2021. november 14. 09:00 - Danube Institute

BLA|katedra – Ásatás a fegyverek árnyékában: iraki helyzetértékelés

Prof. Dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke, a Migrációkutató Intézet igazgatója, történész, asszirológus, egyetemi tanár szűk körben számolt be legfrissebb iraki kurdisztáni látogatásáról, mely során a régészeti kutatás mellett a biztonságpolitikai helyzetet is felmérte.
dezso_nyito.jpg

Dezső Tamás 2014 óta nyolc alkalommal járt az iraki Kurdisztánban, ahol ásatásokat folytatott, valamint számos alkalommal megfordult az Iszlám Állam elleni harc frontvonalában. A képekkel és prezentációval illusztrált előadás betekintést engedett a régészet mindennapjaiba, a helyi viszonyokba, valamint a háborús frontról is valóságosabb képet kaphattunk.

A prezentáció első részét – az ELTE hallgatóival és helyiekkel együtt végzett régészeti munkát – a hely természeti adottságait felelevenítő, lenyűgöző képekkel gazdagította az előadó. Egy zárt ökoszisztémájú területen folyt az ásatás, melyet rizsföldek vettek körül, abszurd látványt nyújtva a sivatagi környezetben. A kellemes helyszín a megfeszített munkát is élvezetesebbé tette. A kutatók végig biztonságban voltak, megkapták a kellő védelmet.

Tízezer év kulturális emlékei halmozódtak fel 31 méter mélyen

Az ásatáson hozzávetőlegesen 40 fő dolgozott, amelyből a csoport felét a helyi kurdok adták. A munkát napfelkeltekor kezdték, és délután 1 órakor fejezték be, amikor a hőség már elviselhetetlen volt. Hat méter mélyen volt szükséges kiásni az érintett szelvényt, hogy a megfelelő rétegeket el tudják érni, ahol megtalálták az asszír birodalom idején épített városfal maradványait. A munkafolyamat neuralgikus pontja az volt, amikor egy hónap után újra vissza kellett temetni a földet. A jövő évben ugyanis így kell majd újrakezdeni a folyamatot a helyi szabályozások miatt.

Összetett biztonsági helyzet

Dezső Tamás több iraki Kurdisztánban tapasztalt élményéről is beszámolt. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) követői a Kandil-hegységben bujkálnak, ahol a török hadsereg által kiküldött harci drónok állandóan járőrőznek. A drónok számos kilövési támadást hajtottak végre a kurd gerillák ellen, és nem riadnak vissza attól sem, hogy az akcióiknak civilek is áldozatul eshetnek.

dezso_belso1.jpg

Elmondta, hogy a kurd társadalom törzsi nemzetségen alapul, melynek sokkal erősebb kötőereje van, mint az államigazgatási rendszernek. A Dezső Tamás által vezetett Migrációkutató Intézet élen jár abban, hogy a kutatók terepre menjenek, ahogyan ő is rendszeresen teszi, így világosabb képet kapnak a történésekről, és megfelelő kapcsolatrendszert tudnak kialakítani.

Jobban megéri a migránslét, mint a harc az iszlamisták ellen

Az előadás harmadik részében a 2014 októberi kurdisztáni frontbejárását mutatta be. Az iraki kurdokat a nemzetközi légkör miatt nehézkes felfegyverezni, ezért elavult arzenállal kellett védekezniük az iszlamista harcosok ellen. Dezső Tamás ottléte alatt számos kurd vezetővel találkozott, a kurd alelnökkel is volt szerencséje tárgyalni. Kurd pesmerga szerződéses katonákkal járta körbe a frontot, akik havi 500-600 dollárért szolgálnak. (Európában a menekülttáborban élő emberek 500-600 euró szociális segélyt kapnak, míg a kurd zsoldosok kevesebbért teszik kockára életüket – tette hozzá. {1 EUR=360 Ft, 1 USD=300 Ft}) Dezső Tamás szerint a jelenlegi állapotok szerint a háborús viszonyok egyhamar nem fejeződnek be.

Írta: Tombor Levente

süti beállítások módosítása