A korábbi washingtoni nagykövet körül kirobbant botrány következtében Keir Starmer pozíciója is megrendült, a munkáspárti kormány gondjai azonban túlmutatnak ezen az ügyön.

A volt nagykövet körüli botrány még tavaly szeptemberben robbant ki, miután az Epstein-fájlok némelyike napvilágot látott egyértelműen bizonyítva az akkori amerikai nagykövet, Peter Mandelson és a pedofíliáért elítélt Jeffrey Epstein mély, baráti kapcsolatát. Keir Starmer nem sokkal ezután menesztette a pártjában komoly múlttal rendelkező nagykövetet, a történet azonban nem ért ennyivel véget.

Az nemrég nyilvánosságra hozott Epstein-akták további információkkal szolgáltak Mandelson és Epstein kapcsolatáról, fokozva az ügy nyomán kibontakozó közfelháborodást.

A botrány hatására sokakban megrendült a miniszterelnök ítélőképességébe vetett bizalma.

Ráadásul a széleskörű felháborodás következtében végül Keir Starmer kabinetfőnöke, Morgan McSweeney is lemondásra kényszerült. Ez különösen érzékeny veszteség lehet a miniszterelnök számára. Sokan ugyanis úgy vélik, McSweeney Starmer jobbkeze volt és kulcsszerepet játszott a munkáspárti politikus felemelkedésében.
A kabinet könnyen lehet, hogy a Mandelson kinevezése körüli részletek nyilvánosságra hozására kényszerül, és a találgatások szerint a kiderülő információk és a nyilvános reakció függvényében fog eldőlni Starmer jövője. A brit kormánynak azonban már így is rekordalacsony a népszerűsége a 2024-es választási eredményeihez képest, bár még így is éppen megelőzi az identitásválsággal küzdő konzervativ pártot. Ezzel szemben

a Nigel Farrage vezette bevándorlás-ellenes Reform UK szinte minden területen átvette a közvéleményben a vezetést, míg a fiatalabb szavazóréteg a Zack Polanski vezetése alatt megújult Zöld párt felé tendál.

A kormánypárt népszerűtlensége azonban nem csupán az Epstein-akták körüli botrány miatt növekszik. Keir Starmer személye is rendkívül népszerűtlen, miközben a munkáspárti kormánynak nemcsak sorozatosan nem sikerült beváltania a választói várakozásokat, de megfelelő kompetencia felmutatására sem volt alkalmas.

Mindezek tükrében sokak szerint könnyen ez lehet Keir Starmer utolsó éve a Downing Street-en. Ez a lehetőség azonban egy szomorú és veszélyes trendet támasztana alá, a Keir Starmer-t megválasztók többsége ugyanis radikális változást remélt az évek óta kaotikus és válságokkal küzdő brit belpolitikában. Az elmúlt időszak eseményei azonban sajnos jól illeszkednek a korábbi turbulens politikai folyamatokba. 2016 óta három évnél tovább nem maradt brit miniszterelnök hivatalban és Keir Starmer sem biztos, hogy fordítani tud ezen az aggasztó sorozaton.

Szemlézte: Szigeti Eszter Virág

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon