2022. augusztus 08. 07:00 - Danube Institute

Katasztrofális az emberi jogi helyzet Afganisztánban

A nyugati szövetségesek - főképp az Egyesült Államok - Afganisztánból való kivonulása nem csupán a régió biztonsági környezetét befolyásolta, de az Afganisztánban élők mindennapjait is. Lynne O’Donnell a Foreign Policy hasábjain mutatta be az afgán nőket érintő jogsértéseket az Amnesty International jelentése alapján.

afgannok_nyito.jpg

Az új Afganisztán

A nyugati csapatok Afganisztánból való visszavonulása utólagosan nem értékelhető nagy meglepetésként a nemzetközi kapcsolatok alakulásának viszonylatában. Miután a Barack Obama elnök vezette kormányzat befejezte az Oszama Bin Laden elleni vadászatot, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorfenyegetettsége visszaesett a 2010-es évek végére, Afganisztán többé nem rendelkezett stratégiai jelentőséggel a nyugati nagyhatalmak számára. A Trump-adminisztráció során bekövetkezett geostratégiai változás, azaz az USA Kína felé fordulása szintén indokolta Biden elnök döntését, hiszen az afganisztáni jelenlét már jelentős gazdasági hátrányt jelentett az USA számára – főleg az ellenfeleihez képest.

Az amerikaiak kivonulásával és így a Talibán hatalomra kerülésével egyfajta régi-új rend alakult az országban. Ezen rendszer megértéséhez elengedhetetlen a tálibok által képviselt életforma megértése. A Talibán értékrendszere az Afganisztán és Pakisztán területén lévő hegyekben élő pashtun törzs szokásaival vegyített szélsőséges iszlám jogi értelmezést jelenti, amelyben az előbbi jelentős dominanciával rendelkezik.

Ennek alapgondolata a becsület és a szégyen közötti ellentét, így a cél az utóbbi minden körülmények között való elkerülése. Ez társul egy patriarchális, erősen közösség és csoportszolidaritás (asabiyya) által meghatározott kapcsolati rendszerrel.

Ezen információkat levetítve tehát kimondható, hogy Afganisztán nyugati értelmezés szerinti emberi jogi helyzete radikálisan romlott, hiszen ezen szokásjogi rendszer szerint a nők nem a társadalom teljes jogú tagjai, hanem a szégyen pashtun értelmezésének potenciális forrásai. (Lásd bővebben: JANY János (2016): Jogi kultúrák Ázsiában, Typotex Kiadó, Budapest.)

 

Szegénység és kiszolgáltatottság

O’Donnell cikkében részletesen taglalta az Amnesty International által nyilvánosságra hozott jelentést. A riport megmutatta, hogy milyen mértékben romlott az afganisztáni lakosság, különösképp a nők helyzete – a tálib vezetés ígéretei ellenére.

Belső források szerint a tálib hatalomátvétel óta jelentősen megnövekedett a nők ellen elkövetett erőszakos és szexuális bűncselekmények (köztük a szexrabszolgaság), a kínzások, valamint az emberrablások aránya. A sharía bevezetésével jelentősen korlátozták a nők jogait, ideértve főképp a szabad helyváltoztatás lehetőségét, valamint az öltözködés és az oktatás szabadságát.

Ezzel a nők másodrendű állampolgárrá váltak, hiszen a tálib rendeletek értelmében kizárólag férfi rokon felügyeletében hagyhatják el az otthonukat.

A korábban szabad körülmények között élő nők jelentős része tüntetésbe kezdett, azonban a tálib hatalom ezen próbálkozásokat könyörtelenül leverte, a résztvevők ellen pedig megtorlást indított. A jelentés rengeteg olyan esetről számol be, amikor a Talibán képviselői ágyéki, illetve mellkasi területen bántalmaztak afgán nőket az elzárásuk során, hogy az erőszakot sérüléseikkel ne tudják bizonyítani a nyilvánosság felé.

A nők mellett a fiatalkorúak is kiszolgáltatottak a Talibán hatalmának. Az eddig soha nem látott gazdasági visszaesés miatt az eleve szegény Afganisztánban jelentősen felvirágzott az emberkereskedelem. Ez különösen veszélyezteti a lánygyermekeket: a riport számos olyan esetről számol be, amikor a

családok a megélhetésük érdekében – pénzért – házasságba kénytelenek kényszeríteni fiatalkorú lányaikat.

Emellett a kiszolgáltatottság éppúgy érinti a fiúgyermekeket is, akik ellen szintén magas számban követnek el szexuális bűncselekményeket. Ezen felül ki vannak téve a gyermekkatonaság „intézményének” is, ideértve az öngyilkos merénylők kiképzését.

 

A nemzetközi közösség hallgat

Heather Barr, a Human Rights Watch nőjogi divíziójának igazgatója szerint „a nemzetközi közösség azt hitte el, ami kényelmes volt számára”- ezzel utalva a Talibán jogvédelemre vonatkozó ígéreteire. Barr felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 20-án hoz döntést a tálib vezetők beutazási tilalom alóli mentességéről. Véleménye szerint amennyiben a BT engedélyezi számukra a szabad utazást, akkor a Talibán megpróbálkozhat hatalmának további megszilárdításával Afganisztánban, ami további sorozatos jogsértésekhez vezethet.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása