A nemzetközi politikai helyzet változásai közepette Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi tokiói látogatása a stabilitás fontosságára hívta fel a figyelmet. Európa és a Távol-Kelet fejlett gazdaságai közötti párbeszéd nem csupán a kereskedelemről, hanem a közös biztonsági és technológiai érdekek…

Október elején Emmanuel Macron újra kinevezte Sebastien Lecornu-t miniszterelnöknek, mindössze néhány nappal azután, hogy a kormányfő előzőleg lemondott. Franciaország politikai instabilitása, a miniszterelnökök gyors váltása és a parlamenti patthelyzet mély bizonytalanságot okoz a kormányzásban, a…

A francia Nemzetgyűlés hétfőn bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta François Bayrou kormányát. Kilenc hónap alatt ez már a második kabinet, amely elbukik, Emmanuel Macron mozgástere pedig egyre szűkül a töredezett parlamentben. A válság idején a befektetők aggódnak, a szélsőséges pártok…

Szinte csoda lenne, ha túlélné a szeptember 8-i bizalmi szavazást a jelenlegi miniszterelnök, François Bayrou. Bukása azonban nem oldaná meg a francia belpolitikában eluralkodott kínzó patthelyzet, sőt, további bizonytalanságba sodorhatja a súlyosan eladósodott országot.

Algéria április 14-én felszólította a francia nagykövetség 12 dolgozóját, hagyják el az ország területét 48 órán belül.  

Nicolas Maes, az Orano francia állami nukleáris üzemanyag-gyártó cég vezérigazgatója bejelentette, hogy a vállalat új uránbányákat kíván nyitni Mongóliában és más országokban. A cél az atomenergia-ipar növekvő igényeinek kielégítése, valamint a nigeri projektek leállása miatti termeléskiesés…

Emmanuel Macron francia elnök kizárta a lemondását, mondván, hogy 2027-ig, hivatali idejének végéig hatalmon marad, és a következő napokban új miniszterelnököt nevez ki, miután a kormány történelmi összeomlása politikai zűrzavarba taszította Franciaországot.

331 képviselő szavazatával Michel Barnier lett az első kormányfő, akit 1962 óta bizalmatlansági eljárásban elmarasztaltak, ezáltal az V. Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökévé vált. Mindez tovább bonyolítja a helyzetet az egyébként is politikai zűrzavarban lévő…

Csaknem két hónapos tárgyalássorozat után Emmanuel Macron végül a volt Brexit-főtárgyaló, jobboldali Michel Barnier-t nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. A tapasztalt politikus előtt azonban nagy kihívás áll, mihamarabb sikeresen kormányt kell alakítania, feloldva a júliusi…

A közelmúltban Pavel Durov, a Telegram vezérigazgatójának letartóztatása felerősítette a közösségi média kormányzati szabályozásáról folytatott vitát. Miközben Oroszország a francia lépéseket politikai indítékúként kritizálja, Elon Musk a technológiai vezetőkért aggódik.

Habár az Olimpiai Játékok sikeresen elterelték a figyelmet a francia politikai élet kuszaságáról, annak időközben sem sikerült rendeződnie. Emmanuel Macron ugyanis továbbra sem nevezett ki miniszterelnököt, az ellenzék egyre türelmetlenebb és a francia polgárok is elégedetlenek.

A párizsi olimpia szervezői rengeteg energiát és pénzt fektetettek abba, hogy a város legjobb arcát mutassa a versenyzőknek és nézőknek a játékok idején. Azonban nem elég, hogy olyan természeti erőkkel kell szembeszállniuk, mint a hőség vagy a Szajnát használhatatlanná tévő eső, a politikailag…

A július 26-án induló 2024-es Párizsi Olimpia több szempontból figyelemre méltó körülmények között kerül megrendezésre: a szervezői bravúrok ellenére a több mint két éve tartó orosz-ukrán háború súlya és az izraeli-gázai konfliktus miatti feszült tüntetések nyomása is érezhető az Európa szívében…

Több százan tüntettek az antiszemitizmus és a nemi erőszak ellen Párizsban, miután egy 12 éves zsidó lány csoportos megerőszakolása országos felháborodást váltott ki. A nemi erőszakot követően különböző rasszizmusellenes, jogvédő és feminista csoportok szólították fel az országot tüntetésre, a…

Emmanuel Macron a jobboldal európai választásokon aratott győzelmére válaszul úgy döntött, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést és előrehozott parlamenti választásokat írt ki. Az elnök hirtelen döntése sokként érte az ország politikusait, még saját pártján belül is.

Gyógyszerhiány, gyógyszertárbezárások, alacsony fizetés. A többi között ezen okokból a gyógyszerészek nagy része május 30-án, csütörtökön sztrájkba lépett a szakma két fő szakszervezetének felhívására. A Fédération des pharmaciens d'officine (FSPF) és az Union des syndicats de pharmaciens d'officine…

Május 13-ától kezdődően Franciaország tengerentúli területe, Új Kaledónia folytatólagos zavargásokba süllyedt. Egy friss alkotmány és szavazójogi módosítás miatt a szigeten őslakos kanaku népesség szeparatista elemei tüntetéseket kezdtek, arra hivatkozva, hogy Franciaország súlyosan beletiport a…

Újabb európai koalíció jött létre Ukrajna megsegítésére. A weimari hármak vezetői, vagyis Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Donald Tusk ezúttal Berlinben találkoztak. Az újra felerősödő együttműködés láthatóan magába foglalja az Európai Unió legmeghatározóbb gazdasági és katonai képességgel rendelkező…

Továbbra is kitart Oroszország közvetlen megtámadásával felérő terve mellett a francia elnök. Emmanuel Macron az elmúlt hetek folyamán többször is kijelentette: támogatná a nyugati csapatok Ukrajnába küldését. Felhívta a nyugati hatalmakat figyelmét arra, hogy ne mutassanak gyengeséget…

A Les Républicains (LR) párthoz tartozó szenátorok a gyakorlatot „az orvostudomány történetének egyik legnagyobb etikai botrányának” nevezték. A közép-jobboldali párt keményebben akar fellépni a transz-identitással szemben.

A harcok felfüggesztését kérte a 2024-es párizsi olimpia idejére Emmanuel Macron francia elnök Oroszországtól. Moszkva álláspontja szerint figyelembe veszik az ajánlatot, de Oroszország érdeke minden esetben elsőbbséget kap majd.

A válságok korában újra meghatározó kérdéssé vált a biztonság fogalma. Európa biztonságának vizsgálatakor pedig egyre inkább előkerül a hagyományos fegyveres erők fejlesztésének kérdése. 

Alig két év hivatalban töltött idő után január 8-án lemondott Franciaország második női miniszterelnöke – számol be róla a BBC.

Az elmúlt hónapokban izgalmas változások álltak be a francia politikai életben. Az Európai Unió egyik legnagyobb gazdaságában és egyetlen atomhatalmában megtörni látszik a tripoláris egyensúly az Emmanuel Macron vezette Reneszánsz, valamint a baloldali és jobboldali rendszerellenes ellenzék között.…

Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint Franciaország történetében először fordult elő, hogy az országban a második leggyakrabban beszélt nyelv az arab, amelynek a becslések szerint három-négymillió beszélője van. Az ebből adódó népességarány a főként észak-afrikai származásúak javára alakul ki,…

“Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy kivonja az összes katonát és a nagykövetet Nigerből. A niamey katonai junta lezárta a légteret a francia repülőgépek előtt.” - erről számolt be a német Tagesschau még szeptemberben. A helyzet azóta sem sokat változott: Franciaország fokozatosan…

Tüntetések, politikai és társadalmi feszültségek – a mai Franciaországi jellemzői a Hamasz október 7-i, Izrael elleni terrortámadásai óta. „Nem szabad beengednünk ezt a konfliktust” - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a közel-keleti háború kiújulása…

Franciaországban folyamatosak a háború- és antiszemitizmus elleni tüntetések, amelyeken olyan politikusok vesznek részt, mint Marine Le Pen és Jordan Bardella, míg az államfő, Emmanuel Macron a fegyverszünetért kampányol.

Nemrégiben Lampedusából érkező bevándorlók jelentek meg Párizsban, valamint tervben van a vidéki falvak közötti elosztásuk is. Mindezt úgy, hogy Franciaország sokáig az ellenkező álláspontot képviselte, illetve ellenezte a szigeten tartózkodók befogadását – adta hírül a The European Conservative. 

Nemrég került a kezembe a francia Le Point magazin egy júniusi kiadványa, amelynek címlapján a francia politológus, Jérôme Fourquet portréja látható. Kutatásaival Fourquet, aki egyébként a legrégebbi francia közvéleménykutató intézet, a tekintélyes IFOP (Institut francais d’opinion publique)…