Danube Institute Blog

Szöuli hintapolitika Peking és Washington között

2021. május 14. - Danube Institute

Karl Friedhoff a World Politics Review hasábjain foglalkozik Dél-Korea hintapolitikájával az Egyesült Államok és Kína között.

korea_nyito.jpg

A cikk szerint a dél-koreaiak gyakran egy ismert szólással írják körül országuk külpolitikáját: „A bálnák közötti harcban a garnéla háta eltörik.”. Jelen esetben az emlősök harca az Egyesült Államok és Kína regionális és globális csörtéje, míg a garnéla a náluk sokkal kisebb Koreát jelképezi. Friedhoff szerint azonban Szöult jelenleg inkább mint egy delfint lehetne leírni, hiszen egyre jobban és mindkét féltől függetlenül próbál mozogni a két szuperhatalom között.

Erre mindenképp nagy szükség van, hiszen az ázsiai ország katonai-és biztonságpolitikai szempontból nagyban függ az Egyesült Államoktól.

Jelenleg is körülbelül 28 ezer amerikai katona állomásozik a demilitarizált övezetettől délre. Gazdaságilag pedig Pekinghez kötődik több szállal az ország. Dél-Korea kínai exportja ugyanis nagyobb, mint az USA-ba, az EU-ba és Japánba eladott termékeinek együttes értéke.

A szöuli vezetés e kettőség miatt próbál óvatosan egyensúlyozni a két tömb között. Az ország külpolitikáját nagyban segíti, hogy mind a jelenlegi liberális kormánypárt, mind a konzervatív ellenzék egyetért abban, hogy nem szabad száz százalékosan elkötelezni magukat egyik fél felé sem. A szöuli vezetés ugyanis az utóbbi évben több ízben is megtapasztalta partneri viszonyainak kettősségét. 2017-ben az Egyesült Államok egy úgynevezett THAAD rendszert (Theater High Altitude Area Defense - végfázisú nagy magassági területvédelmi rendszer) telepített az országba, Peking heves tiltakozása ellenére.


A kommunista állam válaszul koreai cégeket támadott és sarcolt meg különböző gazdasági eszközökkel.
Becslések szerint ez a lépés közel 7.5 milliárd dolláros veszteséget okozott Szöulnak. Mindemelett Trump elnöksége alatt megromlott a két ország közti viszony, mert a republikánus elnök nagyobb pénzbeli hozzájárulást várt el az ázsiai országtól az amerikai bázisok finanszírozásával kapcsolatban.

Ezen események rámutattak, hogy Dél-Koreának egy köztes szereplőként kell fellépni a két szuperhatalom árnyékában.

Peking kiengesztelésére végül Moon elnök megígérte, hogy nem építenek újabb amerikai rakétavédelmi rendszereket a Koreai-félszigeten, valamint hogy országa nem lép be hivatalosan egy Japán-Egyesült Államok-Dél-Korea hármas katonai szövetségbe.

korea_belso.jpg

A kialakult helyzet miatt a szöuli vezetés a saját katonai-és hadiipari képességeit is fejleszti, hogy hadserege ne teljesen az Egyesült Államoktól függjön. A fejlesztések közül kiemelendő az ötödik generációs KAI KF-21 Boramae vadászgép, valamint az ország haditengerészeti programja. E kezdeményezés keretein belül Dél-Korea a többi között egy repülőgéphordozót is épít, valamint korábban már szó esett, hogy atomtengeralattjárókat szerezzen be az ország.

A kormány lépéseit a közvélemény is osztja. A polgárok ugyanis Kínára a történelmi okok miatt továbbra is gyanakvóan tekintenek, de szerintük nem Peking jelenti a legnagyobb fenyegetést az országra nézve, hanem az északi kommunista szomszédjuk.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása