Az iráni konfliktus árnyékában egy indiai tartályhajó rendkívüli útvonalon hagyta el a Hormuzi-szorost, rávilágítva a globális energiakereskedelem sérülékenységére és a geopolitikai kivételek szerepére a tengeri szállításban. 

Virágvasárnap több halálos támadást követtek el fegyveres terroristák többségében keresztény közösségek ellen Nigéria szerte. Az incidensek fájdalmasan emlékeztetnek a tavalyi Nagyhét során végbement mészárlássorozatra: akkor összesen 240 keresztény esett az erőszakos támadások áldozatául.

2026-ra az Európai Unió bővítési politikája új szakaszba lépett. Míg Ukrajna és Moldova esetében a jogszabályi harmonizáció és az újjáépítési keretek kijelölése zajlik, a Nyugat-Balkán országai a csatlakozási fejezetek lezárására fókuszálnak. A jelenlegi elemzés áttekinti a tagjelölt államok felkészültségét, a gazdasági különbségeket és azokat az intézményi tényezőket, amelyek meghatározzák az integráció sebességét a következő években.

A 2026-os magyar országgyűlési választások jelentősége több szempontból is kiemelkedő, hiszen hosszú idő után először valódi politikai versenyhelyzet alakult ki – írja a Reuters.

Az ENSZ megszavazott egy határozatot, mely kimondja, hogy a transzatlanti rabszolgaság az emberiségellenes bűntettek legnagyobbika. A határozat arra inti a rabszolgakereskedelemben résztvevő államokat, hogy indítsanak jóvátételi folyamatokat, ami akár azt is jelentheti, hogy a rabszolgaság áldozatainak leszármazottai pénzbeli kárpótlásban is részesülhetnek.

Bár az iráni háború kapcsán Donald Trump elnök eddig is számos határidőt adott már meg, melyek mindegyike rövidebb távra szólt, csaknem egy hónap háborúzás után az elnök egybecsengő beszámolók szerint már véget vetne a konfliktusnak. Ennek jegyében azonban amellett, hogy Washington hajlandóságot mutatott egy diplomáciai megoldás lehetőségére, párhuzamosan szárazföldi csapatok térségbe vezérlését is elrendelte.

Az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború nem csak az energia piacot borítja fel, hanem újabb menekült válságot idézhet elő. 2026 február 28. óta 600 000 és 1 millió között van az otthonukat elhagyni kötelezettek száma Iránban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök komoly politikai kihívással néz szembe, miután kormánya vereséget szenvedett az igazságügyi reformról szóló népszavazáson. A kudarc nemcsak reformtörekvéseit kérdőjelezi meg, hanem közvetlen kormányzati válságot is előidézett, amely átrendezheti az olasz politikai erőviszonyokat a következő választások előtt. 

Az iráni háború miatt Donald Trump visszavont néhány, az orosz olajra vonatkozó szankciót, így az oroszok ismét előnyös helyzetbe kerültek az ukránokkal szemben. Amellett, hogy az ukránok attól félnek, az elhúzódó iráni háború Oroszországnak kedvez, Zelenszkij aggódik, hogy a békéről szóló tárgyalásokat ismét berekesztik.

Nemrég Donald Trump amerikai elnök 12 latin-amerikai vezetőt fogadott Miamiban az „Amerika Pajzsa” csúcstalálkozón. Ez az új kezdeményezés elsősorban egy kartellellenes koalíció megalapítását célozza. 

Az idei CPAC (Conservative Political Action Conference) különösen nagy jelentőséggel bírt, mivel már nem pusztán egy amerikai politikai rendezvény, hanem egy globális ideológiai hálózat egyik központi fóruma.

A koszovói választásokon Albin Kurti másodszor is parlamenti többséget szerzett, ami ritka politikai stabilitást jelez egy posztkonfliktusos balkáni államban. A győzelem nem látványos kampányokra vagy populista ígéretekre épült, hanem arra az ígéretre, hogy a kormányzás kézzelfogható változást hozhat. Kurti sikere ezért nemcsak koszovói jelenség, hanem szélesebb politikai tanulságot is hordoz. 

A 2021-es tálib hatalomátvétel óta egyre súlyosabb törvényekkel korlátozzák a nőket és a lányokat Afganisztánban, idéntől pedig a vallásos vezetés lényegében legalizálta a nőkkel szembeni családon belüli erőszakot.

Az iráni háború 2026. február 28-án robbant ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat indított Irán ellen. A támadások során Teheránban megölték az iráni legfelsőbb vezetőt, Ali Hameneit, ami drámai politikai és katonai eszkalációt váltott ki a térségben. A konfliktus gyorsan regionális háborúvá szélesedett: Irán ballisztikus rakétákkal és drónokkal válaszolt, izraeli célpontokat, valamint amerikai és szövetséges katonai bázisokat támadva a Közel-Keleten.

A közel-keleti eseményekkel párhuzamosan az USA-ban és az Egyesült Királyságban is növekszik a feszültség a muszlim népességgel kapcsolatban. New York-ban letartóztattak két tinédzsert terrorcselekmény vádjával, az Egyesült Királyságban pedig egy videó terjed, melyen állítólag két iszlamista férfi lóval üldözött anti-Hámenei tüntetőket.

Kína rekord alacsony GDP növekedést tűzött ki egy történelmi gazdasági fordulat során. 4,5-5%-os GDP-növekedési célt jelentett be 2026-ra, ami a legalacsonyabb érték 1991 óta.

Míg a világ az iráni háborúra figyel, egy kicsivel keletebbre, Afganisztán és Pakisztán határán is forróra fordult a helyzet és a mostani körülmények közepette egy elhúzódó fegyveres konfliktus lehetősége sem zárható ki.

Miközben az Egyesült Államok és Izrael katonai csapásokat mér Iránra, esélyes volt, hogy Peking, Teherán egyik legfontosabb stratégiai partnere a rezsim segítségére siethet. Bár Kína valóban jelentős gazdasági és energetikai érdekekkel rendelkezik a térségben, a jelenlegi válságban úgy tűnik inkább kiváró stratégiát követ. A háttérben nemcsak geopolitikai számítások, hanem az iráni vezetéssel kapcsolatos növekvő kínai csalódottság is áll. 

Bár a világ szeme jelenleg Iránra szegeződik, a többi konfliktus továbbra sem szünetel. Az USA mellett Kína és Oroszország is érdekeltek a régióban, és a háború alakulása átrendezheti a globális viszonyokat.

Az iráni konfliktus újabb fejezete az elmúlt időszakban ismét ráirányította a nemzetközi figyelmet a Közel-Kelet törékeny biztonsági helyzetére. Bár a térségben a fegyveres feszültség szinte állandó, az Irán körül kialakuló katonai és geopolitikai konfrontációk különösen nagy kockázatot hordoznak magukban. 

Az amerikai szenátus elutasította március 4-én az úgynevezett „háborús hatalmak határozatot”, ami Donald Trump elnököt korlátozta volna a háború folytatásában.

Annak ellenére, hogy az iráni háború az Egyesült Államok és Izrael egyoldalú támadásával indult, a konfliktus hamar kiterjedt a régióban, nem csak a korábban közvetítő Öböl-menti országokat érintve súlyosan, hanem a NATO-tag Törökországot és más európai katonai bázisokat is veszélyeztetve, miközben a globális gazdasági következmények is egyre fájdalmasabbak.

Alig néhány nappal az iszlám forradalom 47. évfordulójának ünneplése után az Egyesült Államok és Izrael célzott csapásokkal likvidálta Irán legfelsőbb vezetését, megsemmisítve katonai infrastruktúrájának jelentős részét. Ali Khamenei legfelsőbb vezető halála hatalmi vákuumot teremtett Teheránban. A kérdés immár nem az, hogy meggyengült-e a rendszer, hanem az, hogy képes-e túlélni ezt a sokkot?

A 2026 elején kirobbant iráni háború a Közel-Kelet egyik legsúlyosabb fegyveres konfliktusává vált, miután az izraeli és amerikai erők összehangolt légicsapásokat hajtottak végre iráni katonai és nukleáris létesítmények ellen. 

Horvátország 2013-as csatlakozása után Izland lehet a következő ország, amelyik tagja lesz az Európai Uniónak. A tagsági tárgyalások folytatásáról szóló népszavazást 2027-ben várták, de akár idén augusztusban is megtörténhet – állítja két, az ország csatlakozási előkészületét ismerő személy. 

Izrael és az Egyesült Államok közösen megtámadták Iránt. A térségben hónapok óta feszült a helyzet, köszönhetően az iráni nép tüntetéseinek, az izraeli-iráni konfliktusnak és az iráni-amerikai tárgyalások kudarcának. Az izraeli-amerikai erők végeztek Irán legfelsőbb vezetőjével, Ali Hámenei-vel, de a konfliktusnak még közel sincs vége.

A Donald Trump által életre hívott Béketanács első tanácskozásán Indonézia nyolcezer katona Gázába küldését helyezte kilátásba, ami jelentős külpolitikai fordulatot jelent a délkelet-ázsiai ország történetében. A lépés komoly kérdéseket vet fel a szuverenitás, valamint a történelmi diplomáciai hagyomány összefüggésében.

A Brexit közelgő tizedik évfordulója ismét napirendre emeli az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatának újragondolását.

A soron következő csütörtöki tárgyalásokon múlhat, hogy megállapodással vagy támadással folytatódik a pattanásig feszült helyzet Teherán és Washington között, míg Trump tovább erősítette az amerikai katonai jelenlétet a régióban.

Donald Trump eddig az amerikai nemzetbiztonsági sürgősségi gazdasági törvényre (IEEPA) hivatkozva szabta ki vámjait, ám a Legfelsőbb Bíróság ennek most véget vetett. Trump még áprilisban nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, és ígéretet tett, hogy megint gazdaggá teszi Amerikát.