2022. május 12. 07:00 - Danube Institute

Pablo Escobar szülőhazája ismét lángokban: újabb káosz vagy a kartellek haláltusája?

Miután az egyik legnagyobb kolumbiai drogbárót, Dairo Antonio Úsugát kiadta a kolumbiai kormány az Egyesült Államoknak, az ország északi tartományaiban a kartell csapatai egész régiókat vontak fegyveres blokád alá. Ismét polgárháborúba süllyed a dél-amerikai ország, vagy ezek a nagy bűnszervezetek utolsó rúgásai? Az InSight Crime segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.

kolumbia_nyito.jpg

2021 októberében hatalmas embervadászat végén letartóztatták Kolumbiában az „Otoniel” álnéven ismert Dairo Antonio Úsugát, az „Öböl-kartell” bűnszervezet vezetőjét. Május 4-én váratlanul kiadták az Egyesült Államoknak, miután fél éven keresztül kolumbiai bíróság hallgatta ki. A kartellhez tartozó milícia, az Autodefensas Gaitanistas de Colombia az elmúlt napokban fegyveres erővel zárta le Kolumbia északi tartományait: nem kezdtek direkt felkelésbe, „csak” az országrész életét állították le, eltorlaszolva az utakat autóroncsokkal, utasítva az üzleteket a bezárásra, az embereket pedig arra, hogy maradjanak otthon. Közben néhány embert meg is öltek, nyilvánvalóan a bűnözőkkel szemben tanúsított ellenállás miatt.

Az erőszakhullám éppen egy békésebb időszakot szakít félbe. Az elmúlt években egyenletesen folyt az 1960-as évek közepén létrejött FARC baloldali gerillaszervezettel kötött békeszerződés részleges végrehajtása, a csoport leszerelése.

Való igaz, hogy a békeszerződés keretében a vidékfejlesztésre ígért források nem érkeztek megfelelően, és éppen ezért a pénzben dúskáló drogkartellek továbbra is bőségesen tudtak újoncokat toborozni maguknak, akiket jócskán fel is tudnak fegyverezni.

Hogy ennek milyen veszélyei vannak, az most kiderült. A drogkartellek ugyanis egy ilyen fegyveres blokád keretein belül képesek politikai erőként is fellépni, miközben nem hívják ki maguk ellen a hadsereg teljes erejét, hiszen nem fenyegetik direkt az állam létét.

Azonban nem arról van szó, hogy az Öböl-kartell, avagy „Urabeños” nyíltan és egységesen kihívná maga ellen Kolumbia politikai rendszerét. A kartell több kicsi alcsoportból áll, és vezérük bukása óta folyamatos a szakadások veszélye. Ezenkívül a riválisok is egyre inkább teret nyernek velük szemben. A szintén baloldali terrorcsoportnak indult, ma már inkább drogkereskedelemmel foglalkozó Nemzeti Felszabadító Hadsereg (Ejército Liberación Nacional, ELN) a nagyon fontos venezuelai határ menti területekről szorította ki őket. A Karib-tenger partvidékén, amely az észak felé irányuló drogcsempészet miatt szintén nagyon lényeges terület, a Pachenca családi bűnszövetkezet veszélyezteti pozícióikat.

Így valószínű, hogy a mostani blokád egy kétségbeesett kísérlet arra, hogy az állammal és a rivális bűnözői csoportokkal szemben megmutathassák erejüket és képességeiket.

Jellemző, hogy egyelőre az állam sem kíván tárgyalni velük: Iván Duque elnök nem hirdetett engedményeket, hanem csak megemelte a kartell jelenlegi vezetőire kitűzött vérdíjat. Nagyon fontos számára, hogy a legjobb döntést hozza meg a válságban, hiszen folyik az elnökválasztási kampány, amelyben legfőbb ellenfelei azzal vádolják, hogy ígéretei ellenére nem csökkentette az erőszakot Kolumbiában, a FARC gerillaszervezettel kötött békeszerződéstől függetlenül. Egy Twitter-felhasználó szerint az Otoniel bukásával „szétvert” Öböl-kartell erősebb, mint valaha, és ma is markában tart számos politikust. 

Ennek megfelelően, ha úgy látná, hogy az engedékenység megoldást hozhatna, ahhoz fordulna, de láthatóan elég gyengének érzi ahhoz a csoportot, hogy erőt mutasson. Úgy tűnik tehát, hogy a jelenlegi kolumbiai válság önmagában nem hoz törést az ország biztonsági helyzetében, az Öböl-kartell nem lesz képes káoszba fullasztani a sokat szenvedett Kolumbiát. Azonban

aggasztó, hogy mi lesz a szervezet széthullása után, amikor következik a csempészútvonalak újrafelosztása a bűnszövetkezetek között, és az ennek megfelelő erőszakhullám.

Az Öböl-kartell önmagában nem képes komoly gondot okozni, de Kolumbia nem néz fényes jövő elé, amíg az állam ilyen gyenge, a kábítószer-kereslet ilyen nagy és stabil, a szegény vidéki lakosság számára pedig reálisabb karrier egy kartell katonájának lenni, mint legális munkát végezni.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása