Több mint 210 keresztényt mészároltak le a fuláni fegyveresek, amikor megtámadtak egy közösségi, menekültek számára kialakított szálláshelyet a nigériai Benue államban. Ez az áldozatok magas számát tekintve a legsúlyosabb keresztények elleni támadás a régióban, azonban már hónapok óta folyamatosak a vallási motivációból elkövetett halálos atrocitások Nigéria középső területein.
A kegyetlen mészárlásra egy júniusi éjjel került sor a Yele wata városában. A puskákkal és macsétákkal felfegyverezett támadók “Allahu Akbar” kiáltás kíséretében vetették rá magukat a helyi katolikus missziós központban elszállásolt menekültekre. A szálláshelyen a támadáskor csaknem 700 család tartózkodhatott, így az áldozatok között rengeteg nő, kisgyermek és idős is található. A támadók a beszámolók szerint üzemanyag segítségével gyújtották rá az épületeket az alvó tömegre, a menekülni próbálókat pedig válogatás nélkül lelőtték, vagy nagy késeikkel üldözték vissza a lángokba. A Save the Persecuted Christians X bejegyzésben népírtásként értékelte a brutális támadást.
Overnight, Muslim Fulani militants raided a predominantly Catholic Christian town outside of Makurdi in Benue state, Nigeria killing hundreds, say early reports from contacts within the Catholic Diocese of Makurdi. Infants, toddlers and the elderly are among the butchered and…
— Save the Persecuted Christians (@PersecutedSave) June 14, 2025
Egyes hivatalos források eleinte több mint 100 áldozatról számoltak be, azonban a helyi hatóságok szerint a meggyilkoltak száma meghaladhatja a 218 főt. A vérengzés hatására újabb 6000 keresztény kényszerült arra, hogy elmeneküljön.
Az esemény drámaiságát fokozza, hogy az áldozatok többsége már eleve egy, a mészárlást három héttel megelőző, csaknem 100 áldozatot követelő támadássorozat elől menedéket keresve érkezett Makurdiból, Benue állam fővárosából a kisebb település missziós központjába. Ráadásul a vérengzést megelőző nap a hatóságok már sikeresen visszavertek egy támadáskísérletet, éjszakára azonban az összehangolt fuláni túlerővel szemben védtelenül maradtak a keresztény menekültek.
A támadás közelében található a magyar Hungary Helps Program által is támogatott makurdi menekülttábor is. Magyarország a programon keresztül fáradhatatlanul igyekszik segíteni a keresztényüldözés áldozatait, a program végrehajtásáért felelős államtitkár Azbej Tristan azonnal együttérzését fejezte ki és cselekvésre szólított. Továbbá a frissen beiktatott XIV. Leó pápa is elítélte a támadást és imádkozott a túlélőkért és az áldozatokért. Egyes feltételezések szerint
a fokozottan súlyos támadások megtorlásnak tekinthetők Wilfred Anagbe, a Makurdi Egyházmegye püspökének az amerikai kongresszus és az Egyesült Királyság parlamentje előtt idén tavasszal tett vallomása miatt, amikor a térség keresztény közösségeinek üldöztetéseiről számolt be.
A keresztények erőszakos üldözése nem új jelenség Nigériában. A yelewatai támadást megelőzően, virágvasárnap és húsvétkor is támadások érték az ünneplő keresztényeket a Plateau és Benue állambeli falvakban, összesen több mint 240 halálos áldozatot követelve. A kétezres évek óta több mint 62 000 keresztény életét követelte a vallási erőszak, de a gyilkosságok mellett az emberrablás és az erőszakos migráció is ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. A tavalyi évben legalább 3100 keresztényt öltek meg a hite miatt és további 2830-at raboltak el, amellyel az ország világszinten a hetedik helyen áll az Open Doors 2025-ös, keresztényüldözést figyelő listáján.
A Boko Haram, az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya és a fuláni milíciák együttes fenyegetése már több millió keresztényt kényszerített menekülésre.
Az “Afrika óriása” -ként is számontartott, legnagyobb népességszámú, rendkívül diverz népességgel és számos természeti erőforrással rendelkező nyugat-afrikai országban nagyjából fele-fele arányban élnek muszlimok és keresztények. A vallási különbségek földrajzilag is jól lekövethetők: míg az előbbi, szűk többségben lévő muszlim lakosság az ország északi részén található, a 45 %-ot meghaladó keresztények a déli országrészben vannak többségben, így a vallási ellentétek az egész országot megosztó potenciállal rendelkeznek. Azonban az északi országrészben is találhatók nagy számú keresztény közösségek és az ország középső részén több vegyesen lakott régió van. Sajnos éppen ezeken a területeken nőttek meg az elmúlt években ugrásszerűen a keresztényekkel szembeni atrocitások, amelyet a Benue megyei mészárlások is jól mutatnak.
Bár Nigéria alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, az ország 12 északi tartományában a saría törvényt alkalmazzák, így az ott élő keresztény közösségek folyamatos korlátozásokkal és fenyegetésekkel néznek szembe.
A hírhedt, nevében is a nyugati oktatást ellenző iszlamista Boko Haram terrorszervezet, amely több mint tíz évvel korábban több száz, később chiboki lányok néven elhíresült keresztény iskolás lányt rabolt el (közülük sokak sorsa még mindig kérdéses), rendszeresen támad keresztényeket és mérsékelt muszlimokat ezeken a területeken. Az esetleges keresztény hitre áttérők pedig saját családjuk és szomszédjaik részéről néznek szembe halálos fenyegetéssel. A fuláni harcosok kegyetlensége azonban az utóbbi években még a Boko Haram tevékenységén is túltesz.
A fulánik eredetileg egy nomád, muszlim vallású etnikai csoportot jelölnek, akik az ország népességének mindössze 6%-át teszik ki (ez így is csaknem 14 milliót jelent), elsősorban a középső, keleti országrészben. Fontos kiemelni, hogy közöttük nem mindenki szélsőséges vagy harcos, azonban egyértelműen megfigyelhető egy iszlamizációs tendencia a csoport körében. Sokak szerint a megnövekedett mértékű atrocitások hátterében elsősorban a természeti erőforrásokból fakadó elvándorlás-kényszer állt. A megváltozott környezeti viszonyok következtében ugyanis további új területekre van szüksége az elsősorban állattartással foglalkozó fuláni népcsoportnak. Azonban az utóbbi időszakban már tagadhatatlanná vált a támadások radikális, vallási alapú, kifejezetten kiszolgáltatott keresztény közösségeket célzó jellege.
Bár a 2023-ban megválasztott Bola Tibunu elnökségétől sokan nagyobb biztonságot és a szabadságjogok garantálását várták, a remélt változás elmaradt, és a hatóságok a legtöbb helyen nem tudják hatékonyan felvenni a harcot a terrorista és fegyveres csoportokkal.
Keresztény jogvédő szervezetek nemzetközi összefogást sürgetnek, ugyanis külső nyomás hatására valószínűleg könnyebben el lehetne érni egy komolyabb kormányzati fellépést a keresztények védelme érdekében. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma azonban 2021-ben levette Nigériát a “különösen aggályos országok” listájáról és bár azóta Christopher Smith New Jersey-i képviselő március 11-én ismét előterjesztette a javaslatot, az állásfoglalást a képviselőház külügyi bizottsága még mindig vizsgálja.
Ráadásul nem Nigéria az egyetlen olyan afrikai ország, ahol a keresztények helyzete nehezebbre fordult. Az International Christian Concern friss jelentése szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Kenyában is hasonló, negatív tendenciák figyelhetőek meg, azonban mind közül Nigériában a legaggasztóbb a helyzet.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
