Két egó, két birodalom, két Amerika – Trumpé és Muské – a legnyilvánosabb térben, a közösségi médián keresztül rombolja egymást. Nem pusztán személyes ellentét ez, hanem kétféle hatalomformálás összeütközése, amely az Egyesült Államok presztízsét és stabilitását is rongálja.
A The Economist frappáns megfogalmazása szerint egykor az újságírók legfőbb feladata az volt, hogy „dekódolják”, mit is mondanak valójában egymásról a politikai és gazdasági elit tagjai. Ma már nem kell dekódolni – elég, ha felmegyünk a Truth Social-re vagy az X-re (korábban Twitter), és láthatjuk a nyers indulatokat, fenyegetéseket, sértéseket.
Donald Trump és Elon Musk példátlan nyilvános összeütközése új kaput nyit a politikai és gazdasági vezetői réteg kommunikációs hagyományában, de kérdés, hogy nem jobb-e mindenkinek, ha ez a kapu inkább csukva marad.
A közösségi média felületeken kibontakozó konfliktus gyökerei a Trump által előterjesztett „One Big Beautiful Bill” névre keresztelt költségvetési csomagban keresendők, amelyet Musk „gusztustalan szörnyszülöttként” jellemzett, mert szerinte az aláássa az általa vezetett Kormányzati Hatékonysági Hivatal, a DOGE munkáját. Trump erre válaszul megfenyegette Muskot, hogy felülvizsgálják a SpaceX-szel és más cégeivel kötött kormányzati szerződéseket. Musk pedig visszatámadva azzal vádolta meg Trumpot, hogy a neve szerepel Jeffrey Epstein titkosított aktáiban (bár ezt a posztját azóta törölte).
False, this bill was never shown to me even once and was passed in the dead of night so fast that almost no one in Congress could even read it! https://t.co/V4ztekqd4g
— Elon Musk (@elonmusk) June 5, 2025
Egy barátság, ami aranyat ért
Musk számára a DOGE vezetése nemcsak presztízst, hanem tényleges gazdasági előnyt is jelentett. Pozíciójából adódóan lehetősége nyílt arra, hogy leépítsen számos olyan szabályozó hatóságot — például a Fogyasztóvédelmi Pénzügyi Irodát —, amely vizsgálta vagy korlátozta a Tesla, Neuralink és SpaceX működését. Emellett cégei, különösen a SpaceX, jelentős kormányzati szerződésekhez jutottak. Az űrkutatási és katonai kommunikációs projektekhez szükséges rakéták és a Starlink műholdak gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek az amerikai állam számára.
A hatalom elvesztése azonnali és kézzelfogható veszteségeket hozott; a Tesla részvényeinek árfolyama 14%-ot zuhant, Musk vagyonából egyetlen hét alatt 200 milliárd dollár „tűnt el”
Bár a SpaceX kereskedelmi bevételei növekednek, a kormányzati szerződések felfüggesztése — még ha csak fenyegetés szintjén is — jelentős bizonytalanságot okoz a befektetők szemében. Musk korábban még azt is bejelentette, hogy leállítja a Dragon űrkapszulák működtetését, ám gyorsan visszakozott, mivel ő is érzi, hogy túl sok forog kockán.
Trump szempontjából a nyilvános szakítás egy korábbi szövetségessel szintén veszélyes.
Musk nem csupán anyagilag támogatta kampányát, hanem a saját közösségi platformján keresztül közvetlen hozzáférést biztosított a szavazótábor egy jelentős részéhez.
Az X elvesztése — vagy épp ellenséggé válása — kommunikációs és politikai hátrány, amit még Trump sem engedhet meg magának könnyedén. Ezen túlmenően a Musk-ellenes fellépés azokat az üzletembereket is elbizonytalanítja, akik eddig azért támogatták Trumpot, mert deregulatív, üzletbarát politikát reméltek.
A Truth Social látogatási száma nagyban függ Trump aktuális internetes akcióitól, így ez nem egy biztos közönség-bázis, a felhasználók száma az elmúlt évben 3 millió és 13 millió között ugrált — miközben az X-en lévő 650 millió felhasználó mennyisége évről-évre stabilan növekszik.
Forrás: SEO.AI
Ha a hatalom játszótérré válik
A Trump–Musk háború rávilágít arra, milyen törékeny a hatalom, ha az intézmények nem képesek függetleníteni magukat az egyéni érdekektől. Amikor egy üzletember állami forrásokat oszt újra, miközben saját cégei is ezekből profitálnak, majd elveszti a pozícióját és emiatt vagyonának százmilliárdjai kerülnek veszélybe, az alapvető kérdéseket vet fel az állami átláthatóságról és a piac semlegességéről. Ugyanígy,
ha egy elnök képes pusztán személyes sértettségből gazdasági megtorlásokat kezdeményezni, az hitelességi válságot okoz nemcsak a politikai intézményekben, de a demokráciában is.
A diplomatikus viselkedés — a burkolt, szimbolikus kommunikáció, a háttéralkuk, az arcmentés gyakorlata — épp azért alakult ki, mert a nyilvános konfliktus veszélyes. Most azonban egy X-poszt vagy egy Truth Social bejegyzés elég ahhoz, hogy cégek értéke milliárdokat veszítsen, és stratégiai ágazatok kerüljenek válságba.
Ha az USA továbbra is azt az utat járja, ahol a személyes ellentétek nyilvános rombolásba fordulnak, az nemcsak a saját gazdasági és politikai pozícióját gyengíti, hanem példát is mutat a világ többi részének épp abban az időszakban, amikor a demokratikus értékek és a hatalommal való felelősségteljes bánásmód kulcsfontosságúvá váltak a globális rend jövője szempontjából.
Szemlézte: Varga Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
