Danube Institute Blog

Kriptovaluták adójából finanszírozhatja az 1000 milliárd dolláros infrastrukturális programját Joe Biden

2021. augusztus 21. - Danube Institute

Biden nagy port kavart, a szakértők által gyakran kritizált, hozzávetőlegesen 1000 milliárd dollár értékű infrastrukturális javaslatának tartalmát és finanszírozási hátterét nem először vonják kétségbe. Bírálói elsősorban az ehhez szükséges források előteremtésének mikéntjét és az amerikai államháztartásra gyakorolt terheit firtatják.

bidenkripto_nyito.jpg


Bár a kormány azzal érvel, hogy az elavult hálózatnak égető szüksége van a nagymértékű tőkeinjekcióra - melyből a törvényhozók többek közt 110 milliárd dollárt költenének az utak, hidak és autópályák javítására, 66 milliárd dollárt a vasúti hálózat felújítására, és 47 milliárd dollárt az éghajlatváltozás okozta károk megelőzésére valamint további milliárdokat a vízi utak és repülőterek fejlesztésére és a szélessávú internet szolgáltatás bővítésére is - úgy tűnik, hogy szembemenve az eddigi csökkentett mértékű adóterhet jelentő republikánus gyakorlattal,

a demokrata elnök új adónemekből kívánja fedezni az extrém volumenű kiadásokat.

A sikeres amerikai vállalatokat sújtó többletterhek mellett az éppen szárnyait bontogató új piaci szegmenseket, így a kriptovaluta kereskedelmet sem kíméli. Méghozzá elsősorban a kriptovaluta-tranzakciók megadóztatásával és annak eddiginél jóval szigorúbb felügyeletével.

Bár napokig tartó tárgyalást követően a Szenátus elfogadta az infrastrukturális programot, figyelmen kívül hagyta a republikánus párt módosítási kérelmét, melyben azt indítványozta, hogy pontosítsák a kriptovaluta-tranzakciókra vonatkozó információk bevallási kötelezettségét - számol be róla a Forbes.

A módosítási javaslattal azt szerették volna elérni, hogy az új szabályozás, amely arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy a 10 000 dollárt meghaladó értékű kriptovaluta-tranzakciókat jelentsék az úgynevezett Internal Revenue Service-nek (IRS), csak a hagyományos brókereket érintse, valamint azokat a vállalkozásokat, amelyek olyan ügyleteket bonyolítanak, ahol hasonlóképpen lehet kereskedni. A kritikusok szerint ugyanis a rendelkezés most túlságosan széleskörű, és olyan nem pénzügyi közvetítőkre is vonatkozik, mint például a kriptovaluta-bányászok, a hálózati hitelesítők és más szolgáltatók. Az elutasított módosító egyik benyújtója szerint

a fejlesztők az innováció éltető elemei, és adóbevallásnak való alávetésük messzemenő következményekkel járna a technológia fejlődésére, nem beszélve arról, hogy a legtöbb fejlesztő nem fér hozzá az IRS számára hasznos adatokhoz.

Nem csupán a szenátorok ellenezték a törvény jelenlegi formájának elfogadását, hanem például Brian Armstrong, a milliárdos forgalmat bonyolító Coinbase vezérigazgatója is, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a rendelkezés mélyreható negatív hatással lesz az titoktartásra és akaratlanul is kiszoríthatja az offshore kriptovaluta cégeket.
További kritikusai szerint ráadásul azzal, hogy államilag beavatkoznak a kriptovaluta piac működésébe, magát a szellemiséget tiporják el, amiért Satoshi Nakamoto 2008-ban létrehozta az első kriptovalutát, a Bitcoint és az azt működtető blokklánc technológiát, azaz egy decentralizált, anonim, harmadik személytől - így állami szereplőktől is - független digitális fizetőeszközt, amely nincs kitéve sem a politikai akaratnak, sem a tradicionális pénzügyi szereplőknek.

Szemlézte: Spiesz Bianka

süti beállítások módosítása