2022. január 17. 16:00 - Danube Institute

Mi okozta a kazah válságot és mi vár a közép-ázsiai államra?

A kazahsztáni válságról és a tüntetéseket kirobbantó okokról értekezik Raushan Zhandayeva és Alimana Zhanmukanova a Foreign Policy hasábjain.

kazahokok_nyito.jpg

A szerzőpáros kiemeli, hogy a még jelenleg is tartó zavargások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy egy olajban igencsak gazdag régió egy városkájában tüntetéseket tartottak, miután duplájára nőtt a lakosság által használt LPG üzemanyag ára. A szerzők azonban kiemelik, hogy ez tényleg csak a közvetlen kiváltó ok volt, hisz már előtte is több probléma volt az országban. 2011-ben például egyszer már az olajmunkások az utcára vonultak a rossz munkakörülmények miatt, de azt a demonstrációt a biztonsági erők véresen leverték, s megöltek 16 embert. Egy, a tüntetéseket figyelő oldal szerint a közép-ázsiai térségben 981 nagyobb utcai megmozdulást tartottak, ebből 520-at Kazahsztánban.

A most kibontakozó válság nem egyszerűen az üzemanyagárak emelkedése miatt robbant ki - állapítják meg.

Események egész sorozata vezetett idáig: a kazah pénznem, a tenge 2015-ös bedőlése az egyre alacsonyabb olajárak miatt, a nagy visszhangot kiváltó kínai földvásárlások 2016-ban, az addigi autokrata elnök politikai manőverei 2017-ben és végül a koronavírus járvány és annak gazdasági hatásai mind hozzájárultak ahhoz, hogy az egyre növekvő feszültség a felszínre törjön. Ezek után nem csoda, hogy egy kisvárosban megtartott tüntetés végül az egész országra átterjedt egyik napról a másikra. Szemtanúk szerint kezdetben a demonstrálók nem voltak egységesek, nem volt közös üzenetük - csupán változást szerettek volna elérni. A kitört fosztogatást a szerzők azzal próbálják magyarázni, hogy a sok kétségbeesett munkanélküli így „eresztette ki a gőzt”.

Egy, a rezsimtől független újság szerint a zavargásoknak köze lehet az egykori autoriter elnök (Nursultan Nazarbayev) és frakciójának és a jelenlegi államfő (Kassym-Jomart Tokayev) közötti politikai csatározásához is.

kazaokok_belso.jpg

A teória szerint Nazarbayev továbbra is óriási befolyással bír az országra, így a biztonsági erőkre is, amelyek akár könnyen meg is védhették volna az ország legnagyobb városát – Almati-t - a fosztogatóktól. Ez azonban nem történt meg, hogy így gyengítsék a jelenlegi elnök hatalmát. A lap szerint Tokayev végül épp emiatt fordult Oroszországhoz és a CSTO-hoz, mivel saját erőit nem tudta irányítani. Hogy pontosan hogyan és miért vonultak be az orosz csapatok a közép-ázsiai országba, azzal egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk. E teóriát erősítik azok a tények is, hogy nemrég árulás miatt letartóztatták a volt miniszterelnököt (Nazarbayev egy volt bizalmasát), illetve hogy a fosztogatók valahogy be tudtak jutni a Nazarbayev frakciója által irányított biztonsági erők raktáraiba, ahol több száz lőfegyverhez hozzájuthattak, ami miatt jelentősen elhúzódhat az erőszak megfékezése. Ezek az információk azonban továbbra sincsenek megerősítve, hisz az országban továbbra sem állt helyre teljesen a kommunikáció.

Ami azonban biztosra vehető a szerzőpáros szerint, hogy Kazahsztán harminc éves történelmének legsötétebb heteit éli át. Hiába verik le a CSTO erői a lázadókat, a kiváltó okok és problémák ugyanúgy megmaradhatnak, ami akár egy újabb zavargási hullámhoz vezethet. Az is aggasztó, hogy egyes hangok szerint az orosz csapatoknak véglegesen a közép-ázsiai országban kellene maradniuk.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása