2023. január 20. 07:00 - Danube Institute

Von der Leyen farkasa

Farkas támadt Ursula von der Leyen pónijára, az állat pedig nem élte túl az incidenst. Ennek következtében az Európai Bizottság nemcsak azzal az egy bizonyos egyeddel, hanem az egész európai farkasállománnyal kapcsolatos döntéseket hozott. Vajon személyes érdek fűződik a javaslat meghozatala mögött? A Politico járt utána az esetnek.

shutterstock_527898781.jpg

Szeptember elsején farkastámadás érte von der Leyen nagyrabecsült póniját, Dollyt a politikus alsó-szászországi birtoka közelében. A hatóságok először a GW950m kódszámmal rendelkező szürke farkasra gyanakodtak – aki az esetig 12 haszonállatot, köztük juhokat és szarvasmarhát ejtett el - a DNS vizsgálatok révén pedig ezt be is bizonyították.

Európában a farkasok védett állatnak számítanak, bizonyos körülmények között azonban engedélyezett a kilövésük. Ez a helyzet állt fenn a már említett egyednél is, amely még augusztusban került fel a kilövetési listára.

Az eset után még egy kérvényt is benyújtottak, amely felülírná az eddigi védett fajokkal való bánásmódot. Christina Kreuz, a hannoveri régió szóvivője szerint a dokumentumot a releváns jogi eljárásokkal összhangban elbírálták, a szürke farkast pedig, mint „problémás egyedet,” amely már többször is haszonállatra támadott, illetve bebizonyította, hogy nem alkalmas az „emberrel való baráti együttélésre” már legálisan is likvidálhatják. Azonban azt többször is tagadta, hogy von der Leyennek köze lett volna az ügyhöz.

Von der Leyen néppárti EP-képviselőknek írt levelében kifejtette a farkastámadásokkal kapcsolatos aggodalmát, amely nemcsak az állatokat, hanem az embereket is fenyegeti. „A helyzet számos kérdést vet fel az érintett régiókban arról, mennyire igazolt a farkasok jelenlegi védett státusza” – írta levelében a politikus.

A GW950m kilövetése mellett von der Leyen komolyabb eszközökhöz folyamodott:

a történtek után hetekkel az eddigi törvények átértékelésére utasította az Európai Bizottságot,

november közepén pedig mély-analízist kért a farkasok okozta károkkal kapcsolatban. Arra is felkérte munkatársait, hogy szolgáltassanak minél hamarabb bizonyítékokat afelől, hogy a farkas már nem számít veszélyeztetett fajnak Európában. Az Néppárt pedig az üggyel kapcsolatban egy Piroska és a farkas tematikájú, igen ellentmondásos kampányt is indított.

A nem kötelező érvényű javaslatot végül 306 igennel, 225 nemmel és 25 tartózkodással elfogadták. 

A döntést azonban nem mindenki üdvözölte: többek között Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa , illetve számos környezetvédelmi aktivista is síkra szállt a nagyragadozók védelméért.

Visszatérve a farkasok jelenlegi helyzetére, az évszázados farkasüldözés után az elmúlt 15 évben a faj ismételten elkezdte benépesíteni a kontinenst: 2012-ben az EU területén a számuk 12 000 volt, 2019-ben pedig már 19 000. Németországban jelenleg 1200 egyedet számlálnak, amelyek évente csaknem 1000 haszonállatot ejtenek el. Lovakra azonban nagyon ritkán vadásznak.

A fenti adatok fényében érthető, hogy a gazdák már évek óta hangoztatják aggályaikat a támadások megnövekedett száma miatt.

Egy tavalyi tanulmány erre a kérdéskörre fókuszálva a Dániában és Németországban történt hasonló eseteket vizsgálta meg. A szerzők konklúzióként aláhúzták: a farkasok azért támadnak haszonállatokra, mert a falkák olyan területeken haladnak keresztül, ahol sok a haszonállat, viszont annál kevesebb a vadon élő zsákmány.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon a farkasok likvidálása lenne-e az egyedüli járható út? Frank Faß farkasszakértő, valamint a már említett kutatás szerzői szerint a haszonállatokat legjobban megfelelő kerítéssekkel lehet megvédeni a ragadozóktól. Az olasz Alpokban már évek óta elektromos kerítést használnak, a támadások száma pedig radikálisan csökkent.

A szakértő szerint nem volt példa nélküli, hogy engedéllyel a helyi vadászok kilőttek egy farkast, azonban ez sem célravezető. Ezt támasztja alá a már említett GW950m esete is, amely már 2021-ben felkerült a kilövetési listára, azonban helyette egy nőstény állat esett áldozatul.

Összességében véve, GW950m még mindig a kilövetési listán szerepel, egészen január 31-ig - azután nyugodtan folytathatja eddigi „tevékenységét”. Mindent egybevetve pedig az eset rávilágít az EU-s döntéshozatal egy érdekes kis szegletére, illetve bemutatja, milyen módon is születhetnek uniós szintű rendeletek.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása