A mesterséges intelligencia (AI) a modern technológiai fejlődés egyik központi eleme, amely alapjaiban formálja át az ipari folyamatokat, az üzleti világot és mindennapi életünket. Az AI-alapú rendszereket futtató adatközpontoknak kiemelkedően magas az energiafogyasztása, ez pedig egyre növekvő aggodalmat vált ki a környezetvédők, kutatók és technológiai cégek körében. Az energiafogyasztás nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is kulcsfontosságú kérdés, különösen az éghajlatváltozás elleni globális harc kontextusában.

Bár sokan használjuk, történetéről vajmi keveset tudunk. Hogy született a TikTok, napjaink megkerülhetetlen reels-megosztója? 

Az orosz-ukrán kapcsolatok sosem voltak felhőtlenek. 2014 óta a világ feszülten figyel: mi lesz a következő lépése a két beligeránsnak? Oroszország és Ukrajna konfliktusa azonban nem egydimenziós: ismerjük meg a modern értelemben vett biztonság egyik szektorán keresztül a szomszédunkban zajló háborút!

François Bayrou francia miniszterelnök legutóbbi beszéde sokakat meglepett, amikor Kínát a globális gazdaság uralmával vádolta.

Az Egyesült Államokban a TikTok körüli aggodalmak az alkalmazás gyors terjedésével párhuzamosan jelentek meg. A Trump-adminisztráció 2020 nyarán kezdett intenzíven foglalkozni a kérdéssel, amikor a TikTok népszerűsége robbanásszerűen nőtt, különösen a fiatalabb generációk körében. A fő nemzetbiztonsági kockázat az, hogy a TikTok tulajdonosa, a ByteDance egy kínai székhelyű vállalat, és az amerikai politikusok attól tartanak, hogy a kínai kormány kémkedhet az alkalmazáson keresztül.

Miután a tárgyalófelek bejelentették a tűzszünet megkötését, Izrael és a Hamász karnyújtásnyira van a régen várt egyezmény véglegesítésétől.

Január 8-án emelkedni kezdtek az európai hadiipari részvények árai. Miután Donald Trump a mar-a-lagói birtokán tartott sajtótájékoztatón Grönland stratégiai fontosságáról nyilatkozott, az olasz SpA részvényei 4,8%-kal, a német Rheinmetall 6,1%-kal, a svéd SAAB AB 3,-al%-kal, míg a norvég Kongsberg Gruppen ASA 2,9%-kal növekelte részvényei értékét.

Az újból amerikai elnöknek megválasztott Donald Trump inkompetensnek nevezte a Los Angeles-i vezetőket, és számonkérte rajtuk, hogy miért nem oltották még el a lakóházak ezreit is elpusztító tüzeket. A tűz okaként sokan, sokfélét emelnek ki legjelentősebb tényezőként. Valaki gyújtogatást sejt a háttérben, míg mások a klímaváltozást okolják. 

Az ukrajnai háború újabb fordulóponthoz érkezett, amikor az ukrán erők két észak-koreai katonát fogtak el a kurszki régióban. Ez az esemény nem csupán katonai, hanem diplomáciai szempontból is figyelemre méltó, hiszen Észak-Korea eddig kevéssé látható szereplőként tűnt fel az orosz-ukrán konfliktusban.

Donald Trump ismét nagy port kavart azzal, hogy nem volt hajlandó kizárni katonai vagy gazdasági eszközök igénybevételét, miután Grönland és a Panama-csatorna megszerzését „abszolút szükségszerű”-nek nevezte egy sajtótájékoztatón. Az Egyesült Államok leendő elnökétől nem szokatlanok az ambiciózus és váratlan kijelentések, azonban több jel is arra utal, Trumpnak komoly szándékai vannak az említett területekkel, Grönland esete pedig globális jelentőségű kihívásra figyelmeztet.

Ahogy az Economist-ban is olvasható, 2025 világpolitikai szempontból számtalan meghatározó eseményt tartogat.

Justin Trudeau január 6-án bejelentette lemondását a kormányfői és pártja elnöki tisztségéről is. A döntését azzal indokolta, hogy az országa tényleges választást érdemel, és azt jelenleg ő nem tudja megadni, mert a vezetés helyett a belső konfliktusokra kénytelen figyelni. 

urópa a világ éllovasa a megújuló energiatermelésben, valamint a karbonsemleges ipari megoldások alkalmazásában. 2020-ban az EU megalkotta saját hidrogénstratégiáját, melyben leszögezi: a hidrogén kulcsszerepet játszhat az energetikai átállásban, illetve a karbonsemleges Európa létrehozatalában. Tényleg képes lehet erre a hidrogén? És mi van az energiabiztonsággal?

Az izraeli külügyminiszter szerint a lépést az ír kormány „szélsőséges Izrael-ellenes politikája” ösztönözte.

Amióta az amerikai államok 2018-ban elkezdték legalizálni a sportfogadást, az iparág robbanásszerű növekedése és a mindenütt jelen lévő reklámok széles körű figyelmet keltettek. A Covid-19 okozta lezárások óta a világ legtöbb piacán az online fogadások, főként a sportfogadás, felváltották az olyan hagyományos szerencsejáték-formákat, mint a kaszinók vagy a lottó.

A háború Ukrajna és Oroszország között továbbra is új szinteket ér el. Az ukrán elnök szerint Moszkva most már nemcsak saját katonai erőforrásaira támaszkodik, hanem külföldi szövetségeseire, köztük Észak-Koreára is.

A Csendes-óceán türkizkék vizei alatt rejtőző polimetallikus gumók új reményt hozhatnak a klímaváltozás által fenyegetett Cook-szigetek számára. A mélytengeri bányászat ígérete gazdasági fellendülést és jobb életkörülményeket kínálhat, ám komoly környezeti kockázatokkal és etikai dilemmákkal jár.

Magyarországon az ukrajnai háború kezdete óta a számos, elsősorban gazdasági jellegű probléma ütötte fel a fejét. Az elmúlt évek során tapasztalt pénzromlás és fogyasztói ár növekedésnek számos oka van, viszont talán a legfontosabb az energia kérdése. Miért ennyire érzékeny Magyarország az energetikai ügyekben?

Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly összesen négyszer csökkentette az irányadó kamatlábat, amely így most 3%-on áll. Az EKB kamatpolitikája tükrözi az infláció visszaszorítása terén elért haladást és a gazdaság állapota miatti növekvő aggodalmakat.

A globális légszennyezés egyre súlyosbodó problémája átalakítja a turizmus világát, ahogy a levegőminőség sok helyen az egészségre veszélyes szintet ér el. A turisták egyre inkább kerülik az ilyen úti célokat, ami nemcsak a helyi gazdaságokra, hanem a globális turisztikai trendekre is jelentős hatást gyakorol.

Az államok fejlődésének üteme és iránya mindig is különbözött egymástól, mióta modern formájukban léteznek. Különböző prioritások, kulturális sajátosságok és történelmi körülmények formálták őket. A 21. században azonban a világrend radikális átalakuláson megy keresztül: gazdasági és ideológiai polarizáció bontakozik ki, miközben egyre több ország ismeri fel a fenntartható fejlődés szükségességét. De mit is jelent valójában ez a fogalom, és hogyan valósítható meg?

A generatív mesterséges intelligencia (AI) napjainkra egyre szélesebb körben ismertté vált. A CloudNine PR legfrissebb felmérése szerint az Egyesült Királyságban a felnőttek 83%-a már hallott ezekről a technológiákról, és közülük 45% azt szeretné, ha a vállalatok átlátható módon közölnék a generatív AI környezeti hatásaival kapcsolatos információkat. Ez a kérés nem véletlen, hiszen a generatív AI működése óriási energiafelhasználást igényel, amely komoly fenntarthatósági aggályokat vet fel.

Amikor az Artemis-program keretében az emberiség újra a Holdra lép, az űrhajósok előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy fenntartható, hosszú távon lakható bázis kialakítása lesz. Az 1969-es Apollo-program idején a fenntarthatóság nem szerepelt a prioritások között – az első holdraszállás során az űrhajósok minden felesleges tárgyat kidobtak, hogy csökkentsék a visszaútra szánt súlyt. Ennek eredményeként a Hold felszínét ma is az Apollo-missziók maradványai borítják: 96 zsáknyi biológiai hulladék, holdjárók, tudományos eszközök, sőt még golfütők és labdák is.

2023 végén egy Buenos Aires-i kampányeseményen Emir Gullo áruházi dolgozó azt mondta a megválasztása előtt álló elnökről, hogy egy őrült. A beceneve is az „őrült ember” lett. Emellett kiemelte az elnökaspiráns előnyére, hogy nincs politikai tapasztalata, és egészen szokatlan válaszokat kínált az argentinok bajaira.

Nemrég még senki sem tudta, ki az a Luigi Mangione. Miután december 4-én kiderült, hogy ő a UnitedHealthcare vezérigazgatója, Brian Thompson állítólagos gyilkosa, gyorsan az amerikai popkultúra egyik legmegosztóbb alakjává vált. 

Gyakorlatilag sorra érkeznek az évtizedes távlatokra visszavezethető olyan problémák, amelyek jelenünkben fejtik ki negatív hatásaikat az Európai Unió versenyképességét illetően. Biztonság, energetika, a kínai-amerikai kereskedelmi ellentétek, illetve az unió jövőjét érintő viták. A tárgyalt kérdésköröket vizsgálva látható, hogy az unió bizonyos kihívásokkal egyáltalán nem is foglalkozott. Nem csoda, hogy az Európai Unió gazdasági képességeit visszavetették a külső sokkok. Cikkünkben az Európai Uniót érintő kihívásokról fogunk értekezni.

Az ujgurok egy türk származású muszlim nép, akik elsősorban Kína északnyugati részéről származnak, és a mai napig ott is élnek. Ezt a tartományt Hszincsiangnak hívják. Jelenleg több mint 10 millió főt számlálnak, amivel Kína egyik legnagyobb etnikai kisebbségét jelentik. A 20. században két rövid életű függetlenségi kísérletük volt, de ezek Kína kommunista rendszerének megszilárdulása után végleg elbuktak. Hszincsiang 1955-ben autonóm terület státuszt kapott, de ez inkább szimbolikus.

Bassár el-Aszad csaknem két és fél évtizedes uralmának a lezárulta egy új kezdet reményét is jelenthetné a sok éves konfliktus által erősen megtépázott ország számára. Azonban a rezsimet megdöntő fegyveres csoportok dzsihádista múltja a szír társadalom szélsőséges megosztottságának tükrében komoly kétségeket hagy egy sikeres demokratikus átmenet lehetőségével kapcsolatban, tovább fokozva Szíria keresztény közösségeinek kiszolgáltatottságát és fenyegetését.

Mit is jelent a karácsony számunkra? Melyik országban, földrészen hogyan is ünnepeljük ezt a napot?

Izolacionizmus vagy internacionalizmus? Az elmúlt évszázadok során ez a két megközelítés dominálta az USA külpolitikai gondolkodását. Egy hetven éves átmenet után ismét kiéleződött a vita a két iskola között, amelynek katalizátora Donald Trump volt.