Danube Institute Blog

Valódi keresztény reálpolitikus a CDU/CSU kancellárjelöltje

2021. május 06. - Danube Institute

Az idei német választási szuperév legjelentősebb eseménye a szeptemberi parlamenti választás lesz, amely után az is kiderül, ki lesz az ország új kancellárja. Korábbi cikkünkben már megismerhették Annalena Baerbock-ot, a Zöldek (Die Grünen) kancellárjelöltjét, most pedig bemutatjuk a jobboldali CDU/CSU pártunió jelöltjét, Észak-Rajna-Vesztfália jelenlegi miniszterelnökét, Armin Laschet-et.

architecture-3370814_1920.jpg

A Politico magazin hasábjain Gehrke Laurenz 5 tulajdonságot kiemelve ír Angela Merkel lehetséges utódjáról.


1. A mediátor

Bár a közvéleménykutatások során Laschet nem teljesít túl jól, a CDU szervezetében mégis sokan őt tartják ő a tökéletes jelöltnek. Véleményüket azzal indokolják, hogy jó érzékkel tudja összehozni az eltérő állásponton lévő párton belüli frakciókat. Megválasztásakor tartott beszédében elmondta, hogy bár a színpadias vezetés nem az ő műfaja, a választói számíthatnak rá. Sokak szerint Laschet az a jelölt, aki valószínűleg folytatná Merkel centrista vezetési irányát.


A pártnak megválasztásakor azt is figyelembe kellett vennie, hogy egy olyan személyt kell választaniuk, aki képes lesz megtartani a nem konzervatív Merkel szavazókat is.

Így Laschet tűnt a legbiztosabb választásnak. A politikai stílusára nagy hatással van személyisége, sokan túlságosan is kedvesnek gondolják ehhez a pályához. Egy barátságos karakter, aki gyakran mosolyog – és mosolyogtat –, könnyen megszeretteti magát, ha idegen társaságba kerül, és ezzel a személyiséggel valóban könnyebb mediálni, ha feszültség lép fel.


2. Az EU-rajongó

Laschet soha nem felejti el hangsúlyozni azt, hogy korábban Európai Parlamenti képviselő is volt. A belga és a holland határ közelében nőtt fel Aachenben, Nagy Károly otthonában. Nyilatkozataiban is kiáll az Európai Unió mellett és


úgy gondolja, hogy nem csak az EU-nak van szüksége Németországra, hanem Németországnak is az EU-ra, főként, ha részt szeretnének venni a globális kihívások megoldásában.

A korábbi nagy riválissal, Franciaországgal is jó viszonyt ápol. A francia elnökhöz, Emmanuel Macronhoz hasonlóan Laschet is támogatja az európai integráció elmélyítését, és ennek mozgatórugójaként a francia-német partnerséget jelölte meg. Bár Merkelhez hasonlóan ő sem szorgalmazza a Macron által javasolt radikálisabb lépéseket és Uniós védelmi kérdésekben sem ért egyet Macronnal.

3. Akit legyőzött a pandémia

A német választók a járvány súlyosbodásával együtt úgy érzik, Laschet-nek nem sikerült kezelnie a járványt. A válságkezelést nehezítette, hogy egészségügyi kérdésekben feszültség alakult ki a régiók és a szövetségi kormány között. A konfliktus márciusban látszódott igazán, amikor a fertőzöttek száma hirtelen növekedésnek indult, és egyes tartományok miniszterelnökei – köztük Laschet is – nem voltak hajlandók követni a szövetségi szinten egyeztetett korlátozások bevezetési ütemtervét.


Merkel nem állította le Laschetet az iránymutatások túl szabados értelmezése miatt, hanem inkább élesen és nyíltan bírálta, amiért nem követte az utasításait. Ezáltal hagyva, hogy a nyilvánosság szemében tovább rombolja saját pozícióját.


4. A reálpolitikus

Laschet helyzetét nehezíti, hogy vannak olyan nézetei, amelyek ellenszenvesek lehetnek a németeknek – legalábbis a cikk írója szerint.


Egyes kritikusok a „Russlandversteher” kifejezést aggatták rá, mert szerintük túlságosan barátságos álláspontot képvisel Vlagyimir Putyin Oroszországával szemben.

2019-ben egyik beszédében azt mondta, hogy a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd még a Szovjetunió korában is lehetséges volt, így miért ne lenne az ma is, hiszen szerinte a világnak szüksége van Oroszországra számos kérdésében. A németek úgy érzik, hogy Kínával szemben sem lesz képes erőteljesen fellépni. Kérdés persze, hogy a geopolitikai realitásokat nézve, nem kellene-e inkább az együttműködést választania Berlinnek – és számos már európai vezetésnek is – Moszkvával és Pekinggel.


A másik, ami miatt kivívta sokak ellenszenvét, hogy az ipari nehézségekkel küzdő Észak-Rajna-Vesztfália kormányfőjeként következetesen hangsúlyozta azt is, hogy bár a klímavédelem fontos cél Németország számára, nem veszélyeztetheti az ország státusát a világ egyik legjelentősebb ipari országaként.


Mindezekből kitűnik, hogy Laschet-et kül- és gazdaságpolitikai kérdésekben sokkal inkább a realitások, mintsem az ideológiák vezérlik.


5. A hit és a család embere

Laschet római katolikus, vagy ahogy a Rajna-vidéki katolikusokat nem hivatalosan nevezik: Rhenish Catholic, hasonlóan Konrad Adenauerhez. Az egyházhoz nem csak hite, hanem karrierje is kötődik. 1991 és 1994 között az Aachen-i egyházi újság főszerkesztőjeként dolgozott, majd 1995 és 1999 között az Einhard katolikus kiadó kiadói igazgatói posztját töltötte be. 2018-ban, amikor a CDU és a CSU között nézeteltérés alakult ki, Laschet volt az, aki arra figyelmeztette párttársait, hogy


a Kereszténydemokrata Unió elsődleges központi eszménye nem is a konzervatív jobboldali felfogás, hanem maga a kereszténység.

A tavalyi évben Laschet zártkörű beszélgetésre volt hivatalos a Vatikánba, amely során Ferenc pápával a társadalmi kohézióról beszéltek és megvitatták a migráció, valamint az éghajlatváltozást kérdését is. Laschet a találkozó után azt mondta, hogy „a pápa többet tud, mint gondolnánk”. A keresztény szellemiséghez hűen házasságban él. Susanne-t 1985-ben vette feleségül, és három gyermekük született.


Szemlézte: Spiesz Bianka

süti beállítások módosítása