Új szakaszba léphet az európai migrációs politika. Hollandia zöld utat adott olyan, az Európai Unión kívül működő visszatérési központok létrehozásának, ahová az EU-ban tartózkodási jogukat elveszítő migránsokat deportálhatnák. 

A hágai kormány emellett azt is vizsgálja, hogy a menedékkérelmek egy részét már az EU határain kívül dolgozzák fel. A kezdeményezés mögött egyre erősebb politikai nyomás áll, miközben a migráció kérdése továbbra is megosztja az európai tagállamokat.

A holland kormány által támogatott elképzelés szerint az úgynevezett „return hubok” célja az lenne, hogy azok a migránsok, akiknek menedékkérelmét elutasították, ne maradjanak hosszú időre az Európai Unió területén. A rendszer olyan esetekre kínálna megoldást, amikor a származási ország nem fogadja vissza állampolgárait, vagy a kitoloncolás jogi, logisztikai akadályokba ütközik.

The Dutch Government has given the green light to setting up so-called “return hubs” outside the European Union for migrants whose asylum applications have been rejected, joining four other member states in a coalition pushing the controversial scheme. https://t.co/Op3libpe8g

— Brussels Signal (@brusselssignal) May 26, 2026

A tervek szerint az első, EU-n kívüli központot nem kizárólag Hollandia használná. Görögország, Németország, Ausztria és Dánia is támogatja a szigorúbb migrációs fellépést, és részt vehetne a rendszer működtetésében. A pontos helyszín egyelőre nem ismert, ugyanakkor diplomáciai tárgyalások már zajlanak több potenciális partnerországgal.

Információk szerint akár hat-hét hónapon belül megszülethet a megállapodás az első központ létrehozásáról.

A holland kormány emellett egy másik, hosszabb távú reformot is vizsgál. A menedékkérelmek EU-n kívüli feldolgozását. Így csak azok léphetnének be az Európai Unió területére, akiknek kérelmét előzetesen jóváhagyták. Hollandia ebben Dániával, Máltával és Svédországgal működik együtt. Az elképzelés részben emlékeztet az olasz-albán megállapodásra, amelyet Olaszország 2023 végétől kezdett alkalmazni, ám az több jogi vitát is kiváltott.

A migrációs központok terve szorosan kapcsolódik az Európai Bizottság tavaly bemutatott migrációs reformcsomagjához, amelyet több jobboldali európai kormány nyomására dolgoztak ki.

Az EU intézményei jelenleg a kapcsolódó jogszabály véglegesítésén dolgoznak, amely lehetővé tenné a visszatérési központok létrehozását. A folyamat azonban nem zökkenőmentes. Az elfogadást belső viták és utolsó pillanatos politikai egyeztetések késleltetik.

A kérdés túlmutat a technikai megoldásokon. Az Európai Unió számára alapvető dilemmává vált, hogyan lehet egyszerre fenntartani a hatékony migrációs kontrollt és megfelelni az emberi jogi normáknak. Az emberi jogi kötelezettségeket meghatározó Európai Emberi Jogi Egyezmény értelmezése évek óta korlátozza a tagállamok mozgásterét, ugyanakkor május közepén az Európa Tanács 46 tagállama már nyíltan sürgette a szabályok olyan módosítását, amely nagyobb rugalmasságot biztosítana a migráció kezelésében. A holland kezdeményezés így könnyen precedenst teremthet Európában. Ha az első központ valóban létrejön, az nem csupán adminisztratív újítás lenne, hanem jelzés arról is, hogy az EU több tagállama a korábbinál jóval keményebb, külső dimenziókra épülő migrációs modellt kíván kialakítani.

Szemlézte: Tóth Patrik

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon