2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogokért felelős elnöki megbízott ellen ukrán gyerekek ezreinek orosz területre való deportálása miatt. A következőkben nemzetközi források felhasználásával elemezzük az elfogatóparancs jelentőségét, valamint annak hatásait az ukrajnai háború és a nemzetközi diplomáciai eseményeire.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szerepe, amelynek köszönhetően a Nemzetközi Bírósággal (ICJ) szemben egyéneket is felelősségre vonhat, több alkalommal is előtérbe került már az ukrajnai háború elmúlt egy évében. A háborús bűnök körülményeinek feltárása, valamint a felelősök bíróság elé állítása egy ilyen kiterjedésű konfliktusban komoly feladatot jelent mind az állami szervek, mind a nemzetközi intézmények számára, amelyet joghatósági problémák is nehezíthetnek. (Erről itt írtunk bővebben)

Hasonló háborús bűnnel vádolják most Vlagyimir Putyint, valamint gyermekjogokért felelős elnöki megbízottját. Ennek oka, hogy a Bíróság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Putyin elnök személyesen felelős ukrán gyerekek ezreinek deportálásáért, illetve intézetekben, valamint táborokban való fogvatartásáért. Ezen tettek az 1949-es Genfi Egyezmények alapján háborús bűnnek számítanak, hiszen a „Jogellenes áttelepítés vagy elhurcolás, illetőleg jogellenes fogvatartás” minden esetben tilos.

Az ICC Putyin ellen kiadott elfogatóparancsa azonban kifejezetten unikális helyzetet teremtett, hiszen korábban – Marti Flacks, a Centre for Strategic and International Studies kutatója szerint – csupán két másik államfővel szemben adott ki hasonló dokumentumot a Bíróság.

Az első ilyen eset a 2009-es Omar al-Bashir szudáni elnök ellen kiadott parancs volt, azonban 2019-es bukásától függetlenül az elnök sosem állt a Bíróság elé, hazájában fogták el és börtönözték be. Ehhez hasonlóan továbbá Laurent Gbagbo elefántcsontparti elnököt fogták perbe még 2011-ben, azonban később a Bíróság felmentette. A regnáló állami vezetők esetében sokszor felmerül a diplomáciai mentesség kérdése is, azonban Flacks szerint az ICC-t megalapító Római Statútum egyértelműen nyilatkozik erről: a 27.cikk szerint „Semmilyen körülmények között sem mentesíti az adott személyt a jelen Statútum szerinti büntetőjogi felelősség alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel, kormány- vagy parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a büntetés mérséklését.”

Ezzel párhuzamosan a Putyin ellen kiadott elfogatóparancs nagyban növelheti a Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitását is. Danielle Johnson, az Atlantic Council Oxfordon végzett kutatója szerint az ukrajnai háború ügyében indított nyomozás a legnagyobb nemzetközi támogatottságú eljárás volt az ICC két évtizedes történetében.

Ennek ellenére kevéssé valószínű, hogy az orosz elnöknek valójában tárgyalással kelljen szembenéznie, hiszen a Büntetőbíróság nem rendelkezik saját erőszakszervezettel,

így a letartóztatás a Római Statútum részes felein múlik. Az elfogást különösen nehezíti, hogy az Oroszországi Föderáció nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogy egyébként Ukrajna sem: a Bíróság kizárólag azért járhat el, mert Kijev 2015-ben egy nemzetközi szerződés keretében felhatalmazta az oroszok által elkövetett háborús és emberiesség ellenes bűntettekkel kapcsolatos intézkedésre.

Ennek ellenére az elfogatóparancs komoly következményeket von maga után a Kreml számára, hiszen Putyin elnök nem látogathat többé a Statútumot elismerő országokba, hiszen azoknak szerződéses kötelezettségük őt letartóztatni, amennyiben átlépi határaikat. Moszkva erre azzal reagált, hogy számos ICC bíra, valamint Karim Khan, a Büntetőbíróság ügyésze ellen is nyomozást, valamint büntetőeljárást indított. Ezzel párhuzamosan a Kreml minden erejével igyekszik megakadályozni szövetségesei csatlakozását a Római Statútumhoz, a napokban például Örményország ratifikációs szándékát nevezte az orosz vezetés elfogadhatatlannak.

#Russia threatened #Armenia with "consequences" for agreeing to send Putin to The Hague

Armenia's intention to join the Rome Statute of the International Criminal Court (ICC) may result in "negative consequences" for #Yerevan. A representative of the Russian Foreign Ministry… pic.twitter.com/Ohj9UfqDSa

— NEXTA (@nexta_tv) March 27, 2023

Annak ellenére tehát, hogy az orosz elnököt kis eséllyel fogják bíróság elé állítani az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, az ICC által kiadott elfogatóparancsnak mégis nagy jelentősége van. A dokumentum egyre inkább izolált pozícióba szorítja Moszkvát a diplomáciai kapcsolatokat illetően, azonban ez számos kérdést vet fel: például, hogy az esetleges fegyverszüneti tárgyalásokat mennyiben hátráltatja ez a sarokba szorított helyzet.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon