikai állampolgárok, akár a Peking…

A hátizsák és aktatáska méretű atombombák továbbra is léteznek, ráadásul 100 darab hiányozhat is – írja Caleb Larson a National Interest hasábjain.

A The Atlantic a magazin 160. évfordulója alkalmából újra megjelentetett egy 1951-ben írt cikket Bertrand Russelltől, amiben az emberiség jövőjét boncolgatja a szerző. Miben lett igaza és miben nem?

Amerika egy megosztott nemzet, amely nem csak abban nem tud megegyezni, hogyan érje el céljait, de abban sem, hogy mik a céljai? Az amerikaiakat a hidegháború első évtizedei során a Szovjetunió rémképe tartotta össze. Ez az egység azonban fokozatosan megbomlott. Hiába nyerte meg az…

Az állami hatalom egyre inkább intézmények és egyéb szervezetek kezébe kerül, beleértve ebbe terrorista csoportokat is. Ezzel annak az esélye, hogy nukleáris fegyvereket használjanak fel sokkal nagyobb, mint a 20. században bármikor. A Hoover Institution kiadásában jelent meg a…

Ronald Reagan elsődleges célja az Egyesült Államok újdonsült elnökeként az volt, hogy visszaállítsa Amerika elvesztett önbizalmát és hitét önmagában − írja Lee Edwards az Intercollegiate Review cikkében. Miután megválasztották az Amerikai Egyesült Államok elnökévé,…