2022. november 26. 09:00 - Danube Institute

Tragikus az ázsiai nők jogainak helyzete

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány kevéssé változtatta meg a nemzetközi kapcsolatok működését, jelentős hatást gyakorolt a globális emberi jogi helyzetre. Ez különösen igaz a nők jogaira. Lü Pin, Swarna Rajagopalan, Yeniya Udod, és Patricia O’Brien, az ázsiai nők helyzetének szakértői a The Diplomat hasábjain értékelték néhány fontos ázsiai ország állapotát.shutterstock_1869852448.jpg


A nyugati sajtóban számos cikket lehet olvasni a nők egyenjogúságért való küzdelméről a nyugati demokráciákban, vagy éppen a muszlim országokban (például Afganisztánról itt írtunk), azonban kevés szó esik az ázsiai államokról. Éppen ezért érdemes áttekinteni Kína, India, Kazahsztán és Pápua Új-Guinea emberi jogi helyzetét.

 

Kína

A Kínai Népköztársaság politikai berendezkedésének következtében az emberi jogok általánosságban nem tudnak érvényesülni (erről itt írtunk bővebben), ami különösen leképeződik a nők jogaiért küzdők szólásszabadságának hiányában. 2022 júniusában egy nőt brutálisan bántalmaztak Észak-Kínában, ami hatalmas közfelháborodást váltott ki a kínai közösségi médiában. Ennek következményeként 12 ezer olyan Weibo-profilt függesztett fel a kínai állam, amelyek felhasználói kiálltak az áldozatok mellett, és kérdőre vonták az államot a tettesek felelősségre vonásának tekintetében.

A közösségi média nagy szerepet játszik a nők feletti elnyomásban, hiszen az államhatalom online kommunikációja – akár privát üzenetek formájában is – félelmet kelt az ügyet támogatókban.

Ezen fenyegetések közvetlen hatással vannak az áldozatok tanulmányi, illetve munkahelyi előmenetelére. Különösen kitettnek tekinthetők a fiatal, nagyvárosi, tanult nők, hiszen a kínai társadalom alig tanúsít megbecsülést ezen csoport irányába, aminek következményeként a bevételük is alacsony. Ezt a kitettséget tovább fokozza, amennyiben a jogokat követelők az LMBTQ+ közösséghez tartoznak.

 

India

Indiában a kasztrendszer adta speciális körülmények miatt a patriarchális társadalmi eszme befolyása kifejezetten kiterjedt, ami megnehezíti az előrelépést. Az elmúlt 20 évben számos olyan esemény történt, ami rámutatott az indiai nők jogi helyzetének katasztrofális állapotára. 2002-ben például 11 hindu férfi követett el erőszakot egy fiatal muszlim nőn a gujarati zavargások során, akiket 2022-ben szabadon bocsátottak, annak ellenére, hogy életfogytig tartó börtönbüntetést kaptak. Néhány évvel később betiltották a muszlim fejkendő viseletét a felsőoktatásban, ezzel megakadályozva a fiatal nők továbbtanulását. A hidzsáb vita 2022 októberében az indiai legfelsőbb bíróság elé került, azonban az egyelőre nem tudott döntést hozni az ügyben megosztottság miatt.

Indiában különösen figyelemre méltó a dalit (pária – érinthetetlen) kasztba született nők elnyomása, amit erősít a bírói eljárás nehézkessége, valamint a magasabb osztályba tartozó férfiak felülreprezentáltsága a bírói döntéshozatalban.

Ezen csoport tagjai nagy mértékben kitettek az Indiában a pandémia során egyre inkább elterjedő családon belüli erőszaknak, valamint a gyerekek ellen elkövetett szexuális abúzusoknak, illetve a gyerekházasságnak. Utóbbiak száma jelentősen megemelkedett a Covid-19 hatására, hiszen a rosszabb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportok sokszor pénzért cserébe adják férjhez kiskorú lányaikat. A dalitok elleni jogsértések azonban az indiai emberi jogi aktivisták kitartó munkájának köszönhetően egyre nagyobb reprezentációt kapnak a hagyományos és a közösségi médiában egyaránt.

 

Kazahsztán

Kazahsztán esetében is egy etnikailag összetett államról beszélhetünk, ahol azonban a szovjet múltnak köszönhetően viszonylag elérhető iskolarendszer és egészségügy működik. Az előbbi esetében azonban a felsőoktatásban sokkal kisebb esélye van a sikerre a nőknek, hiszen sok esetben az alacsony bevétellel rendelkező csoportok családjai egy gyermekük egyetemi oktatását képesek csak finanszírozni, amiben előnyt élveznek a fiúk, hiszen őket a munkaerőpiac is pozitívan diszkriminálja a nőkkel szemben.

Annak ellenére, hogy elméletileg a kazah törvények biztosítják a munkához való jogot mindegyik nem számára, a nők kisebb arányban dolgoznak, mint a férfiak.

A munakerőpiacon egyfajta nemi szegregáció figyelhető meg – amit a szerző üvegfalnak nevez – ami azt jelenti, hogy a nők csupán alulfizetett munkakörökben tudnak érvényesülni.

Indiához hasonlóan Kazahsztánban is megemelkedtek a nemi különbségeken alapuló abúzusok mutatói. A családon belüli erőszak bizonyos források szerint 25%-kal emelkedett, körülbelül 400 nő hal meg évente ennek következményeként. Ehhez hozzájárul, hogy a családon belüli erőszakkal, illetve a szexuális bűncselekményekkel foglalkozó rendőri szervek munkaerőhiánnyal küzdenek, valamint az állam kevés pénzt fordít az áldozatok támogatására, hiszen az országban csupán 30 kríziskezelő központ működik.

 

Pápua Új-Guinea

Pápua Új-Guinea esetében a Covid-19 gazdasági-társadalmi következményei sokkal inkább érintették a nőket. Tekintve, hogy a turizmus gyakorlatilag leállt a járvány idejére, az ebben dolgozó, általában alulfizetett nők sok esetben elveszítették megélhetésük forrásait.

Ezen felül az óceániai országon 2022 júliusában erőszakhullám söpört végig a felgyülemlett feszültségek miatt. Ez nagy hatást gyakorolt az átlagosnál védtelenebb nők és gyerekek mindennapjaira, hiszen május óta körülbelül 90 ezren hagyták el otthonukat.

Pápua Új-Guinea gyarmati múltja ezen felül különösen nehéz társadalmi körülményeket teremt a nők számára. Tekintve, hogy a gyarmati korszakban a kolonizáló férfiak rendszeresen követtek el szexuális erőszakot, valamint nagy mértékben zsákmányolták ki az ennek áldozatul esetteket, a patriarchális társadalomfelfogás sok esetben kitörölhetetlennek tűnik az ország szokásrendszeréből.

Összefoglalva tehát az említett ázsiai országokban továbbra is kritikus a nők helyzete. Ez több esetben összekapcsolható az általános emberi jogok betartásának hiányával. A probléma megoldása azonban a nemzetközi kapcsolatok állami és nem állami szereplőinek közös munkáját igényli, ami nehéz feladat elé állítja a nemzetközi közösséget.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása