Donald Trump eddig az amerikai nemzetbiztonsági sürgősségi gazdasági törvényre (IEEPA) hivatkozva szabta ki vámjait, ám a Legfelsőbb Bíróság ennek most véget vetett. Trump még áprilisban nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, és ígéretet tett, hogy megint gazdaggá teszi Amerikát.
A Donald Trump által létrehozott Board of Peace első ülését a nemzetközi közvélemény fokozott figyelemmel kísérte, mivel a testület deklarált célja a globális konfliktusok alternatív keretben történő kezelése.
Az amerikai bankok szerint a kamatozó stablecoinok elszívhatják a betéteket, ám a rendelkezésre álló adatok alapján inkább a verseny erősödéséről, semmint rendszerszintű fenyegetésről beszélhetünk.
A világpolitika ma már nem a „Nyugat versus többiek” logikája szerint zajlik. A hidegháború utáni blokkrendszer felbomlott, és helyette egy többpólusú, érdekvezérelt együttműködésekre épülő világ formálódik. A globális nagyhatalmak egyre inkább ügyalapú koalíciók mentén alakítják a világrendet, miközben az európai nemzetállamok igyekeznek egyszerre fenntartani transzatlanti kapcsolataikat és bővíteni mozgásterüket Kína felé.
Az Egyesült Államok Képviselőháza megszavazta a SAVE törvényjavaslatot, amely előírná, hogy a szavazói névjegyzékbe vételhez fel kell mutatni egy állampolgárságot igazoló dokumentumot. A javaslatot még a Szenátusnak is el kell fogadnia és ez valószínűleg nem megy majd olyan könnyen a demokrata párt ellenállásának fényében.
Az Európai Unió 2026. február 11-én történelmi jelentőségű döntést hozott: az Európai Parlament megszavazta azt a három jogszabályból álló csomagot, amely lehetővé teszi, hogy az EU 90 milliárd euró összegű uniós hitelt biztosítson Ukrajnának a 2026–2027-es időszakra.
A korábbi washingtoni nagykövet körül kirobbant botrány következtében Keir Starmer pozíciója is megrendült, a munkáspárti kormány gondjai azonban túlmutatnak ezen az ügyön.
Mind Donald Trump, mind az iráni vezetés folytatná a múlt héten megszakadt tárgyalásokat, az iráni fél azonban ragaszkodik a ballisztikus rakétaprogramjához, míg az Egyesült Államok egy második repülőgép-hordozó térségbe vezérlésével fokozhatja a nyomást Teheránon.
Keir Starmer brit miniszterelnök egyre mélyülő politikai válsággal szembesült, miután Peter Mandelson amerikai nagykövetté történő kinevezése súlyos következményekkel járt kormánya számára. A döntés már nem pusztán személyi kérdés, mert Mandelson és a néhai amerikai szexuális bűnelkövető Jeffrey Epstein közötti kapcsolat újraértelmezte Starmer politikai ítélőképességét és vezetői alkalmasságát is.
Venezuela új olajtörvénye, amely enyhítené az állami dominanciát és szélesebb teret nyitna a külföldi befektetők előtt, valamint az Egyesült Államokkal körvonalazódó energiapolitikai együttműködés első pillantásra jelentős geopolitikai fordulatnak tűnhet. Közelebbről vizsgálva azonban inkább egy hosszabb távú átalakulási kísérletről van szó, amelynek sikerét nem a föld alatt rejlő készletek nagysága, hanem az intézményi környezet megbízhatósága dönti el.
Jichák Hercog, Izrael elnöke Ausztráliába látogatott, hogy részvétét fejezze ki a Bondi Beach-i terrortámadás áldozatai iránt. Az elkövetők tizenöt emberrel végeztek, miután a Hanukát ünneplő tömegbe lőttek. Az áldozatok főként az ausztrál zsidó közösséghez tartoztak. Az elkövetőket apa-fia párosként azonosították, akik nagy valószínűséggel szélsőséges iszlamista indíttatásból hajtották végre a merényletet.
A közelgő amerikai félidős választás tétje túlmutat a Kongresszus mandátumainak rutinszerű megújításán: a voksolás politikai népszavazásként is működik az aktuális kormányzás teljesítményéről.
Miután január végén a szíriai központi hadsereg sikeresen elfoglalta az ország észak-keleti kurd területeinek jelentős részét, a mindeddig kurd fegyveres erők által ellenőrzött, hatalmas ISIS fogolytáborok helyzete is kérdéssé vált. A harcok körüli bizonytalanság az amerikai csapatok visszavonulásával hatalmas kockázattal jár, miközben a nemzetközi közösség hezitál végleges döntést hozni a korábbi terroristák felől.
A japán autóipar éretté vált az összeolvadásokra. A hazai és külföldi értékesítések évtizedek óta tartó visszaesése már eddig is komoly nyomást gyakorolt az ország hét nagy autógyártójára, amelyet most tovább súlyosbít az amerikai vámok és a kínai versenytársak térnyerése. A Honda és a Nissan tavaly meghiúsult tárgyalásai után egy Suzuki–Mazda partnerség már nemcsak elképzelhető, hanem racionális lépésnek is tűnik.
Renee Nicole Good után az ICE ismét végzett egy emberrel. A 37 éves Alex Pretti halála még tovább feszíti a helyzetet Minneapolisban. Az ügy hasonlóan jelenik meg a médiában, mint Renee Good halála: most sem egyszerű igazságot tenni. Renee Good állítólag az autójával akart áthajtani az ICE-ügynökön, Pretti-nél pedig ezúttal lőfegyver is volt. Az esetről készült videóban azonban az látszik, hogy az ügynököknek sikerült lefegyvereznie a férfit, mielőtt leadták volna a halálos lövéseket.
Az Egyesült Államok és Irán közötti viszony 2026 elején ismét a fegyveres konfrontáció és a diplomáciai megállapodás határán mozog, miközben a Perzsa-öböl térségében látható amerikai katonai jelenlét és Irán belpolitikai válsága komoly nemzetközi feszültséget generál. Maszúd Peszeskján, Irán elnöke az elmúlt napokban jelezte, hogy kész újra tárgyalóasztalhoz ülni az amerikai féllel.
Az elmúlt hetekben Minneapolisban és részben szélesebb körben, Minnesotában kiéleződött a helyzet az ICE (U.S. Immigration and Customs Enforcement) szövetségi bevándorlási hatóság erőteljes jelenléte miatt.
Bő egy hónapja Izrael a világon elsőként elismerte Szomáliföld függetlenségét, teljes diplomáciai kapcsolatok létesítése mellett. A zsidó állam lépése nem veszélytelen és a térségben igen nagy port kavart, azonban a terület stratégiai fekvése miatt akár jelentős előnyöket is hozhat Jeruzsálem számára.
Csaknem két évtizednyi, sokszor akadozó tárgyalás után India és az Európai Unió megállapodott egy átfogó kereskedelmi egyezmény főbb elemeiről. A döntést felgyorsította Washington vámfenyegetése, amely mindkét felet kompromisszumra ösztönözte. Az egyezség elviekben javítja a piacra jutást egy 180 milliárd eurós kereskedelmi kapcsolatban, ám a feltételek részletei alapján az alku rövid távon inkább Brüsszel számára tűnik kedvezőnek.
A davosi Világgazdasági Fórum idei felszólalásai arról árulkodtak, hogy az európai politikai elit kezd kilépni a stratégiai önáltatás korszakából. A kérdés immár nem az, hogy Európa milyen szerepet szeretne játszani az átalakuló világrendben, hanem az, hogy képes-e egyáltalán meghatározó szereplő maradni?
A 2026-os davosi Világgazdasági Fórum egyik legvitatottabb és legtöbbet idézett momentumát Donald Trump amerikai elnök beszéde adta, amelynek középpontjában az általa kezdeményezett Béketanács („Board of Peace”) megalakulása állt. Trump a szónoklat elején hangsúlyozta, hogy szerinte a világ „gazdagabb, biztonságosabb és békésebb”, mint egy évvel korábban, és ezt a lendületet szerette volna átültetni az új testületbe, amelyet a gázai fegyvernyugvás megerősítésére és a konfliktusok kezelésére hoztak létre.
Donald Trump davosi beszéde az USA-val kapcsolatos minden fontos pontot érintett az amerikai gazsasági helyzeten és Venezuelán át Grönlandig. Az amerikai elnök igyekezett az USA-t kedvező színben feltüntetni, és az általa ábrázolt virágzó ország állapotáért saját magát felelőssé tenni.
Donald Trump béketervének második szakaszában háromszintű testület alakul a gázai béke megteremtésére. A cél, hogy minél tartósabb megoldás szülessen, ám már a tervezés szakaszában problémák merülnek fel. A palesztinok helyet akarnak a testületben, lehetőleg a legfelső szinten. Izrael pedig azt kifogásolja, hogy egyáltalán szóba került egy független gázai állam.
Immár harmadik éve húzódik Szudán legutóbbi polgárháborúja, amely őszre az ország történetének egyik legbrutálisabb vérengzését és elismerten a világ legrosszabb humanitárius katasztrófáját eredményezte.
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök hivatalba lépését látványos aktivitás kísérte, különösen az elszabaduló infláció megfékezésének ígéretével. Mégis egyik első jelentős döntése, a rizstermelés visszafogását ösztönző politika fenntartása épp azt a problémát mélyíti el, amely elődjét megbuktatta. A rizs ára 2024 óta több mint kétszeresére nőtt, ami komoly politikai és gazdasági kockázatot jelent a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) számára a közelgő előrehozott választások előtt.
Az elmúlt hetekben nemzetközi politikai vitát váltott ki Donald Trump azon nyilatkozata, amely szerint az Egyesült Államok megszerezné a Grönland feletti ellenőrzést. A legfrissebb fejlemények értelmében az amerikai kormányzat február 1-jétől 10 %-os importvámot vezet be több európai országból érkező árura, amelyet június 1-jétől 25 %-ra emelhet, amennyiben nem sikerül megállapodni Grönland jövőjéről. A feszültségek eszkalálódása nyomán Írország külpolitikai mozgástere is szűkülhet.
2026 elején Venezuelában radikális politikai és geopolitikai fordulat zajlott le, amely alaposan megváltoztatta az ország belső viszonyait és nemzetközi kapcsolatait.
Egy ICE-ügynök halálos lövést adott le egy nőre, aki feleségével együtt akadályozta az ügynökök intézkedését. Az eset mind demokrata, mind republikánus oldalon nagy port kavart. A Renee Nicole Good halála körüli sajtóvisszhang jól mutatja, milyen feszült az USA helyzete a migrációval kapcsolatban.
Miközben január 8-a óta Iránban a rezsim a teljes digitális sötétség leple alatt számol le a diktatúra ellen tüntetők tömegeivel, az emberi jogok kapcsán egyébként olyan hangos baloldal és a palesztin-párti felszólalók mély hallgatása kegyetlen kettős mércéről árulkodik.
Bár Dánia következetesen hangsúlyozza, hogy Grönland nem eladó, Donald Trump amerikai elnök és csapata továbbra is egy esetleges „vásárlás” lehetőségéről beszél. A felvetés azonban nemcsak politikailag érzékeny, hanem gazdasági és jogi szempontból is nehezen értelmezhető, hiszen egy autonóm terület értékének meghatározása számos megválaszolhatatlan kérdést vet fel.
