2022. augusztus 27. 09:00 - Danube Institute

Törökország a keskeny pallón – Erdogan Ukrajna és Oroszország között manőverezik

Ankara a háború eleje óta fontos harmadik szereplője az ukrán konfliktusnak, s igyekszik a lehető legnagyobb hasznot húzni annak dinamikáiból. Az Atlantic Council szakértői értékelték a kis-ázsiai ország jelenlegi helyzetét.

shutterstock_1634375359.jpg

Erdogan elnök Lvivben járt augusztus 18-án, hogy találkozzon Zelenszikj elnökkel, s közvetíthessen Ukrajna és Oroszország között. Ez már a sokadik próbálkozása Ankarának arra, hogy mediáljon a felek között, s egyúttal azt is jelzi, hogy mi a háború jelenlegi helyzete. A törököknek ugyanis egy nagyjából döntetlen kimenetel az érdeke, az orosz nagyhatalmi pozíciók megmaradásával, de egy tőlük független Ukrajnával.

A törökök alapvetően Ukrajnát támogatták és támogatják a Bayraktar drónok folyamatos és hatékony szállításával,

és a Boszporusz lezárásával az orosz hajók előtt. A legutóbbi gabonamegegyezést is az ő segítségükkel hozták tető alá. 

Ha Oroszország elbukna, vagy nagyon nehéz helyzetbe kerülne, Törökországnak jelentősen romlanának a pozíciói. Egyrészt Ankara mindig keres a Nyugattal szemben ellensúlyt, és ez egy orosz vereség esetében eltűnne, vagy legalábbis meggyengülne. Ha pedig az oroszok szorult helyzetbe kerülnének – és érzékelnék, hogy ebben komoly része van Törökországnak– mind a szíriai, mind a karabah-i konfliktusövezetben komoly károkat okozhatnak a törököknek. Karabahban az azeriek elleni örmény támadások támogatásával, Szíriában a felkelők biztonsági zónájának a lerohanásával. A szíriai helyzet romlása veszélyeztetné Izrael helyzetét is, amellyel a török kapcsolatok nemrég normalizálódtak.

Ennek megfelelően Ankara igyekszik nem maga ellen fordítani az oroszokat.

Ezenkívül Törökország egyelőre jól kihasználja az oroszok nyugati blokádjának lehetőségeit is. Számos orosz cég Kis-Ázsiába helyezte át a központját, hogy elkerülhesse az anyaországa elleni szankciók hatásait. A befolyó orosz tőke jót tesz a rettenetes állapotban levő török gazdaságnak és egyre inkább felkelti a Nyugat figyelmét is. Ennek megfelelően Ankara próbál nélkülözhetetlen lenni az atlanti térségben is. A törököknek komoly szerepük volt az azeri gázüzlet nyélbe ütésében, és

Ankara mindent megtesz azért, hogy a Nyugatnak segítséget nyújtson a közeledő gázválság átvészelésében.

Kérdéses ugyanakkor, hogy meddig játszhatja ezt a kettős játékot. Jelenleg van egy olyan ideális pillanat a frontokon a törökök számára, amelyet nem véletlenül próbálnak megőrizni. Oroszország nyert területet, nem rokkant meg, de nem is győzött teljesen. Ukrajna szilárdan, bár megtépázva áll. Erdogan tehát a saját szempontjából legjobb pillanatban érkezett Lvivbe.

Közeleg az ősz, és vagy egy ukrán ellentámadás, vagy egy oroszoknak kedvező anyagháború közeledik, ráadásul

a télen energiaválság alakulhat ki Európában, ami rendkívül kiélezheti a hangulatot.

Ha valamelyik fél rosszabb helyzetben lesz, vagy még elkeseredettebb a győzelem kivívása vagy a vereség elkerülése érdekében, Ankarának sokkal nehezebb lesz manővereznie a két fél között. Mindenesetre abban lehet bízni, hogy bárki áll vesztésre, a törökök inkább felé fognak fordulni. Kivéve, ha az oroszok biztonságilag, vagy a Nyugat gazdaságilag nem kényszeríti őket egyértelmű oldalválasztásra. Egyelőre a Nyugat lassan cselekvő, Oroszország pedig kimerült. Törökország még jó ideig játszhatja ezt a játékot, amit már annyiszor tett a Fekete-tenger térségének hatalmi harcaiban. Ismét küzdelem folyik az ukrán sztyeppéért, mint a 17. században a lengyelek és oroszok között, ismét nyugati fegyverekkel lövik Szevasztopolt, mint a krími háborúban, Törökország pedig újabb keskeny pallón próbál túlélni a stabilitásért és a biztonságért.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása