2022. február 09. 07:00 - Danube Institute

Kína téli olimpiája tele van politikai ellentmondásokkal

Miközben Peking nyugodt erőt sugározna a téli olimpia külsőségeivel, inkább csak még inkább kiemeli a kontrasztot a békés viselkedés és agresszív bel- és külpolitikája között - írja a Foreign Affairs.

teliolimpia_nyito.jpg

A 2022-es pekingi téli olimpia külsőségei teli voltak politikai utalásokkal. Tajvan csapata például „kínai Tajpej” néven léphetett be és direkt a hongkongi csapat mögött kellett menetelnie, mintegy jelezve, hogy a szigetország a következő Kína annexiós kísérletei között. Elemzők szerint a nyitóünnepség tömegjelenetei a Kínai Kulturális Forradalom idejét idézték, mintegy sajátos párhuzamot vonva Hszi Csin-Ping és Mao Ce-Tung kormányzása között. Hogy a nemzeti kisebbségek elnyomásának vádját elháríthassák, számos tibeti és ujgur kulturális elemet emeltek be a programba.

Ráadásul az olimpiai lángot egy han kínai (az ország domináns etnikuma) és egy ujgur atléta lobbantotta fel.

Persze ez nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Számos Twitter-felhasználó ahhoz hasonlította a gesztust, mint amikor egyes zsidó sportolók álltak ki a Harmadik Birodalom mellett az 1936-os olimpián.

Mindeközben azonban a kínai állam kudarcai és gyengeségei is nyilvánvalóvá váltak, ha nem is szándékosan. A Foreign Affairs elemzése szerint a kínai államnak még jól is jött, hogy a 88 000 férőhelyes Madárfészek stadionba csak 15 000 gondosan kiválogatott nézőt engedtek be a megnyitóra a COVID-19 miatt. Azt is hozzá kell tenni: maga a tény, hogy Peking nem tudta tartani a régóta hirdetett „zéró COVID” elképzelését, elég komoly kudarc az állam számára, ha nem is okolható érte, hiszen az omikron-variáns terjedése minden eddiginél gyorsabb. A megnyitóra érkezett külföldi méltóságok sem képviseltek széles skálát: Európából egyedül Alekszander Vucic szerb kormányfő érkezett Pekingbe, ezenkívül

főleg ázsiai, a Nyugattal vegyes, nem annyira szoros kapcsolatot ápoló országok képviseltették magukat államfőikkel, mint Oroszország, Pakisztán és Szaúd-Arábia.

Nem világos, hogy Kína jelenlegi stratégiájába hogyan illeszkedik be a téli olimpia megnyitóján mutatni kívánt „nyugodt erő”. A távol-keleti ország hevesen terjeszti ki befolyását az Indiai-óceán térségében és Afrikában, szomszédaival pedig folyamatosan konfliktusokat vállal. Az indiai-kínai határvonal, a Dél-kínai tengeren lezajlott incidensek és Tajvan kérdése mindennek kiváló példája. A Tibettel és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Körzettel való bánásmóddal pedig demonstrálta az egész világ előtt, hogy

Hszi Csin-Ping nem kíváncsi külföldi véleményekre a kínai politikát illetően.

Mindez egy sajátos és nem feltétlenül hatástalan módja a külső világ megközelítésének, de ebbe a képbe nem illik bele a befogadást és békét sugárzó téli olimpiai megnyitóünnepség.

Lehetséges, hogy Hszi Csin-Ping kínai vezetőnek hamarosan rá kell ébrednie arra, hogy nem tud egyszerre erőt mutatni és befogadó, stabil hatalom képzetét is kelteni. Kínának előbb-utóbb választania kell a két modell között, hiszen csak az egyiket tudja igazán következetesen képviselni.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása