2022. június 17. 07:00 - Danube Institute

Gáz van, kitermelés azonban nincs – Mi a helyzet a Ciprus körüli gázmezőkkel?

Sokan nem tudják, de óriási, kiaknázatlan gázmezők találhatók Ciprus körül. Feltehető a kérdés, hogy miért nem kezdeményezi ezen természetes erőforrások kiaknázását az EU és a környék országai, miközben épp próbálják minél jobban csökkenteni a függést az orosz gáztól. Mindennek Nektaria Stamouli cikke alapján járunk utána, amely a Politico európai kiadásának hasábjain jelent meg.

shutterstock_1752160298.jpg

A szigetország körül a 2010-es évek legelején fedeztek fel óriási, kiaknázatlan gázlelőhelyeket. Konkrét kitermelés azonban az elmúlt 10 évben nem történt, amit nagyban befolyásol a térség két nagy(obb) államának, Törökországnak és Görögországnak a versengése és az egyre jobban kiújuló ellentétei. A két fentebbi ország kapcsolata a történelem folyamán szinte sosem volt jónak nevezhető. A modern történelmükben az egyik mélypont Ciprus török inváziója volt, amely során Ankara erői létrehozták a sziget északi oldalán az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet a mai napig egyedül Törökország ismer el.

Sokan azt hitték, hogy az orosz-ukrán konfliktust követő gazdasági és energetikai válság közelebb hozza majd a feleket a kérdésben.

Ez azonban nem történt meg, sőt az utóbbi időben Erdogan török elnök egyre keményebb retorikát folytat Athénnal szemben.

A térségbeli gázkitermeléssel kapcsolatos konfliktus egyik fő kérdése a megtermelt profit. Törökország ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy részesüljön a természeti kincs általi bevételből, amelyet később pont a csak általa felállított és működtetett északi entitásra költene. Ez természetesen elfogadhatatlan mind Ciprus, mind pedig Görögország számára, amelyek továbbra is a sziget újraegyesítésén dolgoznak.

Egy másik fontos kérdés a kitermelt gáz (el)szállítása.

Athén tervei szerint ugyanis vagy egy új LNG terminált építenének Cipruson vagy Görögországban, vagy egy már meglévő egyiptomi terminálba „csatlakozna” be az itt kinyert gáz. Mindkettő forgatókönyv azt jelentené, hogy Ankarának szinte semmilyen fennhatósága sem lenne a kitermelés és a szállítás felett. A török ötlet szerint (ami gazdaságilag sokkal olcsóbb lenne minden félnek) egy gázvezetéken keresztül kellene eljuttatni a ciprusi gázt a már meglévő törökországi vezetékekbe, amelyek ezután tovább szállíthatnak az európai piacokra. Azonban mindkét fél csak a saját elképzeléseit és forgatókönyveit támogatta eddig nyilvánosan.

A háború kirobbanása miatt kontinens szerte egyre sürgetőbb lett/lenne az alternatív energiaforrások kiaknázása, hisz az egyre nagyobb energiaárak és az infláció lassan, de biztosan megfojtják az európai gazdaságokat.

Szakértők szerint azonban a közeljövőben nem lehet arra számítani, hogy a felek rendezik nézeteltéréseiket.

Ennek egyik fő oka, hogy mindhárom országban választásokat tartanak 2023-ban, és a török-görög kérdést mindegyik fél szívesen felhasználja (a saját narratívája szerint) a kampányában. Törökországban ez különösen igaz, ahol Erdogan támogatottsága folyamatosan csökken, miközben az ellenzék erősödik. Könnyen elképzelhető tehát, hogy további retorikai csörték jönnek az országok között, csak hogy „kiaknázzák” ezt a lehetőséget néhány extra szavazatért.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása