2025. április 25. 07:00 - Danube Institute

A Sárkány Visszavág – Hogy néz ki Trump vámháborúja kínai szemszögből?

Amikor Donald Trump vámháborút indított Kína ellen, az Egyesült Államok ezt jogos lépésnek állította be, amellyel a tisztességtelen kínai kereskedelem ellen lép fel és az amerikai ipart védte. Azonban a Csendes-óceán túlpartján, Pekingben az eseményeket másként értelmezték. Kína számára a vámok nem csupán gazdasági intézkedések voltak, hanem egy nyílt, egyoldalú agressziónak és az ország globális felemelkedésének megfékezésére tett stratégiai kísérletnek tekintették őket. Ez a nézőpont meghatározta Kína válaszát: egy olyan reakciót, amely ötvözte a kemény retorikát, a célzott ellenintézkedéseket és a hosszú távú gazdasági és geopolitikai ellenálló képesség építését.

shutterstock_2591440025.jpg

Tovább
komment
2025. április 24. 07:00 - Danube Institute

Dél-Szudán: egy törékeny béke hamvai – újraindul a polgárháború?

Hogyan is lehetne fenntartani a békét ott, ahol a hatalom megtartása az erőszakra, a politikai szervezetek működése pedig az etnikai lojalitásra alapszik? Dél-Szudán legújabb válsága azt mutatja, hogy az ország törékeny stabilitása soha nem volt több, mint tűzszünet a láthatólag el nem feledett polgárháborúban. 

shutterstock_287374589_1.jpg

Tovább
komment
2025. április 22. 07:00 - Danube Institute

Hová vezet az Egyesült Államok vámháborúja Kínával?

2025 áprilisában az Egyesült Államok drasztikus lépésre szánta el magát a kereskedelem terén: minden eddiginél átfogóbb pótvámokat vetett ki az importárukra, elsősorban Kínára összpontosítva. A döntés politikai és gazdasági indokai szorosan összefüggenek az USA hosszú ideje fennálló kereskedelmi deficitjével és a Trump-adminisztráció „America First” gazdaságpolitikájával.

shutterstock_2584765639.jpg

Tovább
komment
2025. április 21. 09:00 - Danube Institute

Másodszori nekifutásra: Románia újra elnököt választ

Az egyre közeledő május 4-i romániai szavazás válaszút elé állítja a Duna menti ország állampolgárait. Nyugat vagy Kelet, status quo vagy radikális változás, kisebbségi jogok vagy román nacionalizmus? Ezek a kérdések határozzák meg ezt a sorsdöntő választást, amelyet Románia speciális geopolitikai helyzete valamint az ott élő jelentős magyar kisebbség miatt különösen fontos figyelemmel követnünk.

shutterstock_2490609801.jpg

Tovább
komment
2025. április 19. 09:00 - Danube Institute

Szólásszabadság csak szavakban? – mit üzen Wera Hobhouse esete?

2025 tavaszán, amikor a világ figyelme egyre inkább a globális kereskedelmi kapcsolatok, a technológiai verseny és a biztonságpolitikai kihívások felé fordul, egy látszólag egyszerű incidens mélyebb repedést tárt fel a nyugati demokráciák és Kína kapcsolatában.

shutterstock_2604664519.jpg

Tovább
komment
2025. április 18. 09:00 - Danube Institute

Merre dől a mérleg nyelve? – Vége a tűzszünetnek Izrael és a Hamász között

Az izraeli erők március 18-án újra bombázni kezdték Gázát, ezzel megtörve a január 19-e óta tartó tűzszünetet. Az izraeli erők azzal indokolták a támadást, hogy a Hamász nem engedte el az összes túszt. A bombák legalább huszonnégy embert megöltek.

shutterstock_2512666771.jpg

Tovább
komment
2025. április 16. 07:00 - Danube Institute

Sport, háború, politika: Milyen esélyei vannak Oroszországnak az Olimpiára való visszatérésre?

Újra fellángolt a vita Oroszország nemzetközi sportversenyekre való visszatérésének lehetőségéről, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megválasztott elnöke jelezte, hogy nyitott lenne a kérdés újragondolására, és diplomáciai szinten is felmerültek a sportkapcsolatok helyreállítását célzó javaslatok. Ez a fejlemény éles ukrán tiltakozást váltott ki, amely szerint az agresszor állam újra befogadása elfogadhatatlan, miközben a sportvilág továbbra is küzd az ukrajnai háború okozta morális és politikai dilemmákkal. 

shutterstock_1949828485.jpg

Tovább
komment
2025. április 14. 07:00 - Danube Institute

Rózsaillat a tárgyalóasztalnál – A nemzetközi politika hatásai a német koalíciós tárgyalásokra

A 2025. február 23-án tartott német szövetségi választásokon a konzervatív CDU/CSU szövetség – élén Friedrich Merz-cel – végzett az első helyen (~28,5%-os eredménnyel). A második helyet a jobboldali radikális AfD szerezte meg ~20,8%-kal, míg Olaf Scholz kancellár kormányzó szociáldemokrata pártja (SPD) történelmi mélypontra, ~16,4%-ra zuhant. Mivel a CDU/CSU önálló többséget nem szerzett, Merz kénytelen volt koalíciós partner(ek)et keresni a kormányalakításhoz.

shutterstock_2447129019.jpg

Tovább
komment
2025. április 11. 07:00 - Danube Institute

Fordulópontot hozott Szíriában a márciusi belharc

A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött, és 13–14 évnyi harc után 2024 végén fordulóponthoz érkezett. 2024. december 8-án lázadó erők – élükön a Haját Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista csoporttal – megdöntötték Bashar al-Asszad elnök uralmát, véget vetve családja 53 évig tartó uralkodásának. 

shutterstock_2423862139.jpg

Az első hónapok viszonylag nyugodtak voltak, ám 2025 márciusának elején váratlanul újjáéledtek a harcok. A bukott rezsimhez hű fegyveresek – Asszad lojalistái – 2025. március 5–6-án összehangolt támadásokat indítottak a kormány biztonsági erői ellen, főként Szíria nyugati, tengerparti térségében.  A hatóságok szerint a támadások előre kiterveltek voltak, és akár 4000 asszadista fegyverest is megmozgattak. Ez a fellángoló erőszak a legsúlyosabb kihívást jelentette az új vezetés számára hatalomra kerülése óta, és a polgárháború kezdete óta az egyik legvéresebb összecsapássorozattá vált.

Katonai események alakulása

A legsúlyosabb harcok Latakia tartományban zajlottak. A lojalisták átmenetileg elfoglalták Baniyas és Jableh városokat, valamint több alavita falut és Asszad hegyvidéki szülővárosát, Qardahát is. Jableh-ben és környékén heves utcai harcok törtek ki; egy rajtaütésben legalább 16 kormánykatona és 4 civil esett el, miközben tucatnyi Asszad-párti fegyverest is megöltek vagy megsebesítettek.

A damaszkuszi átmeneti kormány gyorsan reagált a lázadás hírére. Március 6–7. éjjelén jelentős erősítéseket vezényelt a partvidéki térségbe. A védelmi miniszter parancsára célul tűzték ki, hogy „megtörjék a rezsim maradványainak hátát” és elrettentő példát statuáljanak bárkinek, aki veszélyeztetné az ország biztonságát. A helyszínre vezényelt kormányerőkhöz nem csak reguláris alakulatok tartoztak: a felhívásukra országos mozgósítás indult, és lázadó milíciák ezrei – köztük török támogatású Szabad Szíriai Hadsereg (SZF) frakciók harcosai – érkeztek konvojokban Idlibből, Aleppóból, Deir-ez-Zórból a tengerpartra, akikhez sok helyi lakos is csatlakozott. Videófelvételeken hosszú járműoszlopok vonultak Tartúsz és Latakia felé: a gyors ellentámadás eredményeképp a kormányerők fokozatosan visszaszorították a lojalistákat a városokból és stratégiai pontokról.

A harcokban mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett. Március 10-én a védelmi minisztérium bejelentette, hogy a „nyugati partvidéki biztonsági művelet véget ért”, mivel sikerült semlegesíteni a főbb fenyegetéseket Latakiában és Tartúszban. A kormány szerint visszafoglalták a létfontosságú központokat, biztosították a fő útvonalakat, és szétverték a lojalisták szervezett ellenállását.

Egyes szórványos incidensek azonban folytatódtak: Damaszkuszban is történt egy merényletkísérlet kormányzati célpont ellen, melyet sikerült meghiúsítani.

Humanitárius helyzet és polgári veszteségek

A márciusi belharcok kirobbanása súlyos humanitárius válságot idézett elő a térségben. Különösen nagy volt a vérontás azokon a településeken, ahol a harcok megtorló jellegű atrocitásokba torkolltak. A biztonsági erők és velük tartó fegyveres civilek több faluban minden férfit megöltek, akit csak találtak – számolt be a SOHR vezetője.
Sokan igyekeztek biztonságosabb területekre távozni – néhány ezren a közeli orosz katonai támaszpont (Hmeimim, Jableh mellett) közelében gyűltek össze védelmet kérve Moszkvától. A látványos segélykérés is mutatja, hogy a civil lakosság egy része bizalmatlan volt az új hatóságokkal szemben, és a korábbi patrónusától, Oroszországtól várt oltalmat. Ugyanakkor az orosz fél jelezte, hogy katonái biztonságát garantálni tudja, de nem kívánt belekeveredni a belső konfliktusba.

A nemzetközi közösség humanitárius aggodalmát fejezte ki. Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja figyelmeztette a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, ami tovább szítaná a feszültséget vagy fokozná a civil lakosság szenvedéseit. A damaszkuszi átmeneti kormány is reagált: al-Sharaa elnök független vizsgálóbizottságot hozott létre a márciusi erőszak kivizsgálására, hogy feltárják az emberi jogsértéseket mindkét oldalon, és ígéretet tett a felelősök megbüntetésére. Ez a lépés kulcsfontosságú lehet a további vérengzések megfékezésében és abban, hogy a megtépázott bizalom valamelyest helyreálljon a lakosságban.

Etnikai és felekezeti dimenziók

Az alavita kisebbség helyzete

A szíriai konfliktus kezdete óta kiemelt jelentőségű a felekezeti ellentét a többségi szunnita lázadók és a kormányzatot támogató alavita kisebbség között. Asszad bukása után az alaviták – akik évtizedeken át a rezsim elitjének gerincét adták a hadseregben és a biztonsági apparátusban – hirtelen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek az új, szunnita dominanciájú hatalom alatt.

Al-Sharaa elnök ugyan nyilvánosan megígérte, hogy nem éri kollektív bántódás a vallási kisebbségeket (beleértve az alavitákat), a valóságban azonban szórványos bosszúakciók már a kormányváltás utáni hetekben is előfordultak alavita falvakban.

A márciusi asszadista lázadás ezt az ellentétet újra felszította: a partvidéki harcok során a civil alavita lakosság tömegesen vált célponttá mindkét oldal részéről. Az összecsapások nyomán alavita falvak egész sorát érte megtorlás, melynek keretében fegyvertelen férfiakat végeztek ki otthonaikban, az elfogott asszadista fegyvereseket pedig sokszor nem kímélték a fogságban sem.

Az alavita közösség vezetői egyensúlyozni kényszerülnek: elhatárolódnak Asszad bukott rezsimjének maradék harcosaitól, ugyanakkor féltik saját közösségük biztonságát az esetleges további atrocitásoktól.

A márciusi események rávilágítottak arra is, hogy a kormányoldalon harcoló egyes milíciák mennyire nehezen kontrollálhatók. A bosszúhadjáratok élén álló két legbrutálisabb frakció – az Abu Amsha és a Hamza hadosztályok – hírhedt török támogatású lázadócsoportok voltak, melyek vezetői ellen az USA már korábban szankciókat vezetett be súlyos jogsértések (erőszak, kínzás) miatt. Ezek a csoportok most az új szír hadsereg ernyője alatt próbálnak működni (formálisan alárendelve a kormánynak), de a gyakorlatban kötetlenül mozognak. A jelentések szerint e milíciák faluról falura haladva követtek el visszaéléseket az alavita lakosság ellen – mire a fegyelmezettebb HTS biztonsági erők a helyszínre értek volna rendet tenni, ők már tovább álltak a következő településre.

Az új kormány tehát kettős kihívással szembesül: nem csak az asszadista ellenállás leverése a feladat, hanem saját fegyveres koalíciójának megzabolázása is, hogy elejét vegye a további felekezeti erőszaknak és megőrizze legitimitását az alavita lakosság szemében.

A kurd–arab egyezség jelentősége

A szíriai konfliktus másik fontos etnikai vetülete a kurd kisebbség és az arab többség viszonya. Az északkelet-szíriai kurdok a polgárháború alatt félig autonóm területet hoztak létre saját fegyveres erővel (Szíriai Demokratikus Erők, SDF) és önkormányzattal. Asszad bukása után nyitott kérdés volt, hogyan integrálódik majd a kurd igazgatás és az SDF az új, többségében arab-iszlamista vezetésű kormány kereteibe. Eleinte voltak feszültségek: a török támogatású arab milíciák (már az új szír hadsereg részeként) napi összecsapásokat provokáltak az SDF-fel a határvonalakon. 2025. március 10-én azonban áttörés történt: Damaszkusz és a kurd vezetés megállapodást kötött az északkeleti országrész reintegrációjáról. Ennek értelmében az SDF beleegyezett, hogy erőit beolvasztják a nemzeti hadseregbe, a kurdok által ellenőrzött területek (határátkelők, olajmezők, repülőtér) pedig visszakerülnek a központi kormány fennhatósága alá. Cserébe az egyezség rögzíti a kurd közösség jogainak elismerését: a kurd nyelvet és kultúrát többé nem tiltják, a kurdok részt vehetnek az új politikai folyamatban, vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül. Gyakorlatilag a kurd autonóm kormányzat (AANES) is beleegyezett abba, hogy az állami intézményrendszerbe integrálódik, egyetlen fővárossal és egy zászló alatt.

Ez a kurd–arab egyezség nagy diplomáciai siker az átmeneti elnök, al-Sharaa számára. Egyrészt először 2012 óta a damaszkuszi kormány fennhatósága kiterjed majd az ország egész területére, beleértve a kurdok lakta északkeletet is.

Másrészt jelképes jelentőségű, hogy a polgárháború során egymástól elszakadt felek (arab felkelők és kurd erők) most országos tűzszünetben és egyesült haderőben állapodtak meg. A megegyezés hatására ünneplő tömegek vonultak az utcára Rakkában és Damaszkuszban is, jelezve a lakosság békevágyát. 

sziria1.png

sziria2.png

Forrás: Statista

Nemzetközi reakciók

A 2025 márciusi szíriai belharcok nemzetközi visszhangja vegyes volt, de általánosságban aggodalommal teli óvatosság jellemezte. A legtöbb ország üdvözölte Asszad bukását és a politikai átmenet lehetőségét, ugyanakkor a friss erőszakhullám ráirányította a figyelmet az új kihívásokra.

Törökország, amely évekig támogatta a szíriai felkelőket, gyorsan a damaszkuszi átmeneti kormány mellé állt a lojalisták lázadásával szemben.

Irán, Asszad régi múlt szövetségese szintén nyilatkozott, de egészen más hangnemben. Teheránt egyes regionális források (pl. a szaúdi tulajdonú Al Arabiya) azzal vádolták, hogy esetleg a háttérből szította a lojalisták erőszak hullámát, hogy káoszt teremtsen az új, Irán-barátinak nem mondható damaszkuszi vezetés alatt. Az iráni külügyminisztérium azonban „nevetségesnek és 100% félrevezetőnek” minősítette ezeket a vádakat, és határozottan elítélte a kisebbségek (így az alaviták) elleni támadásokat. Szíriában. Irán igyekszik óvatos egyensúlyt találni: miközben sajnálja fő szövetségese, Asszad bukását, nem zárkózott el teljesen az új vezetéssel való kapcsolattól sem.

Az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek az átmeneti kormány óvatos támogatói. Washington üdvözölte Asszad távozását, de aggodalommal figyelte a HTS (korábbi al-Kaida-kapcsolatokkal rendelkező) felemelkedését. A márciusi vérengzések nyomán az USA határozott hangon ítélte el a civil mészárlásokat. Ugyanakkor Washington felismerte a kurd–arab megállapodás jelentőségét is: a Foreign Policy elemzője rámutatott, hogy az SDF damaszkuszi integrációja akár javíthatja is az USA terrorellenes pozícióit Szíriában, hiszen az eddig amerikai támogatást élvező kurd erők most az egész ország stabilizálásában közreműködnek. 

Oroszország a háttérbe húzódott, miután fő szövetségese, Asszad távozott az országból. Moszkva megtartotta katonai jelenlétét (bázisait) Nyugat-Szíriában, de elfogadta a helyzet változását és tárgyalóviszonyban maradt az új vezetéssel is.

Izrael részéről a drúz közösség kapcsán volt hangosabb reakció, de március 10-én az izraeli légierő csapást mért Deraa tartományban egyes katonai célpontokra. Ennek üzenetértéke volt: Izrael jelezte, hogy figyelemmel kíséri a déli fejleményeket, és kész fellépni, ha számára vörös vonalak (pl. iráni jelenlét vagy a drúzok elleni vérengzés) merülnek fel.

Összegzés és következmények

2025 márciusa fordulópont volt az új Szíria történetében. A tengerparti tartományokban kirobbant belharc egyrészt rámutatott, hogy még korántsem stabilizálódott teljesen az ország a rezsimváltás után: az Asszadhoz hű erők képesek voltak egyszerre több fronton támadást indítani, súlyos veszteségeket okozni és időlegesen területeket elfoglalni.

Ez arra figyelmeztet, hogy a bukott rendszer hívei – bár vezetőjük száműzetésben van – továbbra is komoly destabilizáló tényezőt jelentenek.

A márciusi események ugyanakkor megmutatták az átmeneti kormány erejét is: sikerült összehangolt ellenintézkedésekkel leverni a felkelést néhány napon belül, és megakadályozni, hogy az ország szélesebb területeire is átterjedjen. Katonai értelemben tehát al-Sharaa kormánya kiállta a próbát, de óriási árat fizetett érte civil életekben és nemzetközi reputációban.

A legnagyobb kihívás most a sebek begyógyítása és a bizalom helyreállítása: különösen az alavita közösség érzi úgy, hogy kollektív büntetés érte, ami akár a polgárháború utáni megbékélés esélyét is alááshatja. Ha az al-Sharaa-féle vezetés nem vonja felelősségre a túlkapások elkövetőit, azzal azt kockáztatja, hogy az alavita és más kisebbségek a jövőben nem bíznak a központi hatalomban, és esetleg újabb felkelések vagy akár szeparatista törekvések indulnak. Pozitív jel viszont, hogy a kormány felismerte ezt a veszélyt, és transzicionális igazságszolgáltatási mechanizmusokat kezdett el felállítani (vizsgálóbizottságok, külön program az alaviták megnyerésére). A következő hónapokban derül ki, hogy ezek mennyire bizonyulnak hatékonynak, illetve valóban felelősségre vonják-e a bűnösöket – akár a győztes oldalon is.

Az előttünk álló időszakban a fő kérdés az, hogy a márciusi válság tanulságait levonva sikerül-e tartós stabilitási pályára állítani Szíriát. Ha a kormány rendet tud tartani a saját koalícióján belül (megfékezve a fegyelmezetlen milíciákat), és egyúttal kinyújtja a kezét a megbékélésre kész kisebbségek felé, akkor a 14 éves polgárháború lezárása kézzelfogható közelségbe kerülhet.

A gazdasági és infrastrukturális újjáépítés, a menekültek hazatérése és a nemzetközi szankciók enyhítése is csak egy olyan Szíriában képzelhető el, ahol a biztonsági helyzet stabil és a kormány az egész társadalmat képviseli.
Ellenkező esetben – ha az új vezetés nem tud úrrá lenni a felekezeti indulatokon és a saját harcosai által elkövetett jogsértéseken – fennáll a veszélye, hogy újabb gerillaháború bontakozik ki. Az Asszad-lojalisták ugyan katonailag vereséget szenvedtek márciusban, de ha az alavita közösség tartósan ellenérdekelt marad az új rendszerben, a rezsim maradéka könnyen találhat utánpótlást és búvóhelyet e közösségen belül. A nemzetközi szereplők (elsősorban Irán vagy más regionális hatalmak) is kihasználhatnak egy elhúzódó instabilitást saját céljaikra, ami új proxy-konfliktusokat idézhet elő Szíriában.

A leglényegesebb tanulság, hogy a katonai győzelmeket politikai és társadalmi békével kell megszilárdítani, különben a több évtizedes konfliktus új formában tovább élhet. A nemzetközi közösségnek mindebben szerepe lehet – támogatással, nyomásgyakorlással és a felelősségre vonás ösztönzésével –, de a döntő lépések a szíriai vezetők kezében vannak, akiknek most bizonyítaniuk kell, hogy tanultak a márciusi válságból és képesek egy egységes, békés Szíria alapjait letenni.

Szemlézte: Biró-Markovics Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
2025. április 10. 07:00 - Danube Institute

Észak-Korea AI-vezérelt drónjai: valódi fenyegetés vagy propaganda?

Észak-Korea ismét reflektorfénybe került katonai fejlesztéseivel. Kim Dzsongun személyesen felügyelte a mesterséges intelligenciával működő drónok tesztelését, amely jelezheti az észak-koreai hadsereg modern korba való belépését. De vajon valódi katonai áttörésről van szó, vagy csupán a rezsim újabb propaganda fogásáról

shutterstock_2407545373.jpg

Tovább
komment
2025. április 09. 07:00 - Danube Institute

Signal-Gate: Hogyan veszélyeztette a Trump adminisztráció a nemzetbiztonságot?

2025 márciusában egy váratlan meghívás vezetett az amerikai kormányzat legnagyobb biztonsági botrányához: az ismert újságíró, Jeffrey Goldberg véletlenül egy titkosított Signal-csoport tagja lett, ahol magas rangú politikusok érzékeny katonai információkat osztottak meg. A kiszivárgott beszélgetések nem csupán katonai akciók részleteire derítettek fényt, hanem rávilágítottak az amerikai vezetők biztonsági mulasztásaira és a digitális kommunikáció hatalmas kockázataira is.

shutterstock_1924611578.jpg

Tovább
komment
2025. április 08. 16:00 - Danube Institute

Mi történik, ha egy képviselőt szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak? – Dan Norris ügye és a politikai felelősség

Az Egyesült Királyság politikai élete újabb botránytól hangos: Dan Norris, a kormányzó Munkáspárt képviselője, akit nemrég választottak meg Észak-Kelet Somerset és Hanham körzetében, súlyos bűncselekmények gyanújába keveredett.

shutterstock_2300454753.jpg

Tovább
komment
2025. április 08. 07:00 - Danube Institute

Milyen hatásai lehetnek Donald Trump vámháborújának?

Donald Trump újabb és újabb vámokat vet ki beiktatása óta, főként Kanadát, Mexikót és Kínát célozva. Az elnök szerint a vámok arra ösztönöznék az amerikai vásárlókat, hogy amerikai termékeket vegyenek, illetve így kényszerítené rá Kanadát, Mexikót és Kínát arra, hogy megállítsák az illegális migránsokat, akik az USA-ba igyekeznek. Válaszul több ország saját vámokat vetett ki az USA export termékeire. Félő, hogy Trump vámjai megemelik az árakat mind az USA-n belül, mind más országokban.

shutterstock_2374438937.jpg

Tovább
komment
2025. április 05. 09:00 - Danube Institute

Ki nyeri a költséghatékonysági versenyt: az atomenergia vagy a megújulók?

Egyre bizonyosabbá válik, hogy a fenntartható, megbízható és költséghatékony energiaforrások előteremtése elengedhetetlen az olyan alapvető célok elérésében, mint az ellátási kockázat és az energiaimport függőség csökkentése. Különösen igaz ez a klímaváltozás és az energiaválság idején. A két meghatározó, alacsony karbonkibocsátású technológia, az atom és a megújulók nagy jelentőséggel bírnak. Azonban sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon melyik opció a költséghatékonyabb?

shutterstock_2291082107.jpg

Tovább
komment
2025. április 03. 07:00 - Danube Institute

Amikor a sárkány és az elefánt táncra kel: a Modi kijelentésére adott kínai reakció diplomáciai háttere

Narendra Modi indiai miniszterelnök a közelmúltban egy háromórás interjúban – melyet Lex Fridman amerikai podcaster készített vele – szokatlanul békülékeny hangot ütött meg Kínával kapcsolatban. Modi a „sárkány és az elefánt tánca” metaforával érzékeltette, hogy India és Kína együttműködése mindkét ország számára gyümölcsöző lehet a jövőben, amennyiben sikerül felülemelkedniük ellentéteiken.

shutterstock_1982402339_1_1.jpg

Tovább
komment
2025. április 01. 07:00 - Danube Institute

Oroszország és az Olimpia – a visszatérés küszöbén állhat az eltiltott állam?

A sport mindig is a nemzetközi kapcsolatok egyik meghatározó területe volt, amely gyakran túlmutatott a puszta versenyzésen. Az olimpiai játékok különösen fontos szerepet játszanak ebben, hiszen ezen versenyen a világ különböző nemzetei békés keretek között mérhetik össze erejüket. Azonban az utóbbi években a sportvilágot is áthatotta az aktuális politikai helyzet, aminek következtében Oroszország különösen nehéz helyzetbe került.

shutterstock_2399423055.jpg

Tovább
komment
2025. március 31. 07:00 - Danube Institute

Trump ígéretéhez híven megszüntetné az amerikai Oktatásügyi Minisztériumot

Donald Trump elnök meg akarja szüntetni az amerikai Oktatásügyi Minisztériumot, hogy az oktatás újra az egyes államok kezében legyen. Trump 2025. március 20-án írta alá az elnöki rendeletet, melynek célja, hogy a minisztérium megszűnjön, és funkciói más tárcák alá kerüljenek. Egy minisztérium megszüntetéséről azonban csak a Szenátus dönthet, és legalább 60 szavazat kell hozzá, vagyis nem elegendő a Republikánusok 53 képviselője.

shutterstock_631789433.jpg

Tovább
komment
2025. március 29. 09:00 - Danube Institute

A kínai elektromos autók megelőzték a Teslát a nemzetközi piacon

A Rest of World legújabb mérései szerint a BYD márkának sikerült Kínában, Afrikában és Dél-Ázsiában is értékesítenie a legmegfizethetőbb modelljeit, a BYD Dolphint és Seagullt/Dolphin Minit, míg a Tesla leginkább Amerikában és Európában adja el a legyártott járműveit. 

shutterstock_2554742399.jpg

Tovább
komment
2025. március 28. 07:00 - Danube Institute

Hol a határ? Trump migrációs politikájának hatásai Latin-Amerikára

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba nem csupán az Egyesült Államok belpolitikáját formálja át gyökeresen, hanem mélyreható változásokat idéz elő Latin-Amerikában is. A republikánus elnök szigorított migrációs politikája, a tömeges deportálások, a gazdasági nyomásgyakorlás és a fejlesztési segélyek megvonása új kihívások elé állítja a régió országait. Vajon hogyan birkóznak meg a latin-amerikai államok ezzel a kényszerhelyzettel, és milyen következményekkel jár Trump migrációs szigora a térség gazdaságára, társadalmára és biztonságára nézve?

shutterstock_1973414822.jpg

Tovább
komment
2025. március 27. 07:00 - Danube Institute

Összecsapás Hollywood és a zeneipar, valamint az AI-óriások között

Az elmúlt napokban röppent fel a hír, miszerint több száz világhírű színész, zenész és író – többek között Paul McCartney, Aubrey Plaza, Taika Waititi és Michaela Coel – nyílt levélben szólította fel a Fehér Házat, hogy vessen véget az OpenAI és a Google szerzőijog-sértő gyakorlatának. 

shutterstock_2344434069.jpg

Tovább
komment
2025. március 26. 07:00 - Danube Institute

Törökország a szakadék szélén: heves tüntetések Erdogan riválisának bebörtönzése után

Törökországban országos tüntetések robbantak ki Ekrem İmamoğlu, Isztambul népszerű ellenzéki polgármesterének letartóztatása után, akit korrupcióval és terrorizmus támogatásával vádolnak. Az események nemcsak a politikai feszültségeket, hanem a mély gazdasági válságot és Recep Tayyip Erdoğan 22 éves hatalmának kihívásait is felszínre hozták. A tüntetések több mint 55 tartományra terjedtek ki, több ezer fiatal és városi középosztálybeli csatlakozott a demonstrációkhoz, miközben a kormány erőszakos eszközökkel próbálja megfékezni az elégedetlenséget. Vajon ez a válság új korszakot hoz Törökország politikai életében?

shutterstock_2584087401.jpg

Tovább
komment
2025. március 25. 07:00 - Danube Institute

A DOGE célja a megtakarítás volt, de egyelőre inkább elbocsátásokat hozott

Az immár több mint egy hónapja működő Department of Government Efficiency (DOGE) nagy lendülettel kezdett bele a föderális kiadások visszanyesésébe. A DOGE módszereit azonban egyre többen kérdőjelezik meg, népszerűsége is csökkenőben van, és végső soron kérdéses, alkalmas-e elérni kitűzött célját?

shutterstock_2587589195.jpg

Tovább
komment
2025. március 24. 07:00 - Danube Institute

Etiópiában ismét érik a baj

Etióp tisztségviselők és regionális szakértők szerint Etiópia és Eritrea ismét háborúra készülhetnek. Az esetlegesen kiújuló harcok a 2018-ban elért történelmi közeledés végét jelentenék, mely az amúgy is törékeny régióban humanitárius válság lehetőségével, valamint lokális migrációs válsággal járna együtt.

shutterstock_1860999220.jpg

Tovább
komment
süti beállítások módosítása