A Kasmírban egy időre újra kitört az erőszakhullám, amely megrázta a térséget: India nagyszabású légicsapásokat hajtott végre a Pakisztán által ellenőrzött Kasmír területén. Míg Új-Delhi szerint a célpontok kizárólag terrorszervezetek infrastruktúrái voltak, a csapás újabb ártatlan civil áldozatokat követel a két ország közötti konfliktusban. Az események végül a megoldás irányába indultak el a két fél között amerikai közvetítéssel megkötött tűzszünet miatt, a történteket mégsem árt összefoglalni.

India szerda hajnalban indított „Sindoor hadművelete” Pakisztán és a Pakisztán által igazgatott Kasmír ellen újonnan megrázta a távol-keleti színteret. A csapást megelőzően a Pakisztáni vezetők már pedzegették az esetleges támadás eshetőségét India felől. Azt állították, hogy információik alapján a közeli jövőben szomszédjuk csapást fog mérni Pakisztánra valamilyen formában. Ez az előrejelzés, a „Sindoor hadművelet” formájában, be is következett.

A nemzetközi megítélés miatt az Indiai tisztviselők azt állítják, hogy a 25 perces hadművelet során egyetlen pakisztáni polgári, gazdasági vagy katonai helyszínt sem ért csapás, hanem a hadművelet pusztán a Pakisztánban lévő „terrorista infrastruktúrát” célozta meg. Továbbá azt is közölték, hogy némely pakisztáni helyszínen légvédelmi rendszereket kellett célba venniük. Az indiai kormánynak ez a bejelentése volt az első alkalom, hogy megerősítette a pakisztáni katonai létesítmények elleni konkrét támadásait.

Ezzel szemben Pakisztán - más képet festve az esetről - azt állítja, civilek haltak meg és vallási épületek estek áldozatul a csapásnak. A pakisztáni hadsereg szerint a csapások némelyike a sűrűn lakott Pandzsáb tartományt érte, és ezek voltak a legmélyebbek, amelyeket India az 1971-es háborújuk óta Pakisztánon belül mért. 

Természetesen, ennek a konfliktusnak is - mint a legtöbb nemzetközi összecsapásnak - a legnagyobb áldozatai a civilek, akik kereszttűzbe kerültek.

Már a most ismert adatok szerint legalább 31 ember halt meg Pandzsábban és Kasmírban, köztük egy 3 éves kislány, és 46 másik megsebesült. Egy magas rangú indiai védelmi forrás szerint pedig legalább 16 civilt öltek meg pakisztáni lövések az ellenőrzési vonal indiai oldalán.

A konfliktus kialakulása is a civil lakosságot érintő csapásokhoz nyúlik vissza a politikai közbeszédben. Akár valós indoknak vagy háborús ürügynek használva, India kijelentette, hogy műveletei választ jelentenek annak a 26 embernek a halálára, akiket áprilisban öltek meg, amikor fegyveresek megrohamozták Kasmír India által igazgatott részét, a két ország régóta vitatott határvidékét. India Pakisztánt tette felelőssé a lövöldözésért. Pakisztán válaszul lelőtte az indiai légierő öt repülőgépét és egy drónt.

The Pakistan Air Force 🇵🇰 has once again revived the memory of M.M. Alam, who shot down five Indian aircraft in one minute. Now, the Pakistan Air Force has downed five Indian jets in a single night. pic.twitter.com/6ldYi34eGJ

— Defence Pakistan (@Defence_PK99) May 7, 2025

A két fél között az április 22-i mészárlás óta, amely az eszkalációt kiváltotta, szinte minden nap lövéseket lehet hallani a Kasmírt kettéválasztó, de facto határon. Az indiai igazgatás alatt álló Kasmír hatóságai elrendelték a lakosság evakuálását a veszélyesnek ítélt területekről. 

A Kasmírt övező viszályok India függetlenné válása óta folynak.

A muzulmán többségű területre mindkét nemzet - a hindu többségű India és a muszlim többségű Pakisztán - is igényt tart. A megosztott régió ma a világ egyik legjobban militarizált helye. India régóta azzal vádolja Pakisztánt, hogy ott olyan katonai csoportoknak ad menedéket, amelyek a határon túlról hajtanak végre támadásokat, amit Iszlámábád régóta tagad.

Az áprilisi mészárlást követően tovább romlottak a bilaterális kapcsolatok, a két ország megszüntette egymás állampolgárainak vízumát, és India kilépett egy kulcsfontosságú vízmegosztási szerződésből is, ezzel kiterjesztve a konfliktust a gazdasági együttműködésekre.

A Kasmírért folytatott legutóbbi harcok azt mutatják, hogy emberi életek forognak kockán ebben a konfliktusban is.
Az 1999-es indiai-pakisztáni háborúban a legóvatosabb becslések szerint is több, mint 1000 pakisztáni katona vesztette életét, a legutóbbi támadás pedig 2019-ben történt, amikor India légicsapásokat mért Pakisztánra.

A konfliktus kiéleződésére reagáló ENSZ és az országok, mint például az Egyesült Arab Emírségek, Kína, Oroszország, Törökország és Japán mindkét felet a de-eszkalációra és a konfrontáció elkerülésére szólították fel. Többek között Donald Trump amerikai elnök is kijelentette, hogy hajlandó segíteni az erőszak enyhítésében és szeretné, ha megoldanák a problémát. Úgy tűnik, Washington törekvései ezúttal célt érnek, ugyanakkor a végleges megoldás még messzinek tűnik. 

Szemlézte: Mátyás Zoé

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon