2025. július 05. 09:00 - Danube Institute

Megosztottság volt tapasztalható az EU csúcson

Ukrajna további támogatása és Európa védelme a legfontosabb tárgyalt problémák között szerepelt a június 26-i EU csúcstalálkozón. Bár a legtöbb kérdésben nem volt egyetértés a vezetők között, Európa védelme kapcsán több egyezség is született.

air-936074_1280.jpg

Miután az Uniós találkozót megelőző NATO csúcson a tagállamok beleegyeztek, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 2%-áról 5%-ra emeljék, az EU vezetők csütörtökön elfogadták a SAFE (Security Action for Europe) rendeletet, mely pénzügyileg támogatná azokat a védelmi befektetéseket, amelyeket legalább három ország közösen, a kitűzött EU-s védelmi céllal összehangban, európai gyártóktól szerezne be. A rendelet lehetővé teszi az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjainak, illetve Ukrajnának, hogy két EU tagállammal együtt ők is részesüljenek a támogatásban.

Az orosz-ukrán háború kitörése emlékeztető volt az Uniónak, hogy ideje végre a védelemmel is foglalkoznia. Ez úgy látszik, a háború negyedik évében végre megvalósulhat.

Az azonban, hogy Ukrajna is a lehetséges támogatott országok között van, a háború további elhúzódásához vezethet.

A csúcson Ukrajna EU csatlakozásáról is szó volt. Ezt a 27 tagállamból Magyarország kivételével mindenki támogatja. Kérdés, mennyire összehangolható Európa védelmének megerősítése egy olyan ország felvételével az Unióba, amelyik háborúban áll egy másikkal. Oroszország a többi között azért támadta meg Ukrajnát, mert szóba került annak NATO csatlakozása. Európa még csak most kezdett el komolyabban foglalkozni a védelmével, így nem teljesen érthető, miért is sürgetik Ukrajna csatlakozását előbb az Unióba, sőt, már arról is szó esett, hogy az Uniós csatlakozás után az ország esetleg a NATO tagjává is válhat. Ezt Oroszország könnyedén értelmezheti provokációként, megint csak hátráltatva bármiféle kilátást a békére. A jobb megoldás az lenne, ha az Unió a háború minél előbbi lezárását segítené elő, és csak azután lenne szó Ukrajna felvételéről.

Robert Fico szlovák miniszterelnök megvétózta a legújabb szankciós csomagot Oroszország ellen. Az EU továbbra is az orosz energiától való függetlenedést szorgalmazza, Fico azonban nem akarja megszegni a Gazprommal kötött szerződést, mivel az eurómilliárdos perhez vezetne. A szlovák miniszterelnök hangsúlyozta, hogy előbb ezt a problémát kell megoldani, csak azután lehet szankciókról beszélni.

A háború kitörése óta ez lenne a tizennyolcadik szankciós csomag Oroszország ellen. A korábbiak hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, a legjobb esetben is csak nagyon lassú hatása van az orosz gazdaságra.

Több év alatt sem sikerült szankciókkal elérni, hogy Oroszország letegye a fegyvert, kérdés tehát, vajon a tizennyolcadik ilyen csomag miben lenne más.

oroszgdpalakulasa.png

Forrás: Trading Economics

Összességében úgy látszik, az Unió még mindig nem képes egységes álláspontot képviselni a legfontosabb kérdésekben. Abban minden tagállam egyetért, hogy Európa védelme központi probléma, ám a szankciók és Ukrajna EU-hoz való csatlakozása mintha nem lennének összhangban a védelmi törekvésekkel.

Szemlézte: Baranyai Judit

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon 

komment
süti beállítások módosítása