2021. november 10. 07:00 - Danube Institute

Franciaország a halászati krízist használja arra, hogy bosszút álljon Londonon

Az Egyesült Királyság és Franciaország közötti ellentétek tovább nőttek az elmúlt napokban. Most már nemcsak az AUKUS Kína ellenes katonai egyezmény – amelyből Franciaországot kihagyták – okozza a feszültséget a két ország között, hanem a halászat kérdése is. Bár a Westminster bejelentése szerint az EU-ból érkező halászati kérelmek 96%-át pozitívan bírálta el a királyság, és csak 89 francia engedélykérelmet utasítottak el vagy tartanak függőben, Franciaország mégis fenyegetőzik.

halaszat_nyito.jpg

A The Critic Magazine cikke szerint, az Egyesült Királyság és az Európai Unió között – a brexit után – létrejött Kereskedelmi és együttműködési megállapodás (Trade and Cooperation Agreement) értelmében 2020 és 2026 között azok a hajók folytathatják a halászatot a brit felségterületen, amelyek bizonyítani tudják, hogy már korábban (tehát a brexit előtt) is halásztak ezeken a vizeken. A fent meghatározott időintervallumban a brit hajók által megszerzett zsákmány várhatóan 25%-kal fog növekedni. 2026 után Londonnak nem kell többé biztosítania halászati jogot egyetlen EU-s hajónak sem Őfelsége vizein – amennyiben lesz halászati megállapodás az Egyesült Királyság és európai országok között, azt külön-külön évente kell majd megtárgyalni a felek között.

Bár az Egyesült Királyság teljesen a szerződés értelmében cselekedett, ráadásul az engedélykéréseknek is csak nagyon alacsony hányadát, 4%-át utasította vissza – csak azon esetekben, amikor nem érkezett a kérelmezők részéről elég bizonyíték, hogy korábban is brit vizeken halásztak – Franciaország mégis ellenségesen reagált az elutasításokra. Párizs reakciója részben magyarázható az AUKUS biztonsági egyezményből való kihagyásával, amely mind gazdasági mind presztízs veszteséggel sújtotta az országot.

Míg Ausztráliát és az Egyesült Államokat Párizs nagyköveteinek visszahívásával büntette az AUKUS megállapodásért, Londonon a halászati üggyel kíván bosszút állni Macron.

A franciák nemcsak, hogy lefoglaltak egy brit hajót, hanem különböző megtorlásokkal is fenyegették a szigetországot. Szigorúbb ellenőrzésekkel lassítani kívánják a Calais-on átmenő brit termékek forgalmát, megnehezítve ezzel az Egyesült Királyság Európával folytatott kereskedelmét. Franciaország ellenségeskedését tovább tetézi Jean Castex francia miniszterelnök Európai Bizottságnak írt levele, amelyben azt sürgeti, hogy Brüsszel tegyen meg mindent annak érdekében, hogy demonstrálják az angoloknak – „az Unióból való kilépés károsabb, mint a bent maradás”.

A The Critic Magazine cikke szerint jogi alapon

London mindent a szerződés értelmében és helyesen tett, Franciaország haragja pedig csupán elkeseredettségével magyarázható.

Mióta a királyság elhagyta az EU-t, előrelépést tett a kereskedelmi megállapodások létrehozása felé mind Ausztráliával, mind Indiával; sokkal gyorsabban tette elérhetővé a COVID vakcinákat, mint a többi európai ország és még a nagyjelentőségű AUKUS egyezményt is nyélbeütötte. Így a The Critic Magazine írója azzal érvel, hogy az „igazság nem az, hogy az EU-ból való kilépés kimutathatóan károsabb lenne az Egyesült Királyság számára, mint a bent maradás. Inkább az, hogy Franciaország globális és regionális befolyása csökkenni kezdett, míg Nagy-Britannia elkezdte kiaknázni újonnan megszerzett szabadságát a manőverezésre”.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

süti beállítások módosítása