Danube Institute Blog

Spórolásba fogott a brit kormány

2020. november 23. - Danube Institute

westminster_2.jpg

Először Rishi Sunak pénzügyminiszter közalkalmazotti bérek befagyasztásáról szóló tervezete borzolta fel a kedélyeket Nagy-Britanniában, majd azt is megszellőztették, hogy Boris Johnson miniszterelnök a külföldi segélyezések összegét kétharmadára csökkentené. Előbbi lépést a közszolgálati szakszervezet, utóbbit a kormányfő két elődje – nevezetesen David Cameron és Tony Blair – támadta.

Tovább

Mit tanulhatunk egy keresztény realistától mi, magyarok?

niebuhr.jpg

Szerző: Darabos Ádám, a Danube Institute kutatója

A teológus és politikai kommentátor, akinek gondolatait demokratáktól a republikánusokig minden tábor megpróbált és mind a mai napig megpróbál kisajátítani. Reinhold Niebuhr munkásságát sokan a keresztény realizmus fogalmával azonosítják, illetve fordítva is, a keresztény realizmust Niebuhr munkásságával teszik egyenlővé. De miért hivatkoznak rá vezető amerikai politikusok? Ki is Niebuhr valójában? S legfőképp: mit tanulhatunk tőle mi, magyarok?

Tovább

Mit hozhat Európának a Biden-kormányzat?

biden_merkel.jpg

Matthew Karnitsching a Politico európai hasábjain arról ír: a republikánus jelölt vereségét sokan fogják ünnepelni Európában. Szerinte Trump elnöksége csak haragot és dühöt szült, s sokan attól féltek, hogy ha ismét négy évet tölthet majd el a Fehér Házban, azzal véglegesen tönkreteheti a transzatlanti kapcsolatokat.

Megjegyzendő, hogy Európa és az Egyesült Államok kapcsolatát a szerző az „európai jólét és stabilitás alapkövének” tartja. Szerinte Joe Biden igazi transzatlantista, így Angela Merkel és Németország számára a megválasztása a legjobb forgatóköny volt. A Politico szerint a demokrata jelölt győzelmével új erőt fognak kapni a tengerentúli kapcsolatok és megkezdődik annak egyfajta rehabilitiációja. Karnitsching úgy látja: sok európai döntéshozó rendkívüli lehetőséget lát Joe Biden megválasztásában, s ezáltal lehetőség nyílik, hogy új alapokra helyezzék a két kontinens kapcsolatait. A szerző szerint ez azonban túl optimista hozzáállás, és Biden nem lesz egy egyszerű vagy teljes mértékben megfelelő partner. Azonban ő is felteszi a kérdést magának és az olvasóknak: „Megragadja-e Európa a kapcsolat újjáépítésének esélyét?”

A kereskedelem kérdésében a Trump-kormányzat Európát az USA ellenfeleként kezelte. Többek között emiatt vezetett be védővámokat több európai termékre és nyersanyagra, például alumínium- és acéltermékekre. A szerző szerint hibás lenne arra várni, hogy a jövőben Biden visszatérne az egykori status quóhoz. Ezt azzal indokolja, hogy szerinte a Demokrata Párt hagyományosan az amerikai munkások pártja, így az utóbbi 4 évben újraértékelték a szabadkereskedelmhez való hozzáállásukat. Ezt mindenképp nagyban befolyásolta, hogy Trump a 2016-os választáson e kérdésben vitt el rengeteg szavazót Joe Bidenéktől. A szerző szerint tovább nehezíti egy jövőbeli lehetséges kereskedelmi megállapodás megszületését, hogy az Európai Unió továbbra is meg akarja adóztatni az amerikai óriási techcégeket. „Ennek ellenére Biden megnyithatja az ajtót egy újabb transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodáshoz.”

A környezetvédelem kérdésében már nagyobb egyetértés mutatkozik a felek között. Biden ugyan nem tudja elkerülni, hogy az Egyesült Államok formálisan ne lépjen ki a Párizsi Klímaegyezményből, de semmi nem akadályozza meg, hogy ne léptesse be az Egyesült Államokat újra. A szerző szerint e lépés egy komoly gesztus lenne Európa felé, amivel azt mutatná: igenis komolyan érdekelt abban, hogy közösen oldják meg a klímavédelem kérdését.

Kína kérdésében már nem ekkora az összhang. Míg az Egyesült Államokban a kínai dominancia feltartóztatását vagy megakadályozását mindkét párt támogatja, addig Európa a kérdésben megosztott: „Bár az Európai Bizottság csatlakozott Washingtonhoz és Kínát rendszerszintű riválisnak nyilvánította, nem minden európai főváros osztja ezt a véleményt. A legnagyobb akadály Németország, amely Kína legnagyobb európai kereskedelmi partnere”.

A szerző szerint Joe Biden komoly nyomást fog helyezni Berlinre, hogy feltartóztassa Kínát a jövőben. A legnagyobb amerikai kérés ez ügyben az lenne, hogy állítsa le Németország a kínai Huawei 5G infrastruktúrájának telepítését. „A legalapvetőbb kérdés azonban ez: vajon Európa kiáll-e az Egyesült Államok mellett és megpróbálja kordában tartani a kínai befolyást vagy sem?”

Védelempolitikai ügyekben Joe Biden nagy valószínűséggel követni fogja elődje útjait. A szerző szerint az új amerikai adminisztráció is ragaszkodni fog ahhoz, hogy a NATO-tagállamok tegyenek eleget a szerződésekben foglaltaknak és GDP-jük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák. A szerző szerint Joe Biden a kínai expanziót találja a legfenyegetőbbnek, így Európának megnövekedik majd a szerepe, hogy ellenpólust képezzen Oroszországgal szemben, és hogy meggátolja Moszkva további befolyásszerzését a kontinensen. E kérdéskörben a szerző felveti az iráni kérdést is. Míg Európa továbbra is kiáll az atomalku mellett, addig nem valószínű, hogy az Egyesült Államok vissza fog ebbe térni, hiába lesz demokrata az elnök.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

A keresztény szavazóbázis csökkenése is közrejátszhatott Trump kudarcában

trump_kereszteny_1.jpg

Ronald Reagan óta a képlet adott: a fehér keresztények többnyire a republikánus jelöltre szavaznak, míg a színes bőrű keresztények és mindenki más a demokraták mellett teszik le voksukat. Látszólag ez a tendencia mutatkozott meg idén is, akadtak azonban kulcsfontosságú államok, ahol volt némi eltérés. Vajon pont ennyi kellett ahhoz, hogy Donald Trumpnak távoznia kelljen? Joel C. Rosenberg, az All Israel News publicistája, valamint Tom Gjelten, az amerikai nemzeti közszolgálati rádió munkatársa igyekezett válaszokkal szolgálni.

Tovább

Jogállamiság-tabu – lábjegyzetek Király Miklós kritikájához

jog.jpg

Szerző: Hegedős Soma

A hét elején Király Miklós, az ELTE jogi karának korábbi dékánja, jogászprofesszor kemény kritikával illette a magyar kormányt a jogállamisági vitában. Király szerint a magyar kormány ellenkezése az Európai Unió költségvetési tervezetének elfogadása tekintetében politikai és gazdasági szempontból is romboló hatású. Ráadásul jogilag sem védhető, hiszen az uniós támogatások összekötése a jogállamiság feltételrendszerének betartatásával összhangban áll az ún. koppenhágai kritériumokkal és az Európai Unió alapszerződéseiben foglalt értékekkel is, amelyek között a jogállamiság ugyancsak felsorolásra került.

Anélkül, hogy bármelyik kormányzatnak az igazságszolgáltatás korrumpálásra irányuló bármilyen lépését igazolni kívánnánk, fontos leszögezni, hogy Király kritikája sok tekintetből egyoldalú és számos lényeges európajogi szempontot hagy figyelmen kívül.

Tovább

Újra Izraellel foglalkoznak az ENSZ szervezeteiben

izrael2.jpg

A WHO szerint Izrael megsérti a palesztinok „egészségügyi jogait”, Magyarország elutasította a határozatot. Valóban megsérti Izrael a palesztin területeken élők egészségügyi jogait, ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet határozta állítja? A United Nations Watch szerkesztőinek írása. 

Tovább

Iszlám szeparatizmus fenyeget Franciaországban

macron_terror.jpg

Les Mureaux egy kisváros Párizs közelében. E francia településen mondott beszédet Emmanuel Macron francia köztársasági elnök novemberben. A figyelemre méltó beszéd a radikális iszlám maró hatásának világos, bátor és riasztó diagnózisa volt Franciaországban. Macron az „iszlamista szeparatizmusra” hivatkozott − nem eufemizmusként, hanem olyan fogalomként, amely tökéletesen visszhangoztatja Franciaország és más nyugat-európai országok előtt álló kihívás nagyságát (bár egyesek még mindig nem veszik tudomásul ezt) − írja Rodrigo Ballester a European Conservative hasábjain.

Tovább

Joe Biden máris törvényt szeghetett

biden11_2.jpg

Írta: Nagy Dávid, a Danube Institute kutatója

Ben Rhodes, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója és a Biden-kormányzatban magas rangú pozíció potenciális várományosa az amerikai MSNBC csatornának adott interjújában dicsekedett el arról, hogy Joe Biden telefonon máris több külföldi ország vezetőjével egyeztetett beiktatását követő politikájáról. Mindez csak azért érdekes, mert a demokraták nagy felháborodásának kíséretében 2016-ban éppen hasonló ügy miatt kellett lemondania Michael Flynn-nek, Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának.

Tovább

Sokszínű akar lenni a Biden-kormányzat

biden_harris_1.png

Joe Biden megválasztott amerikai elnök átmeneti csapatában a munkatársak többsége nő, és a munkaerő több mint 40 százalékát színes bőrű emberek teszik ki – derül ki az NBC News adatelemzését bemutató Ali Vitali írásából.

Tovább

Mit hoz az újabb kaukázusi konfliktus?

karabah_bomba.jpg

A Kaukázus puskaporos hordója az elmúlt másfél hónapban újra berobbant, és az igen intenzív harcokat követően − mely során egyre valószínűbb, hogy háborús bűnöket is elkövettek − a napokban a felek békét kötöttek egymással. Kérdés ugyanakkor, hogy ez a békeszerződés valóban szavatolja-e a régióban élő emberek biztonságát, és ha igen, akkor mennyi időre? A konfliktust mindemellett tovább bonyolítja az egyre agresszívabb külpolitikát folytató Törökország, amely Azerbajdzsánt támogató akcióival nyíltan megkérdőjelezte Moszkva történelmi hegemóniáját a térségben.

Tovább

Elszálltak az ingatlanárak Új-Zélandon

zeland_haz.jpg

A koronavírus-járvány következtében az év elején még lakásárcsökkenésekre lehetett számítani, ehhez képest viszont drasztikus emelkedés figyelhető meg október óta. A politikusok ujjal mutogatnak egymásra az okokat keresve – a stuff.co.nz tudósítása a helyzetről.

Tovább

Kudarccal ér fel a Demokrata Párt eredménye

demokrata_part_2.jpg

 

Nagyon úgy fest, hogy Joe Biden költözhet a Fehér Házba az elkövetkező négy évre. Újraszámlálásokra és hosszas jogi procedúrákra lehet még számítani, de Biden pozíciója immár megingathatatlannak tűnik. Ennek ellenére a demokratáknak nincs túl sok okuk az örömre – Stephen L. Miller írása a The Spectator magazinban.

Tovább

Veszélyben a francia egység

parizs1.jpg

A francia társadalom belső kohéziója meggyengült. Az iszlamizmus térnyerése mellett a hagyományos köztársasági értékek elhalványulása is felelőssé tehető a társadalom polarizáltságáért − írja a Die Welt újságírója, Von Wolf Lepenies.

Tovább

Mennyire kritikus a baloldal az iszlamizmussal szemben?

baloldal1.jpg

Mondhatnánk, hogy a baloldal teljesen elfogadó közeg, és senkit és semmit nem illet kritikával, főleg nem ideológiai alapon, így például az iszlamizmust sem kritizálja. Azonban ez az állítás nem állná meg a helyét, főleg nem Németországban – írja Deniz Yücel a Welt hasábjain.

Tovább

Európa Amerika melletti elkötelezettségéről írt a CDU politikusa

eu_usa_1.jpg

„Az én generációm számára az Egyesült Államok továbbra is a remény, a szabadság és hasonlóan gondolkodás országa” − írja Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a Politico európai hasábjain.

Tovább

Nagy-Britannia „kritikus” szintre emelte a terrorkészültség szintjét

london_2.jpg

Az ausztriai és franciaországi tragikus merényletek nyomán a brit hatóságok megemelték a terrorkészültség szintjét.  A döntést az Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) határozta meg, melyben azt állítják, hogy egy esetleges terrortámadás „nagyon valószínűvé” vált.

Tovább

Kereskedelmi háború alakulhat ki Ausztrália és Kína között

ausztralia_virus.jpg

Ausztrál élelmiszerexportőrök további gazdasági szankciók bevezetésétől tartanak, miután Peking betiltotta a fa- és gabonacikkek átvételét, valamint egy kétmillió dollár értékű homárszállítmányt tartóztatott fel Shanghaj kikötőjében. A kínai vámhivatal szerint a termékek fertőzöttek lehettek – értesült az ausztrál ABC hírcsatorna. „Canberra csakis magát hibázathatja” – jelent meg a Kínai Kommunista Párt egyik médiafelületén.

Tovább

Rekordok választása az Egyesült Államokban

biden_trump_2_1.jpg

Írta: Nagy Dávid

Rekordmennyiségű szavazat, választási csalás, drogliberalizáció és transznemű szenátor. Még hat államban zajlik a szavazatok összeszámolása, mindaddig pedig nem lehet biztosan győztest hirdetni az Egyesült Államok 2020-as elnökválasztásán. Összegyűjtöttünk azonban néhány érdekességet és eddig soha elő nem forduló eseményt a feszült eredményvárás árnyékából, amely még rendkívülibbé teszi az idei amerikai választást.

Tovább

Miért nem tudjuk még mindig, hogy ki nyerte az elnökválasztást?

valasztas_usa.jpg

Szerző: Papp Lídia

Körülbelül 143 millióan vettek részt az amerikai elnökválasztáson. A választást megelőzően 95 millióan adták le a szavazatukat levélben. A szavazatok összeszámolása egyébként sem egy könnyű feladat, de így, hogy a részvétel kiejezetten magas volt, a levélszavazatok száma pedig kiugró, s a számolással kapcsolatban számos vita támadt, még nehezebben megy.

Tovább

Akár erőszakba is torkollhat az amerikai eredményvárás

elnokvalasztas.jpg

Írta: Nagy Dávid

Az amerikai választási eredmény legjobban esetben is még órákat, de a levélszavazatok miatt akár napokat is várat magára, ezzel is növelve a feszültségeket, az eredménytől függően pedig korántsem zárható ki a vesztes szavazótábor erőszakos megnyilvánulása.

Tovább

Elnökválasztás: vessünk egy utolsó pillantást a pollokra!

biden_trump_3.jpg

Írta: Pócza István − Tóth-Bíró Zsófia

Már csak néhány óra választ el bennünket az amerikai elnökválasztás végeredményétől. Mivel a „kemény adatok” még nincsenek a kezünkben, ezért vessünk egy utolsó pillantást a közvélemény-kutatási adatokra – azonban ezúttal nem a szokványos módon. Ha visszaemlékszünk a négy évvel ezelőtti választásra, minden elemzés és értékelés Hillary Clinton biztos győzelmét jelezte előre. Ma hasonló a helyzet, a mérések és előrejelzések szintén a demokrata elnökjelölt győzelmit jelzik előre. Négy éve meglepetés született, a választók nem a poll-ok szerint voksoltak. Ez most is megtörténhet.

Tovább
süti beállítások módosítása