2021. december 07. 07:00 - Danube Institute

Fokozódik a közösségi média cenzúrája Oroszországban

2013 márciusában a szocsi téli olimpiai játékokra érkező amerikaiaknak a kormányuk egy figyelmeztető üzenetet küldött ki arról, hogy hogyan tudják megőrizni adataik biztonságát az Orosz Federáció területén töltött idejük alatt. Washington aggodalma nem volt véletlen.

oroszinternet_nyito.jpg

Az üzenet azt tanácsolta, hogy az összes személyes és szenzitív adatukat töröljék az informatikai eszközeikről a téli olimpiára látogatók és amennyiben nem szükségszerű, hogy vigyenek magukkal telefont, inkább hagyják otthon. Amennyiben viszont mégis úgy döntenek, hogy visznek magukkal telefont, a WiFi-t mindig tartsák kikapcsolva, ne csatlakozzanak nyílt hálózatokhoz, se pedig a hotelük, kávézók hálózataihoz. Ne lépjenek be a személyes és üzleti fiókjaikba és az összes jelszavukat módosítsák az utazás előtt és után is. A legegyszerűbb megoldás – tartalmazta az üzenet –, hogy egyáltalán ne használjanak internetet, amíg Oroszországban vannak.

Bár az amerikai kormány figyelmeztető üzenete lehet, hogy egy kicsit túlreagálta a helyzetet, mégis jól bemutatja, hogy az elmúlt években milyen módon erősödött fel az orosz kormány azon törekvése, hogy kontrollálja az internetet és kövesse állampolgárainak és a külföldi látogatóknak az internethasználatát.

Míg 2007-ben 265 937 telefonbeszélgetést és emailes üzenetváltást figyelt meg az FSZB, 2012-re ez a szám megduplázódott.

A nyugati világban mielőtt a titkosszolgálatok lehallgathatnának valakit, először egy bírósági végzést kell szerezünk, ami engedélyezi ezt. A bírósági engedélyt pedig meg kell mutatniuk az internet, illetve telefonszolgáltatónak ahhoz, hogy valóban hozzáférést kapjanak a megfigyelt személy telekommunikációs üzenetváltásaihoz. Oroszországban a helyzet hasonló, mégis van egy jelentős eltérés – az orosz titkosszolgálatnak, az FSZB-nek szintén szüksége van egy bírósági engedélyre, hogy lehallgathasson; ezt az engedélyt azonban senkinek sem kell megmutatnia. Az internet és mobil szolgáltatóknak nem áll jogában kérelmezniük a végzés megtekintését.

Amennyiben az FSZB azt mondja van végzés, ezt minden körülmények között igaznak kell hinniük. Ez természetesen jelentősen megkönnyíti a telekommunikációs eszközök lehallgatását az országban.

Míg eredetileg az orosz titkosszolgálat figyelme csak a telefonbeszélgetésekre és az emailváltásokra fókuszált, az arab tavasz után ez gyorsan megváltozott – 2011 óta a közösségi média megfigyelése is egyre hangsúlyosabb.

A kezdeti szakaszban Oroszország internet kontrollja több ’sikert’ is elért. A YoutTube törölt egy ’The Real Life of Muhammad’ nevű videót, amit az orosz muszlimok sértőnek találtak. A Twitter blokkolt egy fiókot, ami drogokat népszerűsített, majd pedig a Facebook tiltott le egy ’Club Suicide’ nevű oldalt. Ezen felbuzdulva, az orosz kormány még többet kért. Most már azt várja el a közösségi média szolgáltatóktól, hogy az orosz fiókok minden adatát földrajzilag az Orosz Federáció területén vagy orosz domainokon (.ru) tárolja – egy esetleges lehallgatás esetén ez könnyű hozzáférést biztosít az FSZB-nek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki Oroszországban használja a Google-t, akkor a ’google.ru’-n keres – ez egyrészről a Google-t is segíti abban, hogy jobban tudja targetálni a hirdetéseket,

másrészről az orosz titkosszolgálatnak is jó, hiszen így számára könnyebben elérhetőek a felhasználók adatai.

Az orosz kormány kontrolja tovább nőtt az elmúlt időszakban. 2014-ben a legnépszerűbb orosz közösségi média, a VK tulajdonjogát vette át egy kormányközeli csoport, az eredeti tulajdonost és fejlesztőt, Pavel Durovot kitúrva. 2016-ban a LinkedIn-t tette az orosz kormány elérhetetlenné az országban, mivel a portál nem volt hajlandó Oroszország területén tárolni a felhasználóinak az adatait.

Legújabban pedig a Twittert lassítja a föderáció területén a kormány.

Az ’orosz állampolgárok védelmében’ az orosz kormány arra szólította fel a Twittert, hogy szedjen le 3 000 fiókot, amelyek pornográfiát tartalmaznak, drogot és öngyilkosságot népszerűsítenek. Bár a Twitter valóban eltávolított 2 239-et a kért fiókok közül, a közösségi média szolgáltatót továbbra is lassítják Oroszország területén. A BBC szerint a valódi ok az lehet, hogy a Twittert rendszeresen használja az orosz ellenzék, köztük (a január óta börtönben lévő) Navalnij is.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása