2022. július 05. 07:00 - Danube Institute

Ukrajna védelme fontos, de nem a demokrácia diktatúra elleni harcáról szól

Fontos, hogy a Nyugat megtalálja azt a retorikát, amivel a lehető legtöbb országot tud mozgósítani Moszkva ukrajnai agressziója ellen. Azonban nem biztos, hogy erőltetni kell azt a narratívát, hogy a liberális demokráciát védi a Nyugat Ukrajnában - írja egy japán elemző a Royal United Services Institute oldalán.

ukrandemokracia_nyito.jpg

Joe Biden már elnöksége elején hangsúlyozta, hogy az Oroszország és Kína jelentette tekintélyelvű fenyegetéssel szemben a liberális demokráciák megerősítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. Ennek kell lennie annak a projektnek, amelyet fel lehet mutatni, amiért küzdeni lehet globális méretekben az új hidegháborúban. Hasonló ez a régi hidegháború „szabad világ” elképzeléséhez, amit a szovjet blokktól kellett megvédeni. Egy ideológiai konstrukció, ami mögé tömegtámogatást lehet építeni. Ezt a retorikát alkalmazza az Egyesült Államok Ukrajna esetében is. A kelet-európai ország sok nyugati szemében egy fiatal demokrácia, amely az orosz „zsarnokság” már-már hitleri színei ellen küzd. Fény a világosság ellen.

Ez a kép természetesen hibás. Ukrajna a legtöbb jelentés szerint javított a korrupciós szintjén, de még mindig nagyon messze áll bármelyik EU-tag országtól ebben a tekintetben.

A késő szovjet és posztszovjet korszak totálisan szétrohadó, inkompetens bürokráciája, végletes társadalmi megosztottsága nem múlik el nyomtalanul. A legutóbbi korrupciós rangsorokban Ukrajna a 134. helyet foglalja el 180 ország közül, amivel még rontott is 2020 óta. Oroszország ugyan mögötte helyezkedik el, de ez csekély vigasz.

A legfőbb probléma a korrupcióval az, hogy esetünkben veszélybe sodorhatja Ukrajna védelmét. Nem az a gond, hogy Ukrajnát túlságosan pozitív színben prezentálják a Nyugat előtt, hiszen ez a közvéleményt alapvetően lelkesítheti. A veszély inkább az, hogy ha a hazugság kiderül, és az orosz propaganda még el is túlozza a mértékét, akkor a közvélemény kiábrándulása óriási lehet, jóval nagyobb és súlyosabb, mintha őszintén kommunikálnának erről. Ezenfelül hibás megközelítés az, hogy Ukrajnát csak azért érdemes megvédeni, mert demokrácia.

A tény, hogy egy nagy, erős ország egy kisebb országot támad, bőven elég a morális fölényhez,

ahogy ezt a cikk megerősíti. Ráadásul, ha a Nyugat ez utóbbiról beszélne, akkor lehetőség lenne olyan országok támogatásának az elnyerésére is, amelyek nem feltétlenül kérnek a nyugati állammodellek védelmezéséből, de a kis országok védelmét fontosnak tartják. A RUSI-elemzés japán szerzője rámutat a Távol-Kelet esetére, ahol számos kis állam tart Kína támadásától, agressziójától. Ezen országok védelme a Nyugat számára javarészt nem a demokratikus jellegük miatt fontos, hanem hogy megőrizze a jelenlegi nemzetközi rendszer stabilitását. Persze lehet arról beszélni, hogy a jelenlegi erőviszonyok igazságtalanok, hogy a Nyugat túlterjeszkedett. De van olyan nemzetközi rendszer, amely ennél jobb és stabilabb lenne? Valaki ki szeretné próbálni, valaki szeretne belevágni egy bizonytalan végű átalakításba?

Ki kellene végre mondani, hogy a Nyugat saját geopolitikai érdekeit védelmezi Kelet-Európa sztyeppéin. Azt a nemzetközi rendszert védelmezi, amely békét és prosperitást adott a világnak az elmúlt évtizedekben. Nem kell erőltetni azt, hogy Ukrajnában a demokráciát félti a NATO. Nyers, nyugati hatalmi érdekeket védelmez, amelyek a világ döntő részének előnyös érdekek. Ezzel pedig semmi probléma nincsen.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

 

süti beállítások módosítása