Itt az iraki visszavonulás ideje?

2020. március 16. - Danube Institute

Iraki tisztviselők az amerikai katonák visszavonását követelik, főként arra hivatkozva, hogy a jelenlétük sérti Irak nemzeti szuverenitását. E követelés leginkább a minapi rakétadámadásos események kapcsán került újra felszínre – írja Daniel Larison a The American Conservative hasábjain. Az iraki…

Tovább

Mik lesznek a szíriai kivonulás következményei?

James Mattis amerikai védelmi miniszter jól tette, hogy benyújtotta lemondását, Donald Trumppal ugyanis nehéz boldogulni. Az amerikai elnök alaposan elszúrta a dolgokat a döntéssel, hogy kivonja az amerikai csapatokat Északkelet-Szíriából. Ha mást nem is, legalább annyit meg kellene…

Tovább

Az Egyesült Királyság biztos a szíriai sikerben

Az Egyesült Királyság magabiztos az általa, valamint Amerika és Franciaország által kivitelezett légicsapások eredményességében, mondta a brit miniszterelnök. A légicsapások célpontjai szíriai vegyi fegyverlétesítmények voltak.

Tovább

Amerika épp elszúr valamit Szíriában

Az Egyesült Államok leghűségesebb kurd szövetségesei Szíriában épp kibékülnek a fő ellenféllel, Bassár el-Aszad szír elnökkel. Ez nem jelenthet meglepetést azoknak, akik szorosan követik a kurd YPG és Törökország harcát a szíriai Afrin környékén – írja Geoffrey Aronson…

Tovább

Nem várható békés megoldás a szíriai polgárháborúban

Daniel R. DePetris továbbra sem lát esélyt a szíriai polgárháború békés rendezésére, annak ellenére, hogy az Aszad-rezsim és az ellenzék képviselői már nyolcadik alkalommal találkoztak Genfben. „Sajnos nem sok dologról lehet beszélni; mindkét oldal annyira ragaszkodik a követeléseihez és az…

Tovább

Hogyan zárkózott be a muszlim világ?

Hogy lehet, hogy több, egykor büszkén pluralista muszlim államban, ahol a nők miniszoknyát viseltek és közkedvelt időtöltésnek számított a strandolás, mára halálbüntetés jár istenkáromlásért és mindennaposak az erőszakos etnikai ellentétek? Ezt a kérdést járja körül Kim…

Tovább

Mi legyen a kurdokkal?

Az Egyesült Államok elnöke májusban rábólintott a szíriai kurdok katonai megsegítésére, amely az Iszlám Állam de facto fővárosa, Rakka visszafoglalására irányuló katonai műveletek terén valósulna meg. Törökország – aki terrorista csoportként tekint a Szíriai Demokratikus…

Tovább

Mit is gondol Trump az iszlám világról?

A regnáló amerikai elnök kampányában enyhén szólva is kritikus hangot ütött meg az iszlám vallás egészével szemben. Ehhez képest első hivatalos, külföldi útja a Közel–Keletre vezetett, melynek első állomása az USA hagyományos szövetségese, Szaúd Arábia volt.

Tovább

Mire jut egymás ellen Szaúd-Arábia és Irán?

A térség két, vezető hatalma, Szaúd Arábia és Irán között legendásan rossz a viszony. Richard Haass, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának elnöke ezt dolgozza fel a Financial Times-ban megjelent cikkében, melyet Trump Rijádban tett látogatása kapcsán írt.

Tovább

Egyiptom kudarca a terror elleni háborúban

A Nílus völgyének országa az Amerikai Egyesült Államok által nyújtott hivatalos segélyezés egyik kiemelkedő célpontja – Izrael, Afganisztán, Jordánia és Pakisztán mellett. Egyiptom közel négy évtizede, 1978 óta közel 30 milliárd dollár segélyben részesült. A társadalmi…

Tovább

A Közel-Kelet lehet Kína új célpontja

Az utóbbi időben mind gazdaságilag, mind politikailag óriási mértékben megnövekedett Kína befolyása a Közel-Keleten. A távol-keleti ország ügyes diplomáciával igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a térség összes fontosabb államával. Richard Fontaine és Michael Singh cikke…

Tovább

Újabb hosszú játszma kezdődik Szíriában

Alapjaiban alakítja át a hat éve tartó szíriai polgárháborút a péntek hajnali amerikai rakétatámadás. Szíriában hosszú játszmára kényszerülhet az Egyesült Államok a National Review szerkesztőségi írása szerint.

Tovább

Megosztott Törökország a népszavazás előtt

Recep Tayyip Erdogan török elnök már 2003 óta világszerte az anti-elitista és nacionalista politikai erők vezéregyénisége. A modern világ félreértett áldozatának állítva be magát hatalmas támogatói réteget tudhat maga mögött. Törökországnak április 16-án kell döntenie…

Tovább

Beutazási tilalom − újratöltve

Január végén Donald Trump bejelentette a muszlim országok elleni beutazási tilalmát, március 6-án pedig bemutatták az alapkoncepció megreformált változatát. Daniel Larison és Mark Krikorian összegezték gondolataikat a beutazást gátló rendeletről szóló cikkeikben.

Tovább

Mihez kezdjen Trump Iránnal?

Donald Trump egy február közepén tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a 2015-ben megkötött iráni atomegyezmény nem áll biztos lábakon. Az amerikai elnök február 3-án szankciókat is kiszabott Iránra, ezek következményét azonban nehéz előre megjósolni – véli Ross Harrison és Alex Vatanka a…

Tovább

Tudnak enyhülni az orosz-amerikai kapcsolatok?

Moszkva és Washington diplomáciai közeledése csak felszínes jelenség: a közel-keleti konfliktus rendezésében eltér Putyin és Trump végcélja, míg Ukrajnában az amerikai elnök nem fogja visszavonni az erőit vagy felhagyni a nyugatbarát kijevi kormányzat támogatásával csak azért, mert…

Tovább

Vita van Ausztrália közel-keleti tevékenysége körül

Sajtóhírek szerint a Palesztin Hatóságnak nyújtott ausztrál külföldi segélyprogram támogatásának egy részét a Hamasz terrorszervezetnek adják. Az ausztrál kormány tagad, Tony Abbott volt kormányfő egy vizsgálatra hivatkozva támadja a szövetségi kabinetet.

Tovább

Összezördült Izrael Új-Zélanddal

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által egyhangúan elfogadott, Izraelt elítélő határozat az amerikai-új-zélandi kapcsolatokra is hatással lehet, azonban a wellingtoni kabinet a közel-keleti béke megteremtéséhez vezető fontos lépésként értékeli a szavazás eredményét.

Tovább

May vs Johnson: feszültség az Egyesült Királyság kormányában

Példátlan szakadás következett be a brit kormányon belül, amikor Boris Johnson külügyminiszter Szaúd-Arábiára vonatkozó kritikus megjegyzéseit Theresa May szóvivője nem a kormány hivatalos álláspontjaként értékelte.

Tovább

Szíriáról vitatkoztak az ír parlamentben

Szokatlanul éles konfliktusban találták magukat a Dáil (ír alsóház) pártjai, amikor az október 17-i héten előbb az aleppói helyzetről, majd Szíriáról és végül a teljes közel-keleti szituációról folytattak vitát.

Tovább

Meg lehet érteni Putyint?

Ugyan teljesen érthető az oroszok elszigetelésének és a velük való konfrontációnak a gondolata, mégsem ez a legbölcsebb külpolitikai irány a következő amerikai elnök számára. Meg kell érteni Putyin gondolkodását, mivel mostanra ő határozza meg egy személyben az orosz…

Tovább

Elhallgatott háború: mi folyik Jemenben?

Az amerikai republikánus és demokrata elnökjelöltek között kíméletlen politikai csatározások zajlanak, miközben a harmadik televíziós vita és a novemberi választások közeledtével egyelőre Hillary Clinton bizonyul az esélyesebbnek. Eközben az amerikai külpolitika negatív…

Tovább

Anarchia az Egyesült Államokban

Az iszlám terrorizmussal kapcsolatos napjainkban kialakult félelmek sokban hasonlíthatók a 20. századi anarchista válsághoz. Az Egyesült Államokba történő bevándorlás faji, etnikai és politikai alapú korlátozásának régre visszanyúló tradíciói vannak, így Donald J. Trump republikánus elnökjelölt…

Tovább

Amikor álszent a britek külpolitikája

„Boris Johnson külügyminiszterként a brit parlament alsóházában elmondott beszédében jogosan ítélte el Oroszország aleppói bombázását. Ezzel azonban fel is fedte az Egyesült Királyság hipokrita Közel-Kelet politikáját” – írja az Independentnek írt véleménycikkében Andrew Smith.

Tovább

Keményebben fellépne az USA Szíria ügyében

Az USA keményebb szankciók bevezetésén gondolkozik Oroszország és Szíria ellen. Ennek oka, hogy a szíriai tűzszünet vége óta óriási erőkkel folytatták az oroszok támogatását élvező szír kormányerők Aleppó bombázását. Habár felmerült a kisebb katonai beavatkozás ötlete is, a katonai incidensek…

Tovább