2022. november 29. 07:00 - Danube Institute

Amikor túlfeszül a húr – tüntetések Kína-szerte a „zero-covid policy” miatt

Az utóbbi időszakban tüntetéshullám rázta meg Kínát a még korábban beiktatott „zero-covid” intézkedések ellen. Vajon meddig fajulnak a demonstrációk? Mi lesz Peking válasza? A The Economist és a Politico cikkeiből mindez kiderül.

shutterstock_2205241777.jpg

A Kínai Kommunista Párt a vírus megfékezése érdekében ún. „zero-covid” rendelkezéseket vezetett be, amelyek minimálisra csökkentik a fertőzés lehetőségét – mindezt pedig végeláthatatlan lezárásokkal akarja véghez vinni. Azonban ez mégsem bizonyult annyira sikeresnek, hiszen a fertőzöttek száma az utóbbi időszakban rohamosan emelkedett.

A rendelkezések Kína-szerte egyre több városban és egyetemi kampuszon váltottak ki tüntetéseket, amelyek néhol heves összecsapásokba torkollottak – számolt be róla a Politico. Hszincsiang régió után a közösségi médiát ellepték a Nankingban, Ürümcsiben, Wuhanban, Guangzhouban (Kantonban) és Pekingben kirobbant tüntetések képei is.

Shanghajban pedig már Hszi Csin-ping lemondását és a Kommunista Párt hatalmának végét követelték.

A rendőrség 300 demonstráló ellen paprikasprayt alkalmazott a megmozdulás feloszlatása érdekében. Órákkal később ismét tüntetés vette kezdetét, ugyanazon a helyen, de a rendőröknek ezt is sikerült elfojtaniuk. Demonstrációt tartottak továbbá a jelenlegi államfő egykori egyetemén is, a pekingi Csinghua Egyetemen.

A tüntetések előzményének azt a november 24-i tűzesetet tartják, ami Ürümcsi városában, Hszincsiang régió központjában ütött ki. A balesetben tízen meghaltak, kilenc fő megsebesült

– adta hírül a The Spectator. A helyiek bevallása szerint a vészkijáratokat, illetve az ajtókat is lezárták a covid szabályzások miatt, így a kijutás az égő bérházból szinte lehetetlennek bizonyult. A hivatali szervek ezt tagadták, nyilatkozatukban pedig kiemelték: „egyes lakók képességei voltak gyengék ahhoz, hogy megmentsék magukat, így nem tudtak kijutni.”

Shanghajban elsősorban fiatalok tüntettek, akik virrasztást szerveztek a tűzesetben elhunyt áldozatokért. Szombat este pedig azokért is felszólaltak, akiket még korábban letartóztattak.

A lakosság engedetlensége azonban nemcsak az utcai és az egyetemi demonstrációkon nyilvánul meg. November 23-án munkások tömegei lázadtak fel a világ legnagyobb iPhone gyárában, Csengcsouban. A tüntetők a Foxconn be nem váltott ígéretei miatt emelték fel hangjukat, illetve amiatt is, hogy az új és régi munkások ugyanazon a helyen kaptak szállást, eltekintve a nagyszámú koronavírus gyanús személytől.

Függetlenül attól, hogy a lakosság körében fokozottan nő az elégedetlenség, Kínának még nincs konkrét terve a nyitásra – lévén, hogy 2022 is a koronavírus árnyékában múlt el.

Kérdőjeles továbbá Kína legidősebb, és legkevésbé oltott polgárainak védelme is.

Összességében elmondható, hogy a kormány legelső lépése most kétségkívül a tüntetések megfékezése lesz. A több mint 73 éves kommunista hatalom alatt nem volt példátlan a zendülések erőszakos elfojtása. Hszincsiangban például a diáktüntetőket hosszú időre bebörtönözhetik – erről tanúskodnak legalábbis azok a felvételek, amelyeken az egyetemek vezetői figyelmeztetik diákjaikat, hogy térjenek vissza a kollégiumokba, különben szüleiket letartóztatják. Ami a munkásréteget illeti, a nyugalom visszaállítását „kenőpénzzel” és szorításokkal szeretnék elérni, a felbujtókat pedig szintén börtönbe zárhatják. A középosztállyal pedig a párt alkudozik és engedményeket ajánl fel, amíg hatalmát meg nem kérdőjelezik.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása