2021. szeptember 30. 16:00 - Danube Institute

Süllyedőben az AfD hajója

A jobboldali AfD választási eredményeit vizsgálja Emily Schultheis a Politico európai kiadásának hasábjain.

afd_nyito.jpg

A párt a szerző szerint felemás eredményt ért el. 2017-ben a harmadik helyen végzett a szavazatok csaknem 13%-át megszerezve. Az idei voksoláson „csak” 10,3%-ot kaptak, amivel a Zöldek és a liberális Szabaddemokraták után csak az ötödik legnagyobb parlamenti erővé váltak. A visszaesés nem megkérdőjelezhető. A párt azonban rendkívül sokat javult a keleti-tartományokban, kiváltképp Szászországban és Thüringiában.

De mi vezetett oda, hogy a szavazóik nagyjából 15 százalékát elveszítették? A válasz elsősorban a párton belüli hatalmi harcokban keresendő. A formáció ugyanis igen fiatalnak számít, hisz 2013-ban alakult meg. Azóta
folyamatosak a csatározások a különböző frakciók és klikkek között.

Ez elsősorban a konzervatívabb erők és a radikálisabb jobboldaliak között csúcsosodik ki.

A párt jelenlegi társelnökei (Tino Chrupalla és Alice Weidel) a radikálisabb szárnyhoz tartoznak, s ezt az irányvonalat tükrözte a párt programja (például Németország kiléptetése az Európai Unióból, azaz Dexit) és az utóbbi hónapok politikája is (erősen oltás-és lezárás ellenes szólamok hangoztatása).


A párt konzervatívabb szárnyához tartozó Jörg Meuthen szerint mindez hozzájárult a vereségükhöz.

A politikus szerint szakítani kell a jelenlegi iránnyal, s fokozatosan a politikai centrum felé kell közeledni, mint klasszikus jobbközép, konzervatív párt.

Meuthen a Dexit ötletét is elveti. Vele szemben a párt jelenlegi vezetői pozitívan értékelték a választási eredményeket, s szavaikból kiderül: eszük ágában sincs változtatni az irányon.

Teszik ezt úgy, hogy nem csak az országos eredmények szólnak ellenük. A Bundestag választás mellett az utóbbi időben több tartományban (Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában az országos választás napján, Szász-Anhaltban pedig a nyár elején) is sor került Landtag, azaz tartományi parlamenti választásra. Az AfD szempontjából a szász voksolás volt a kulcsfontosságú, hisz ez a terület (ahogy az országos szavazatmegoszlásból is látszik) az egyik központjuk. Az AfD 2016-ban a helyi Landtag helyek közel egynegyedét tudta megszerezni 24,3%-kal. Most azonban itt is visszaesett a támogatottságuk, s csak a voksok 20,8 százalékát tudták bezsebelni.

Az AfD országos eredményét látva az is kijelenthető: szinte semmilyen szerephez sem fognak jutni e ciklus alatt.

A többi párt ugyanis kijelentette, hogy nem hajlandó velük szövetségre lépni. A mandátumok elvesztésével a párt a potenciális királycsináló helyzetétől is elesett. Mire lehet ebből következtetni? Elsőként arra, hogy hiába az újraegyesítés, Németország továbbra is megosztott, pártpolitikai preferenciák alapján legalábbis mindenképpen. Míg a nyugati tartományokban a szociáldemokraták vagy a zöldek törtek előre, addig a keleti régióban az AfD és a baloldali, marxista Die Linke erős. A második következtetés, hogy

a német szavazóknak igenis hiányzik egy erős, markáns, a valóságban is kereszténydemokrata konzervatív párt.

Láthatjuk, hogy a CDU és a CSU jelenleg nem ilyen formáció, hisz a Merkel-éra alatti erős balkanyart nem értkelték a jobboldali választók. Az AfD jelenlegi formáját ugyanakkor túlságosan radikálisnak tartják, s ezen nem segítenek a párt belső ellentétei és hatalmi harcai sem. Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű jobboldali formációval, azonban a bajor párt idén sem tudott áttörést elérni az országos politikában. Továbbra is úgy tűnik, hogy több millió konzervatív német választó maradt igazi párt és képviselet nélkül a szavazás után is.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása