2021. augusztus 08. 09:00 - Danube Institute

Ukrajna visszaszól – diplomáciai csörte az Északi Áramlat 2 miatt

Ukrajna az Északi Áramlat 2 megépítésének jóváhagyására adott reakciójáról értekezik David M. Herszenhorn a Politico európai kiadásának hasábjain.

ukrajna_nyito.jpg

Mint ismert a legutóbbi Merkel-Biden csúcstalálkozón egyezség született arról, hogy Németország végül befejezheti az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték építését. A projektet sokan ellenezték, mondván ezzel csak tovább növekszik az orosz energiától való európai függőség, valamint a vezeték komoly geopolitikai eszköz lehet Moszkva kezében. Berlin és Washington megállapodása több országot is negatívan érint, de szinte senkit sem annyira, mint Ukrajnát. Az új vezetékkel ugyanis teljesen megtudja „kerülni” az orosz gázexport Kijevet. Ezzel komoly bevételtől esnének el, valamint elveszne a szinte egyetlen komoly befolyásolási eszközük Moszkvával szemben. Nem csoda tehát, hogy az ukrán vezetés két klauzulát is életbe léptetett a csaknem 2.200 oldalas EU-s társulási megállapodásból és sürgős konzultációt sürgetnek az Unióval és külön Németországgal is.

Szakértők szerint jogilag így sem fogják tudni megváltoztatni Berlin véleményét, de politikailag mindenképp erős üzenetet küldenek ezzel a német fővárosba.

Kijev a Társulási Szerződés 274. és a 337. cikkelyére hivatkozik, melyek mind az energiapolitikára és az energiakrízisekre vonatkoznak. Az ukrán fél szerint az EU-nak ugyanúgy be kell tartania a vállalásait felé, mint a tagállamai felé, hisz a szóban forgó dokumentum épp erre kötelez.

Kijelenthető tehát, hogy Kijev kétoldalú fegyverré alakította át a szerződést, számon kérve ezzel az EU – és azon belül Németország – viselkedését.

Korábban legtöbbször csak az Unió hivatkozott különböző problémák vagy válságok alatt a Társulási Szerződésre más tagjelölt vagy aspiráns államokkal szemben, de most úgy tűnik, hogy fordult a kocka. A lap által megszólított ukrán szakértők szerint hipokrata hozzáállás az, hogy az EU elvárja Ukrajnától a szabályok betartását, míg Brüsszel kénye kedve szerint bármikor szembe mehet azokkal.

Míg a méltán híres – vagy hírhedt – balliberális lap is elismeri, hogy a nyugati nagyhatalmak az orosz biztonsági kockázatokat figyelmen kívül hagyva, a saját gazdasági érdekük alapján cselekednek. Németországnak például kiemelten fontos az Északi Áramlat 2, hiszen a vezetékkel jelentősen tudná csökkenteni az energia árát az országon belül. Washington is beleegyezett végül a projekt megvalósításába, egyesek szerint azért, hogy ezzel növelje a bizalmat Berlin felé. Joe Biden azért rögtön a bejelentés után Washingtonba hívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a károk csökkentése érdekében.

ukran_belso.png


„Joe Biden és Merkel kancellár találkozója megváltoztathatja Európa jövőjét. Az értékeket, az elveket és a biztonságot nem lehet kicserélni a gazdasági érdekekre. Hiszem, hogy az amerikai és német partnereink közösen állnak majd ellen az agresszornak, nem pedig bátorítják azt. Nincs döntés Ukrajnáról Ukrajna nélkül.”

A lap kiemeli, hogy az EU Ukrajnával szemben egy „többet többért” politikát folytat papíron, azaz bizonyos reformok után egyre több eszközt és pénz nyújt a volt szovjet tagköztársaságnak.
Kijev szerint azonban hiába hajtják végre a kért reformokat, Brüsszel nem ad cserébe semmit, csak újabb követeléseket.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása