2021. augusztus 23. 16:00 - Danube Institute

Süllyedőben a kalózpártok hajója?

Az európai kalózpártok jelenlegi helyzetét mutatja be a Politico európai kiadása.

kalozpartok_nyito.jpg

E politikai formációk főleg a 2008-as gazdasági válság és az egyre nagyobb digitalizáció következményeként jöttek létre, elsősorban a digitális jólét és jogok, valamint a nagyobb átláthatóságért kardoskodva. A legelső ízig-vérig kalózpárt Svédországban alakult meg, miután a helyi rendőrök rajtaütöttek egy torrent oldal (PirateBay) szerverein, ezzel ellehetetlenítve az onnan történő letöltést. A párt első vezetője, Rick Falkvinge szerint senki sem akart közülük igazán politikus lenni,

egyszerűen frusztráltak voltak, hogy a megválasztott döntéshozók egyáltalán nem értenek az internet világához.

Falkyinge formációja viszonylagos népszerűségnek örvendett hazájában, hisz megalakulásuk után nem sokkal, a 2009-es EP választásokon 7,1%-ot értek el.

Azóta a legtöbb északi- és nyugati Uniós tagállamban megjelentek a hasonló felfogású formációk. A Politico cikke két nagy kategóriára bontja őket. Az első csoportba a konszolidálódott, a politikai mainstream részévé vált pártokat sorolja (ilyen például a cseh kalózpárt), míg a másodikba a továbbra is erősen rendszerellenes (anti-estabilishment) formációk tartoznak, amelyeknek vagy nem sikerült, vagy szimplán nem akartak beépülni országuk politikai intézményrendszerébe.

Kezdjük a második csoporttal, amelynek egyik ékes példája a német kalózpárt. 2011-ben meglepetésszerűen jutott be a berlini tartományi parlamentbe, közel 9%-os eredménnyel. A siker azonban kérészéletű volt. Megválasztott politikusaik ugyanis nem mozogtak otthonosan a számukra új közegben, miközben a pártot belső ellentétek tépázták, sőt egyes (média) híresztelések szerint szélsőjobboldali erők szivárogtak be közéjük. Egy hozzájuk közel álló munkatárs szerint

jellemző az ilyen pártokra, hogy szilárd belső struktúrák nélkül nem tudnak mit kezdeni a gyorsan jövő sikerekkel, ami végül akár a vesztüket is jelentheti.

Így járt mind a német, mind a svéd kalózpárt, hisz rendre gyengébbnél gyengébb eredményeket produkálnak.

Azonban nem minden hozzájuk hasonló formáció járt így. Luxemburgban vagy épp Csehországban igen komoly szavazóbázist tudhatnak maguk mögött, s többnyire az EP-ben és saját országuk parlamentjében is jelen vannak. Luxemburgban a támogatottságuk jelenleg 1-3% között mozog. Politikusaik egyre népszerűbbek, az elnökük például egy ideig a legismertebb luxemburgi honatyának számított. Köszönhette mindezt annak, hogy – elmondása szerint – egyszerre volt nagyon konstruktív és kritikus a nagyhercegség kormányával szemben.

A kalózpártok sikersztorija azonban Csehország. Az itteni „branch” ugyanis mára meghatározó és szalonképes politikai erővé vált. Mitől lehet ez? Egyesek szerint azért, mert szakítottak eredeti elképzelésekkel és elindultak egy a néppártosodás útján. A technológia és az online világ kérdése továbbra is meghatározó a programjukban, de az már jóval szerteágazóbb, mint amilyen a kezdetekkor volt.

Ivan Bartoš elnök szerint a pártjuk teljesen átlátható és új szelet fúj a cseh belpolitika vitorláiba. Bartoš továbbá hangsúlyozta, hogy mindig készek a párbeszédre más pártokkal, hisz a dialógus fontosabb számukra, mint a versengés.

Erről azonban máshogy vélekednek a versenytársaik. A kereszténydemokrata KDU-ČSL EP képviselője, Tomáš Zdechovský szerint

a kalózpárt politikusai egyszerűen csak túl naivak.

Szerinte lehetetlen teljes átláthatóságot elérni a hírszerzés területén vagy épp védelempolitikában, hisz azzal csak az ellenségeiket segítenék. A cseh kalózpárt mindenesetre nemrég összeállt a liberális STAN nevű formációval, hogy közösen induljanak el az elkövetkező parlamenti választásokon októberben. A koalíció rövid ideig még át is vette az első helyet a közvéleménykutatásokban Andrej Babis miniszterelnök pártjától, de az utóbbi hónapokban elkezdett esni a támogatottságuk. Kérdéses, hogy ha ez a negatív trend folytatódik, akkor milyen eredményeket érnek majd el ősszel.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása