Danube Institute Blog

Ázsiára fókuszálna az amerikai hadsereg

2021. június 11. - Danube Institute

Az Egyesült Államok hadserege növelni szeretné a jelenlétét a csendes-óceáni térségben. A régió amerikai parancsnokai így a Kongresszushoz és Biden elnökhöz fordulnak, hogy megkapják a kellő támogatást. Minderről Jack Detsch értekezik a Foreign Policy hasábjain.

us-navy-255955_1920.jpg

A katonai vezetők további, mintegy 1 milliárd dollárt szeretnének kapni a kellő beruházások és katonai fejlesztések megvalósításához. Mindez egy külső szemlélőnek soknak tűnhet, ám ez az összeg eltörpül Washington teljes katonai kiadásai mellett. A legújabb költségvetésben ugyanis közel 693 milliárd dollárt szán az amerikai állam a fegyveres erőknek és a Pentagonnak.

A csendes-óceáni és ázsiai térségre körülbelül 5 milliárd dollárt költ az amerikai védelmi minisztérium. A Foreign Policy birtokába jutott dokumentum alapján ezt az összeget egészítenék ki további 1 milliárddal a térségben szolgáló katonai parancsnokok. Ebből az összegből 231 milliót költenének új rakétavédelmi rendszerek telepítésére Guam-nál. Ez kulcsfontosságú lehet, hiszen az utóbbi években Kína intenzíven fejlesztette a nagy-és közép hatótávolságú csapásmérési kapacitásait. Továbbá jelentős összegeket szeretnének új radar-és katonai bázisok kiépítéséhez, valamint megnövelnék a szövetséges hadseregeknek nyújtott pénzügyi segítséget is.

Katonai elemzők szerint Peking már most komolyan fenyegeti a csendes-óceáni amerikai bázisokat, köztük Hawaii-t is.

Épp emiatt 114 millió dollárért szeretnék fejleszteni a szigetcsoport, valamint Alaszka katonai infrastruktúra hálózatát. Az Indopacom (a térség katonai vezetésének elnevezése) főparancsnoka John Aquilino admirális szerint a kért költségvetési kiegészítésekkel az Egyesült Államok ismét magához ragadhatja a kezdeményezést a régióban. Az admirális elmondása szerint így elriaszthatják potenciális ellenfeleiket, hogy azok megváltoztassák a fennálló nemzetközi rendszert, valamint mindezzel biztosíthatják szövetségeseik biztonságát is. A katonai vezető furcsa módon egyszer sem említette meg Kínát név szerint a Kongresszus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának küldött levelében, de szinte egyértelmű, hogy a lépések Peking feltartóztatására szolgálnak.

A lap kiemeli, hogy a Biden-adminisztráció az elnökség első hónapjaiban folyamatosan hangoztatta, hogy Ázsia fókuszú külpolitikát szeretne folytatni.

Detsch szerint azonban könnyen előfordulhat, hogy Biden is elfordul a térségtől, s máshová koncentrál.

A szerző szerint Obama és Trump sem tudta teljesíteni hasonló ígéreteit, mert túlságosan el voltak foglalva a Közel-Kelet kérdésével. Ez a veszély most is fenyeget: Detsch példaként kiemeli, hogy nemrég átvezényelték a Perzsa-öböl térségébe a U.S.S. Ronald Reagan repülőgéphordozó csoportot, hogy segítse az afganisztáni kivonulást. Ezzel a lépéssel jelentősen csökkent az amerikai jelenlét a Csendes-óceánon.

Detsch szerint az Indopacom kérése mögött elsősorban egy esetleges tajvani inváziótól való félelem áll. Aquilino elődje, például arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, Peking akár le is rohanhatja a szigetországot 2027-ben.

A szerző kiemeli, hogy az amerikai kongresszus már a tavalyi évben is komoly forrásokat biztosított a térség védelmére a PDI (Pacific Deterrence Initiative - Csendes-óceáni elrettentési kezdeményezés) keretein belül. E program segítségével például további F-35-ös vadászgépeket telepítettek az úgynevezett első szigetláncra ( a Japántól a Fülöp-szigetekig terjedő térség).

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása