2022. szeptember 13. 07:00 - Danube Institute

Biztonságosabb helyen élünk 21 évvel 9/11 után?

2001. szeptember 11-én, helyi idő szerint reggel 8 óra 46 perckor megváltozott a világ, amikor az American Airlines 11-es számú, eltérített járata becsapódott a World Trade Center északi tornyába. Több, mint két évtized elteltével, a globális terrorizmus elleni háború, az Egyesült Államok afganisztáni jelenléte, valamint számos titkosszolgálati akció után, érdemes felidézni, hogy egy ilyen hirtelen trauma hogyan is változtatta meg a minket körülvevő valóságot.

shutterstock_2024860484.jpg


9/11 nem csupán a maga tragikus természete miatt rázta meg a világot. Az eltérített repülőgépek becsapódása, amely az ikertornyok mellett a Pentagon épületét is érintette, sokkolta mind az Egyesült Államokat, mind a nemzetközi közösséget. Ahogy a támadásokkal foglalkozó bizottság végső jelentéséből is kiderül,

a merényleteket sokként kell értékelnünk, azonban „nem szabadott volna, hogy meglepetésként” érjék az USA-t.¹

Tekintve, hogy az ezredforduló során számos támadást szenvedett el az Egyesült Államok, nyilvánvaló volt, hogy az ekkor már Oszama Bin Laden által vezetett Al-Kaidára ellenségként kell tekintenie az amerikai titkosszolgálatoknak. 1998-ban a tanzániai, valamint a kenyai USA-nagykövetségek elleni bombatámadások, valamint a 2000. októberében az USS Cole hadihajó ellen elkövetett merénylet éppen elég okot adtak erre.

Ezen események azonban legalább két elemükben jelentősen eltértek a World Trade Centert ért támadásoktól. Mégpedig, hogy nem amerikai földön követték el őket, nem amerikai civilek ellen.

Emellett pedig az egyik legfontosabb tényező, hogy a támadások célja a mértéket nem ismerő pusztítás volt. Utóbbi jelentősége a terrorizmus értelmezésében rejlik, hiszen 9/11, valamint az iszlamista fenyegetések akuttá válása előtt a terrorszervezetek – ideológiától függetlenül – kevéssé törekedtek a minél nagyobb pusztítás elérésére. A régi típusú terrorizmust megvalósítható – általában politikai – célok jellemezték, így érdekében állt bizonyos társadalmi csoportok szimpátiájának elnyerése, ami önkorlátozásra kényszerítette az elkövetőket. Ezzel szemben az új típusú terrorizmus nem bír hasonló reális célrendszerrel, így a szervezetek gyakorlatilag korlátlan támadási opcióval rendelkeznek².

Az új generációs iszlamista terrorizmus, amely először a WTC elleni merényletek során manifesztálódott, meghatározta a következő két évtized nemzetközi biztonságpolitikáját.

9/11 közvetetten olyan globális hatással bíró következményeket vont maga után, mint a Bush-doktrína létrejötte, vagy éppen Afganisztán amerikai megszállása. Emellett azonban a támadásoknak direkt foganatja is volt, például ekkor alkalmazták először a NATO alapító szerződésének 5. – a kollektív védelemre vonatkozó – cikkelyét.

A 2010-es évek közepéig az iszlamista terrorizmus akut fenyegetés maradt mind az Egyesült Államok, mind Európa számára, ugyanis eddig az iszlamista ideológia, valamint a terrorszervezetek – így például az al Kaida, vagy az Iszlám Állam – kapcsolati és anyagi háttere is fennállt. Oszama Bin Laden 2011. májusi meggyilkolásával, valamint az ISIS jelentős közel-keleti térvesztésével, emellett Abú Bakr al Baghdadi likvidálásával

az Európára, valamint az USA-ra nehezedő nyomás enyhülni látszik.

iszlamterror_diagr.png


Az iszlamista indíttatású elkövetett, meghiúsult, illetve megakadályozott cselekmények száma

Forrás: Europol

A terrorszervezetek gyengülését az is jelzi, hogy az elmúlt évtized végére a támadások csökkenő számának tekintetében növekedett a „nem szofisztikált” modus operandi által jellemzett cselekmények aránya³. Ez azt jelenti, hogy az elkövetők sokkal inkább választják a könnyen elérhető eszközöket (például szúró- és vágóeszközök, gépjárművek). Tekintve, hogy a szervezeti háttér kimerülni látszik, a terrorfenyegetés a következő időszakban még kezelhetőbbé válhat a nyugati biztonsági szolgálatok és rendvédelmi szervek számára.

Annak ellenére, hogy ez a fajta fenyegetés visszaesőben van, nem szabad elfeledkeznünk arról a tényről, hogy a 9/11-es terrortámadások megváltoztatták a biztonságról alkotott fogalmunkat. Mindazt, amit a nemzetközi közösség a merényletek következményeként tanult, így az összefogást, valamint az együttműködés addig példátlan formáit, fel kell használnia a jelen kihívásainak leküzdésére is.

¹Lásd: Final Report of the National Commission on Terrorist Attacks Upon the United States forrás: https://govinfo.library.unt.edu/911/report/911Report_Exec.html

²TÁLAS, Péter (2007): "A nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés hatása a nemzetközi biztonságra és Magyarország biztonságára." Régió, Magyar Tudományos Akadémia, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, Budapest. 

³Lásd bővebben: az Europol éves „Terrorism Situation and Trend Report” címmel megjelenő jelentései

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása