Szíria Bassár el-Aszad elnök bukása óta először tart parlamenti választásokat szeptemberben. Az új parlamentben kétszáztíz képviselői hely van, ebből hetvenet Ahmed al-Sharaa, Szíria új, ideiglenes elnöke fog kinevezni. A maradék száznegyven székről helyi választási bizottságok döntenek majd.

Az izraeli–szíriai feszültség július 13–14. között súlyosan kiéleződött, miután Szíria déli részén, Suwayda tartományban heves összecsapások törtek ki a drúz kisebbség és helyi beduin csoportok között.

Bassár el-Aszad rezsimjének 2024. decemberi bukása reményt hozott a háború sújtotta Szíriának. A zsarnokság végét ünneplő eufória és egy új, befogadó kormányzat ígérete azonban egy sötét paradoxonnal szembesült: a hatalmi vákuum ideális táptalajt teremtett az Iszlám Állam (ISIS) újjáéledéséhez. A…

Donald Trump elnök nagyszabású diplomáciai körútra indult a Közel-Keleten, több milliárd dolláros befektetési megállapodásokat kötött az Öböl-régióban, és bejelentette, hogy enyhíteni kívánja a Szíriával szembeni, régóta fennálló szankciókat. Ez a lépése Washingtonnak, megerősíti befolyását a…

A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött, és 13–14 évnyi harc után 2024 végén fordulóponthoz érkezett. 2024. december 8-án lázadó erők – élükön a Haját Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista csoporttal – megdöntötték Bashar al-Asszad elnök uralmát, véget vetve családja 53 évig tartó uralkodásának.  Az…

Az elmúlt héten megrázó erőszakhullám söpört végig Szírián, veszélyesen kétségbe vonva az Aszad-rendszer bukását követő új kormányzat megbízhatóságát és hatékonyságát. Eközben a hosszú polgárháború és a súlyos nemzetközi szankciók hatására kialakult gazdasági válság is tovább rontja az instabil…

Bassár el-Aszad csaknem két és fél évtizedes uralmának a lezárulta egy új kezdet reményét is jelenthetné a sok éves konfliktus által erősen megtépázott ország számára. Azonban a rezsimet megdöntő fegyveres csoportok dzsihádista múltja a szír társadalom szélsőséges megosztottságának tükrében komoly…

Egy évvel a 2023 október 7-én kirobbant közel-keleti háború után sem tudunk stratégiai értelemben vett győztest megnevezni. Habár Izrael sikeresen tudott bevonulni Gázába, illetve dél-Libanonba, hosszútávon még most sem látható, hogy Jeruzsálem hogyan tudná megszüntetni a szomszédos országokban a…

Nyolc évvel ezelőtt mindenki azt várta, hogy véget ér a polgárháború Szíriában, miután Bassár el-Aszad csapatai hosszú ostrom után, elfoglalták Aleppót, Szíria legnagyobb városát a felkelő erőktől. Azonban az utóbbi napok váratlan fordulatot hoztak Szíriában, ahogyan egy új erőre kelt rebellis…

A szíriai konfliktus egyik legújabb eszkalációjában az iszlamista lázadó erők az elmúlt évek legnagyobb offenzíváját indították el Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen. A harcok, amelyek során már legalább 15 falut megnyertek, több mint négy és fél év óta az első komoly kihívást jelentették Aszadnak…

Vlagyimir Putyin után a Nemzetközi Büntetőbíróság Bassár al-Aszad ellen is elfogatóparancsot adott ki. A szír elnök ellen országa lakosságával szemben elkövetett emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményben való bűnrészesség vádja miatt indul eljárás – írja a Deutsche Welle.  

Bassár el-Aszad tizenkét év után újra részt vett az Arab Liga csúcstalálkozóján Szaúd-Arábiában. A szír elnök felbukkanása nagy port kavart a nemzetközi sajtóban, elvégre tagságát évekkel ezelőtt felfüggesztették a szíriai polgárháború kirobbanásában betöltött szerepe miatt.

Február 6-án hajnalban rendkívül erős földrengéshullám rázta meg Törökországot, Szíriát, valamint kisebb részben a környező országokat: Ciprust, Jordániát, Libanont, Irakot, Grúziát és Örményországot. Az első négy rengés kevesebb, mint egy órán belül zajlott le, amit további hat utórengés követett…

Miközben újabb vezetőjét ölték meg az amerikai különleges erők, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet továbbra is képes lesz fennmaradni Irakban és Szíriában, folyamatos problémákat okozó gerillahálózat formájában - írja a Foreign Policy.

Koppenhága célja, hogy nullára csökkentse a menedékkérők számát. A kormány arra utasítja a szíriai menekülteket, hogy térjenek vissza Damaszkuszba, amely a kabinet szerint immár biztonságos.

Bár az Amerikai Egyesült Államok új elnöke beiktatása után azt írta ki Twitter felületére, hogy ,,America is back”, vagyis hogy ,,Amerika visszatért”, ekkor még senki nem gondolta, hogy ez az ő értelmezésében a közel-keleti háborúk és az intervencionalista politika visszatérést is magában hordozza.

2020 első negyedévében a szíriai konfliktus ismét fokozódott, bár nagy politikai fordulatok nem történtek. A koronavírus az így is súlyos helyzetet rontja tovább. Kyle Orton elemzése a The Jamestown Foundation oldalán.

Február 29-én Dohában egy olyan mérföldkőhöz értek el az amerikai–tálib tárgyalások, melynek következtében talán sikerül megvalósítani Donald Trump egy külpolitikai célkitűzését, s lezárul az Egyesült Államok leghosszabb háborújaként emlegetett afganisztáni konfliktus.

„Ha Oroszország részt akar venni a szíriai események alakításában, akkor az az ő dolguk” – nyilatkozta Donald Trump, majd még hozzátette, hogy „mindnyájuknak sok sikert kíván” – jelent meg nemrég a Reason magazin oldalán.

Ki lehet zárni, hogy az amerikai elnök a kurdokhoz hasonló módon Izraelnek is hátat fordíthat? – teszi fel a kérdést Yaakov Katz a Jerusalem Postban.

Trump nem az első amerikai elnök, aki feláldozza a szövetségeseit egy nagyobb geopolitikai cél érdekében. Nem kéne meglepődnünk, hiszen ez az, amit a nagyhatalmak tenni szoktak – írja Ted Galen Carpenter a National Interest hasábjain.

Daniel R. DePetris a radikalizáció valódi okairól és az amerikai katonai jelenlét hatásairól ír a National Interestben.

James Mattis amerikai védelmi miniszter jól tette, hogy benyújtotta lemondását, Donald Trumppal ugyanis nehéz boldogulni. Az amerikai elnök alaposan elszúrta a dolgokat a döntéssel, hogy kivonja az amerikai csapatokat Északkelet-Szíriából. Ha mást nem is, legalább annyit meg kellene…

Douglas MacGregor, visszavonult amerikai ezredes arról ír a National Interestben, hogy szerinte az Egyesült Államoknak nem szabadna jelen körülmények között több pénzt költenie a Közel-Keletre.

A legutóbbi megtorló légicsapások ugyan jól prezentálták az amerikai hatalmat, de egyben veszélyes precedenst is teremtettek a jövőre nézve – írja a National Review oldalán megjelent cikkében Matthew Fay.

Az Egyesült Királyság magabiztos az általa, valamint Amerika és Franciaország által kivitelezett légicsapások eredményességében, mondta a brit miniszterelnök. A légicsapások célpontjai szíriai vegyi fegyverlétesítmények voltak.

Donald Trump amerikai elnök parancsára az Egyesült Államok Franciaország és Nagy-Britannia támogatásával légicsapást mért három szíriai katonai létesítményre – írja a CNN.

Négy éve, John Kerry akkori amerikai külügyminiszter nyilatkozata után – mely szerint az összes vegyi fegyvert kivonták Szíriából – úgy tűnt, mintha a szír civileket éri vegyifegyver-csapások végre véget érnének. Ezzel szemben legutóbb most áprilisban ért ilyen csapás…

Az Egyesült Államok leghűségesebb kurd szövetségesei Szíriában épp kibékülnek a fő ellenféllel, Bassár el-Aszad szír elnökkel. Ez nem jelenthet meglepetést azoknak, akik szorosan követik a kurd YPG és Törökország harcát a szíriai Afrin környékén – írja Geoffrey Aronson…

Daniel R. DePetris továbbra sem lát esélyt a szíriai polgárháború békés rendezésére, annak ellenére, hogy az Aszad-rezsim és az ellenzék képviselői már nyolcadik alkalommal találkoztak Genfben. „Sajnos nem sok dologról lehet beszélni; mindkét oldal annyira ragaszkodik a követeléseihez és az…