2022. február 23. 07:00 - Danube Institute

Egyre erősebb az Athén-Washington tengely

A görög-amerikai kapcsolatok nem mindig voltak túl rózsásak vagy épp barátságosak. Az utóbbi időben azonban jelentősen javult a két ország viszonya. A kérdéssel és a javulást kiváltó okokkal Nektaria Stamouli, a Politico európai kiadásának hasábjain megjelent cikke alapján foglalkozunk.

acropolis-g38bc9fb6e_1280.jpg

Az írás kiemeli, hogy a történelmi hagyományok miatt (ortodoxia, az ottománok elleni közös harc) Görögország függetlensége elnyerése óta inkább Oroszországhoz állt közelebb, mint sem az Egyesült Államokhoz. A huszadik század elején és a huszonegyedik század hajnalán is inkább Moszkva felé kacsingattak Athénból a szerző meglátása szerint. Ennek egyik fő oka az, hogy Washington a hidegháború alatt támogatta a ’67 és ’74 között működő véres katonai juntát Görögországban. Ennek akkor (is) elsősorban geopolitikai okai voltak: a diktatúra ugyanis erősen kommunizmus-ellenes volt, így az USA-nak érdeke volt, hogy a junta a helyén maradjon. Az emlékek annyira élénken éltek a görögökben, hogy Bill Clinton 1999-es athéni látogatása során tömegtüntetéseket tartottak az amerikai elnök ellen. Clinton végül hivatalosan is bocsánatot kért a görög néptől a katonai diktatúra támogatása miatt.

Görögország egy másik nagy sérelme az Egyesült Államok felé a Törökország melletti kiállás.

A görög-török kapcsolatok ugyanis mindig ellenségesek voltak, s a két ország gyanakodva néz egymásra legyen szó a ciprusi kérdésről, vagy az aktuálisabb bevándorlási válságról. Az USA itt szintén geopolitikai érdekek miatt támogatta Törökország felvételét a NATO-ba, amit Athén már akkor is ellenzett.

Az amerikai-görög kapcsolatok javulása a 2008-as gazdasági válsággal kezdődött. Míg a Németország vezette európai partnerek igen komoly megszorításokat vártak el görög partnerüktől, addig az akkori demokrata Obama-adminisztráció erősen kritizálta ezeket a lépéseket. Sokak csodálkozására a közeledés a két ország között a szélsőbaloldali Sziriza hatalomra kerülése után is folytatódott. Annak ellenére is, hogy a párt igen erős amerika- és kapitalizmus-ellenes szlogeneket szajkózott a megválasztása előtt. Úgy tűnik azonban, hogy hivatalba lépve felismerte az országa érdekeit, s fokozatosan nyitott Washington felé. A közeledés a Trump-adiminisztráció alatt, valamint a Sziriza 2019-es választási veresége után is megmaradt. A lapnak nyilatkozó diplomaták és szakértők kifejtették, hogy

a jó amerikai-görög viszony már nem pártkérdés, s minden fél abban érdekelt, hogy fennmaradjon a barátság.

Washingtonnak azért is lehet egyre fontosabb Görögország, mert a vele szomszédos Törökországgal folyamatosan romlik az USA és a szövetség viszonya Erdogan kormányzása miatt. Washington azonban ugyanúgy fenn akarja tartani a jelenlétét a stratégiailag fontos térségben, így a fókusz folyamatosan Görögország felé tolódik. Ezt jól példázza, hogy a 2019-ben megújított védelmi szerződés keretein belül három új katonai bázist is létrehozott az USA az ország területén. A lap szerint mindhárom bázis stratégiai fontosságú, nemcsak a görög, hanem az egész térség védelmi képességeinek szempontjából is.

Természetesen a javuló amerikai kapcsolatok az orosz viszony kárára történtek.

Az orosz külügyminisztérium kritizálta is az országot, hisz az egyik új bázis az oroszok által történelmileg is lakott Alexandroupolis mellet került kialakításra. A kapcsolatokat tovább rontotta, hogy 2018-ban Athén két orosz diplomatát kitiltott, mondván nacionalista indulatokat próbáltak szítani az észak-macedóniai névvita rendezése ellen.

A lap szerint a görög-amerikai együttműködés jövője nem elsősorban katonai, hanem a gazdasági alapokon nyugszik. Példaként az egyre aktívabb amerikai vállalatokat hozta, amelyek folyamatosan építik ki a logisztikai és elosztó központjaikat az országban. Az Egyesült Államoknak azonban hamar igen komoly kihívója akadhat, hisz Kína a maga Egy Övezet Egy Út programjában fontos helyet szán Görögországnak. Könnyen lehetséges, hogy a következő nagy amerikai-kínai gazdasági rivalizálás egyik új frontja a mediterrán ország lesz.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása