2022. március 03. 16:00 - Danube Institute

BLA|arena – Európa a demográfiai és migrációs válságok korát éli

Európa egyik legfőbb jelenkori megoldandó problémája a migráció és a népesség számának csökkenése. A két folyamat szorosan összefügg, de különböző politikai értékek és érdekek húzódnak meg az érintett kérdésekben az Európai Unióban. A Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium szervezésében a BLA|arena programsorozat keretében rendezték meg az „Európa demográfiai válsága” című eseményt.

migracio_nyito.jpg

Prof. Dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Migrációkutató Intézet igazgatója a muszlim világ túlnépesedéséről és Európa geopolitikai jövőjéről adott elő az esemény első felében. Elmondta, hogy az arab tavasz és az abból kifejlődő polgárháborúk okozták a 2015-ben berobbanó migrációs válságot. Tehát a migráció egy tünet, nem maga a „betegség”, viszont az EU-nak a tünet kezelésérére máig sem sikerült átfogó és hatékony választ adnia. Szerinte tévút, hogy a nyugat-európai államok a közel-keleti országok társadalmi elitjét elszívják és így tovább görgetik azokat a működésképtelenség felé,

ráadásul az értelmiség elvándorlásával nem marad olyan társadalmi csoport, amely fékezné az iszlamista fundamentalisták terjeszkedését.

Dezső Tamás kutatásai alapján összehasonlította a bevándorlókat kibocsátó országok népességszámát, annak növekedését 1955 és 2018 között. A statisztikai előrejelzések alapján a muszlim világ népességszáma 1,282 milliárd fő lesz 2050-re, tehát a következő 28 évben 403 millióval emelkedik lélekszámuk, ez közel az Európai Unió nagyságának megfelelő növekedés. A társadalom átlagéletkora is hihetetlenül fiatal az iszlám vallású országokban.

Samuel P. Huntington amerikai politikatudós gondolatával élve, ha a fiatal férfi népesség aránya eléri a 20%-os szintet a társadalmon belül, az erőszakos forradalmak és konfliktusok elkerülhetetlenek. Rámutatott, hogy jelenleg számos térségben különböző indíttatású háborús konfliktusok zajlanak, tehát az amerikai politikatudós kijelentése helytállónak tűnik.

A migrációs nyomás továbbra is Európára fog hárulni. Szinte elképzelhetetlen a jelenlegi európai állapotok közepette, hogy a nyugati országok hatékonyan integrálnák ezt a hatalmas embertömeget.

Az integrációs nehézségek legfőbb oka az, hogy a teljesen más vallási és kulturális közegből érkező bevándorlók nem képesek és nem is hajlandóak az európai „dekadens” életformát elsajátítani. Az előadó két komoly veszélyre hívta fel a figyelmet a migránsokat kibocsátó országok tekintetében: az egyik a világgazdaság struktúrájának átalakulása, a másik pedig az édesvízkészlet hiánya.

 migracio_belso.jpg

A rendezvény Dezső Tamás előadása után kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott tovább. A beszélgetés moderátora Dósa Hanna Zoé volt, aki a résztvevőktől azt kérte, értékeljék, milyen álláspontok rajzolódnak ki az EU-ban a migrációs politikával kapcsolatban.

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet operatív igazgatója úgy gondolja, hogy szuverenisták és föderalisták közötti harc zajlik az unióban, a két oldal más megközelítésben áll a kérdéshez. Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra tért ki, hogy egyáltalán nem tudtak közeledni az uniós álláspontok, és sürgető hosszú távú tervre van szükség a kontinens jövőjének biztosításáért. Molnár Balázs, a KINCS stratégiai és koordinációs elnökhelyettese szerint ezt a konfliktust a jelenlegi politikailag és gazdaságilag is gyengülő EU-val óriási kihívás orvosolni.

A balkáni migrációs útvonalon évente érkezik 100-200 ezer ember Európába, ez még fenntartható szint, viszont a jövőben egyre több régióból és országból fognak menekültek érkezni, így a nyomás jelentősen emelkedni fog.

Európában a demográfiai válságot az alacsony reprodukciós ráta és az ebből következő elöregedő társadalom okozza. Molnár Balázs elmondta, hogy jelenleg az EU mindegyik tagállamában kevesebb gyermek születik, mint amennyi állampolgár elhalálozik. A másik problémát az okozza, hogy sok nyugat-európai, illetve számos északi országban a nem európai bevándorló hátterű szülők gyermekeinek száma növekvő tendenciát mutat.

Ördögh Tibor rámutatott, hogy Magyarország felismerte a csökkenő népesség és a kivándorlás negatív hatásait. Erre válaszul családpolitikai intézkedésekkel ösztönzik a fiatalok gyermekvállalási terveit. A beszélgetőpartnerek megfelelő iránynak tartják, hogy a külhoni magyar családok is igényelhetnek a családtámogatásokat a Köldökzsinór Programon keresztül.

Európa jövőjét minél inkább a gyermekvállalás fontosságának hangsúlyozása és annak ösztönzése jelentené. A jelenlegi statisztikai mutatók szerint Franciaországban és Németországban 2050-re a muszlim vallású állampolgárok száma szinte eléri a lakosságon belül a 20%-ot.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása