Friedrich Merz ambiciózus külpolitikai vízióval lépett hivatalba, de egy év után inkább a belpolitikai korlátok és a nemzetközi feszültségek határozzák meg mozgásterét. A német kancellár esete rávilágít arra, milyen nehéz ma egyszerre erős nemzeti vezetést és európai szerepvállalást építeni.
Ausztrália és az EU stratégiai szövetséget köt a zöld átállásért
Miközben a világ a nyersanyagokért folytatott verseny lázában ég, Brüsszel és Canberra minden korábbinál szorosabbra fűzi kapcsolatait. Az Európai Unió számára Ausztrália már nem csupán egy távoli kereskedelmi partner, hanem a „zöld forradalom” kulcsszereplője. Egy friss diplomáciai bejegyzés…
Mobilitás, mint geopolitikai infrastruktúra
A nemzetközi hallgatói mobilitás ma már messze túlmutat az oktatáspolitika keretein. Az Erasmus+ program nem csupán tanulmányi tapasztalatot nyújt, hanem olyan transznacionális kapcsolati hálókat hoz létre, amelyek hosszú távon gazdasági együttműködéseket, diplomáciai kapcsolatokat és geopolitikai…
Fordulat vagy folytonosság? – Mi a magyar választási eredmények mélyebb olvasata?
A legutóbbi magyar választások eredménye ismét megerősítette azt a tendenciát, amely az elmúlt évtized politikáját meghatározza: a kormányzásra felhatalmazott erő dominanciája továbbra is fennmarad, miközben az ellenzék csak korlátozottan tudja megszorítani riválisát.
Félmillió bevándorló, egy megosztott ország: Mivel jár Spanyolország migrációs döntése?
A spanyol kormány több mint félmillió, az országban jogellenesen tartózkodó bevándorló legalizálásáról döntött, ami egyszerre jelent gazdasági lépést és politikai konfliktusforrást. Az intézkedés éles vitát váltott ki a kormány és az ellenzék között, miközben szélesebb európai következményei is…
Több, mint csatlakozás: Mi Moldova biztonsági ajánlata Európának?
Moldova Európai Uniós csatlakozási törekvései új hangsúlyt kaptak az orosz–nyugati feszültségek erősödésével. A kis kelet-európai állam immár nem csupán saját biztonságának garanciáját látja az EU-tagságban, hanem aktív hozzájárulást is ígér az unió védelméhez. Ez a narratívaváltás jól illeszkedik…
Így alakul a kötelező sorkatonaság Európában
Az ukrán háború után az iráni konfliktus ismét emlékezti rá Európát, hogy ideje a védelemmel foglalkozni. Több országban szóba került a kötelező sorkatonai szolgálat. Németországban nemrég új törvényt hoztak, melynek értelmében a katonakorú férfiaknak hosszan tartó külföldi utazás esetén a…
Mi a jelentősége a magyar-amerikai barátságnak?
JD Vance amerikai alelnök budapesti látogatása több szempontból is kiemelkedő politikai eseménynek tekinthető, különösen annak időzítése miatt, hiszen közvetlenül a magyar országgyűlési választások előtt került rá sor.
Merz a németországi szírek 80 százalékának hazatérését várja
Friedrich Merz német kancellár bejelentette, hogy a Németországban élő mintegy 1,3 millió szír körülbelül 80 százalékának három éven belüli hazatérését várja. A bejelentés Ahmed al-Sharaa szír elnökkel Berlinben tartott találkozóját követte.
Az EU bővítési folyamat állapota: technikai haladás és stratégiai dilemmák 2026-ban
2026-ra az Európai Unió bővítési politikája új szakaszba lépett. Míg Ukrajna és Moldova esetében a jogszabályi harmonizáció és az újjáépítési keretek kijelölése zajlik, a Nyugat-Balkán országai a csatlakozási fejezetek lezárására fókuszálnak. A jelenlegi elemzés áttekinti a tagjelölt államok…
Nagy nemzetközi figyelem irányul a magyarországi választásra
A 2026-os magyar országgyűlési választások jelentősége több szempontból is kiemelkedő, hiszen hosszú idő után először valódi politikai versenyhelyzet alakult ki – írja a Reuters.
Megbillent politikai egyensúly: Giorgia Meloni népszavazási vereségének következményei
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök komoly politikai kihívással néz szembe, miután kormánya vereséget szenvedett az igazságügyi reformról szóló népszavazáson. A kudarc nemcsak reformtörekvéseit kérdőjelezi meg, hanem közvetlen kormányzati válságot is előidézett, amely átrendezheti az olasz politikai…
Mire számíthat Ukrajna az iráni háború fényében?
Az iráni háború miatt Donald Trump visszavont néhány, az orosz olajra vonatkozó szankciót, így az oroszok ismét előnyös helyzetbe kerültek az ukránokkal szemben. Amellett, hogy az ukránok attól félnek, az elhúzódó iráni háború Oroszországnak kedvez, Zelenszkij aggódik, hogy a békéről szóló…
Miért működik a reformpolitika Koszovóban?
A koszovói választásokon Albin Kurti másodszor is parlamenti többséget szerzett, ami ritka politikai stabilitást jelez egy posztkonfliktusos balkáni államban. A győzelem nem látványos kampányokra vagy populista ígéretekre épült, hanem arra az ígéretre, hogy a kormányzás kézzelfogható változást…
Izland ismét Brüsszel felé fordul
Horvátország 2013-as csatlakozása után Izland lehet a következő ország, amelyik tagja lesz az Európai Uniónak. A tagsági tárgyalások folytatásáról szóló népszavazást 2027-ben várták, de akár idén augusztusban is megtörténhet – állítja két, az ország csatlakozási előkészületét ismerő személy.
Európa újraértelmezné Kínával való kapcsolatát az átalakuló világrendben
A világpolitika ma már nem a „Nyugat versus többiek” logikája szerint zajlik. A hidegháború utáni blokkrendszer felbomlott, és helyette egy többpólusú, érdekvezérelt együttműködésekre épülő világ formálódik. A globális nagyhatalmak egyre inkább ügyalapú koalíciók mentén alakítják a világrendet,…
Az Európai Parlament megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt
Az Európai Unió 2026. február 11-én történelmi jelentőségű döntést hozott: az Európai Parlament megszavazta azt a három jogszabályból álló csomagot, amely lehetővé teszi, hogy az EU 90 milliárd euró összegű uniós hitelt biztosítson Ukrajnának a 2026–2027-es időszakra.
Történelmi mélyponton a brit kormány
A korábbi washingtoni nagykövet körül kirobbant botrány következtében Keir Starmer pozíciója is megrendült, a munkáspárti kormány gondjai azonban túlmutatnak ezen az ügyön.
A Mandelson ügy: mi történik, ha Starmer lemond vagy kihívója akad?
Keir Starmer brit miniszterelnök egyre mélyülő politikai válsággal szembesült, miután Peter Mandelson amerikai nagykövetté történő kinevezése súlyos következményekkel járt kormánya számára. A döntés már nem pusztán személyi kérdés, mert Mandelson és a néhai amerikai szexuális bűnelkövető Jeffrey…
Mit jelent Európára nézve az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia?
Az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia világos irányváltást jelez az Egyesült Államok geopolitikai gondolkodásában. Miközben a dokumentum jelentős figyelmet szentel Kínának, Oroszországnak és a felemelkedő közel-keleti hatalmaknak, különösen borúlátó képet fest az Európai Unió jövőjéről, ugyanis…
A feszült helyzetek korában szüksége lehet-e Európának a sorkatonaságra?
Az elmúlt év biztonságpolitikai dimenziójában bekövetkezett változások régóta nem látott kihívásokat, problémákat és megoldásra váró helyzeteket állítottak Európa elé. A 2025-ös év során több globális és regionális szintű esemény hatására Európa biztonsági környezete átalakult. Felerősödtek a…
Lesz-e “újra” V4?
Nawrocki júniusi elnöki győzelme Lengyelországban és Andrej Babiš decemberi visszatérése a prágai kormányfői székbe újra felélesztette a „V4-reneszánsz” narratíváját. Az esztergomi csúcstalálkozó azonban nem hozott nagy eredményt, az pedig még mindig kérdés, hogy lesz-e ismét közös politikai akarat?
Az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás: siker küszöbén, mégis számos akadály előtt
Az Európai Unió és a Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – több mint két évtizedes tárgyalássorozata döntő szakaszba ért. A szabadkereskedelmi megállapodás, amely több mint 780 millió fogyasztót és a globális GDP jelentős hányadát foglalná magában, hosszú ideje az EU…
Hogyan rajzolja át Varsó a kelet-közép-európai erőteret?
Lengyelország ma már nem csupán kelet-európai frontország, hanem az Egyesült Államok európai stratégiai infrastruktúrájának egyik fő pillére. Rekordszintű, a GDP 4,7 százalékát elérő védelmi költekezés, az első amerikai állandó támaszpont a térségben, valamint egy soha nem látott volumenű…
Mihez kezd Koszovó a politikai instabilitással?
9 hónapnyi patthelyzet és 2 kudarcot vallott próbálkozás a kormányalakításra. Koszovó politikai helyzetében a belső instabilitás hónapok óta elhúzódó feszültséget és kérdéseket vet fel.
Miért mondta le a lengyel elnök a találkozóját Orbánnal az orosz – magyar diplomáciai találkozó után?
Orbán Viktor november végén újra Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. A megbeszélések hivatalos témája az energia volt, a magyar miniszterelnök hivatalosan Magyarország téli energiaellátásának biztosítása érdekében tárgyalt. Azonban a találkozó egy nem várt következménye,…
Létezhet-e kompromisszum Putyinnal?
Vlagyimir Putyin kirgizisztáni nyilatkozata első hallásra úgy hangzott, mintha a Kreml kész lenne érdemi tárgyalásokra: az orosz elnök szerint az amerikai békejavaslat „alapot képezhet a jövőbeli megállapodásokhoz”. Ez azonban csak a felszín. Ugyanebben a beszédben Putyin újra közölte: a háború csak…
Kié lesz Kelet-Európa?
Kelet-Európa az elmúlt évszázadok alatt újra és újra nagyhatalmi érdekek metszéspontján találta magát. A térség nem volt saját fejlődési pályájának alakítója, a birodalmi korszakok, a szovjet dominancia és a rendszerváltás utáni nyugati integráció mind-mind olyan szerkezetek, amelyekben a térséget…
Cseh irányváltás: mit jelent Babiš koalíciója Európa számára?
A volt cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, jobboldali szövetségeseivel újra hatalomra készül. A populista milliárdos visszatérése átrendezheti a közép-európai politikai erőviszonyokat, és feszültséget kelthet Brüsszelben az uniós klíma- és migrációs politika, valamint Ukrajna támogatása körül.
Ki dönt, ki fizet, ki épít? – Az ukrán újjáépítés európai dilemmái
Bár a háború még tart, Ukrajna újjáépítésről már javában folyik a vita. Három kérdés áll a középpontban: ki irányítja, ki fizeti, és milyen szempontok érvényesülnek majd?