2022. július 07. 07:00 - Danube Institute

Irán és Oroszország Kína kegyeiért versengenek az olajpiacon

Két „pária” ország, hatalmas mennyiségű eladhatatlan kőolaj a nyugati szankciók miatt. Teherán és Moszkva egymás alá ígérve próbálnak Kínában piacot szerezni – de ezzel újabb ellenségeket szereznek. A Bloomberg ad hírt a távol-keleti kőolajpiaci küzdelemről.

iranoroszolaj_nyito.jpg

Oroszország kőolajexportja Európa irányába lassan, de biztosan csökken. A bevételre pedig óriási, és egyre nagyobb szüksége lenne Moszkvának, hiszen a háború költségei nagyok, a gazdaság többi szektora pedig látványosan gyengélkedik. Ebben a helyzetben nyilvánvaló a Nyugattal amúgy sem barátságos és energiaéhes Kína felé fordulni, ahol örömmel várják az orosz olajat.

Azonban a történet nem ennyire egyszerű. Kína szívesen látja az orosz olajat, azonban nem arról van szó, hogy van egy óriási, lekötetlen kapacitás, amit most Kína befogad, és gazdaságának teljesen új szektorait nyitja meg az új energiából. Kína fogyasztása döntően nem nő jelenleg, már csak a járvány miatti lezárások miatt sem.

Az orosz energiával igazából csak megváltozik a távol-keleti ország által fogadott olaj összetétele. Ennek eredménye pedig, hogy más ellátókat kiszorít az orosz olaj, ami egyre nagyobb mennyiségben ömlik Peking irányába.

Ilyen például Irán. A perzsa állam a JCPOA-egyezmény Trump-elnökség alatti amerikai felmondása és a szankciók visszavezetése óta ismét nagymértékben támaszkodik arra, hogy kelet felé szállítsa olaját. Több szakértő helyesen mutatott rá tehát, hogy Kína felé fordítja Teheránt az egyezmény felmondása. Ugyanakkor az is világos, hogy ez egy sajátos függőségbe is kényszeríti, ami nem mindig kényelmes számára. Ebben az esetben Peking változó geopolitikai érdekei súlyosan érintik a közel-keleti országot. Persze igyekszik ezzel megküzdeni: ebben az esetben például úgy, hogy markánsan aláígér az orosz olajnak. Persze

mindez Kínának kedvező, hiszen egyre olcsóbban kap energiát, ami a mai energiaválsággal küzdő világban nagy előny.

A jelenség azonban egyre több piaci szereplőt felháborít. Az Öböl-országok, az olajpiac hagyományos urai megdöbbenve figyelik, ahogy az amerikai szankciók miatt ők is elveszítik egyik fontos piacukat. Persze fordulhatnak az ellenkező irányba, a Nyugat felé, de a növekvő kínai gazdaság ellátásának elvesztése kellemetlen tény lehet.

A másik exportőr csoport, ami teret veszt Kínában, az Afrika. Nigéria és Angola olajtermelésük nagy részét Kínába vitték. Most soha nem látott mélységben van ez az export. Mivel ezek a fejletlen országok bevételeik aránytalanul nagy részét szerzik olajból, ez igencsak súlyosan érinti őket. Mi több, elidegenítheti őket Kínától és Oroszországtól, hiszen Peking és Moszkva üzlete az ő szájukból veszi ki a falatot.

Gyakran esik szó arról, hogy a világ pólusokra bomlik ismét, eltérő központok körül keringő tömbökre. Lehetséges, hogy az olajpiacon is ez megy végbe.

Kína tömböt épít, de meg kell küzdenie azokkal, akik emiatt rosszul járnak.

Lehet, hogy Irán még egyszer meggondolja a tárgyalásokat Amerikával az összeomló kínai olajár miatt, és Afrika is szívesebben fogadja majd az olajra éhes Nyugat ajánlatait. 

A világpolitikai törésvonalak itt is kiválóan kirajzolódhatnak majd.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása