2021. december 23. 16:00 - Danube Institute

Diplomáciai hidegháború fenyegeti Európát?

A The Economist online felületén megjelent írásában foglalkozik az egyre komolyodó diplomáciai konfliktussal, amely Kína és Litvánia között feszül.

litvankina_nyito.jpg

2021 december 15-én a litván politikai vezetés fontos személyes konzultáció ürügyén visszarendelte Pekingben állomásozó diplomatáit, sőt kiürítette és bezárta a nagykövetséget. A Kínai Népköztársaság ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy Litvánia fővárosában, Vilniusban, Tajvan képviselői irodát létesített. Kína szerint ez sérti szuverenitását, mivel Tajvant saját területének tekinti. Kína és Tajvan konfliktusával ebben és ebben a cikkünkben is foglalkoztunk a közelmúltban.

Az esettel évtizedek óta nem látott diplomáciai válság bontakozott ki egy európai ország és Kína között.

1981-ben volt utoljára ilyen intenzitású konfliktus európai állam és Kína között, amikor Hollandiának szükségszerű volt visszahívnia a nagykövetét, mivel tengeralattjárókat adott el Tajvannak. Három éven keresztül a kínai-holland kapcsolatok lefokozott minőségben működtek, majd 1984-ben Hollandia beleegyezett abba, hogy nem exportál tovább katonai felszereléseket Tajvannak.

Most a kínai hatóságok december 14-ig bekérték a litván diplomaták kínai személyazonosító igazolványát, hogy hivatalosan is leminősíthessék státuszukat. A litván kormány tiltakozott a lépés ellen, a külügyminisztérium Twitter oldalán közleményt adott ki arról, hogy diplomatáik nem tudják helyben végezni a munkájukat, amíg pekingi akkreditációjuk meg nem oldódik.

Kínai tisztségviselők értelmezésében az esetleges diplomáciai hidegháborúban leginkább az Egyesült Államok érdekelt, mert az nem akarja elveszíteni szuperhatalmi pozícióját.

A balti állam politikai kiállása mögött is az amerikai és a hozzájuk tartozó gazdasági körök befolyását véli felfedezni a kínai elit.

A The Economist cikke viszont rámutat arra, hogy a litvánoknak fájdalmasan ismerős a nagyhatalmak nyomásgyakorlása, elég a múlt században elszenvedett szovjet és náci birodalom rémtetteire gondolni.
Kína közben diplomáciai és kereskedelmi erejét tettekre váltotta, a cikk szerint Litvánia nem intézhet szállításokat, mivel már nincs regisztrálva a kínai vámadatbázisban. Litvániának ez nem jelentene komoly problémát, mivel nem exportál számottevően Kínába, azonban német és francia cégek is figyelmeztetést kaptak, hogy nem szállíthatnak litván termékeket. Az Európai Unió jelezte ezt a kínai hatóságoknak, de visszautasították a vádakat.

A The Economist cikke valószínűsíti, hogy Olaf Scholz német kancellár első bilaterális tárgyalásán Hszi Csin-Ping kínai elnökkel a litván kérdést is napirendre veszi.

A jövőre vonatkozóan Európának sorsfordító kérdés lehet, milyen kapcsolatot kíván ápolni Kínával. A jelenleg fennálló, amerikai demokrata adminisztráció offenzív Kína-politikájának támogatása ugyanis az európai kereskedelem működőképességét veszélyezteti.

Amerika az egypólusú világrend felbomlását érzékeli Kína felemelkedésével, viszont az európai politikai elitnek külön, szuverén entitásként kellene stratégiát kialakítania.

Szemlézte: Tombor Levente

A Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása