Danube Institute Blog

Áttörés helyett bökkenők - Joe Biden klímacsúcsának értékelése

2021. április 28. - Danube Institute

Pár napja beszámoltunk már blogunkon arról, hogy az amerikai elnök virtuális klímacsúcsot hívott össze a Föld napja alkalmából. Cikkünkben megismerhették a várható legfontosabb kérdéseket. Most pedig a New York Times írása alapján az ott elért leglényegesebb eredményekkel foglalkozunk.

climate-4342959_1920.jpg

Douglas Brinkley történész szerint a Fehér Ház történelmet írt azzal, hogy megrendezte az első digitális összejövetelt a 40 legfontosabb globális vezető számára, és az is bebizonyosodott, hogy a világ leghatalmasabb emberei sincsenek védve a Zoom alkalmazás okozta fennakadásoktól, amelyeket a home officban dolgozók és tanulók is tapasztalhattak a járvány során. Brinkley beszámolója szerint elképesztő volt látni, hogy milyen nehézségek merülnek fel a technológiát igénybe vevő virtuális konferencián.


Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan akarjuk megoldani az éghajlatváltozás kihívásait, amikor a világ vezetői stabil video-összeköttetésben sem tudnak tárgyalni.

Hogy említsünk pár ilyen zökkenőt a konferenciáról, érdemes a nyitóbeszéddel kezdeni, ahol Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök beszédeit visszhang és egyéb kellemetlen zajok kísérték, valószínűleg a mikrofon vagy a hangszórók rezonálásának eredményeként. Majd, amikor Antony J. Blinken külügyminiszter bemutatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a képernyőn Putyin és Emmanuel Macron francia elnök képe váltakozott. Amikor pedig Kína elnöke, Hszi Csin-ping kezdte beszédét, hosszas késés okozott, hogy az angol nyelvű fordító csak később tudott csatlakozni. Yoshihide Suga japán miniszterelnök pedig az időzónák furcsaságára mutatott rá, amikor beszédét humorosan egy „jó reggelt, jó napot és jó estét” üdvözléssel kezdte. Douglas Brinkley szerint ez a formátum – amely a koronavírus-járvány miatt volt szükséges – valószínűleg


erőteljesen korlátozta a diplomáciai áttörés lehetőségét, hiszen elmaradtak az informális beszélgetések, amelyek a leginkább hatásosak szoktak lenni a csúcstalálkozókon. Ennek ellenére Brinkley azt mondta, hogy még ezek a tárgyalások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy előrelépést érjenek el a világ vezetői.

Hogy Biden egy valóban nagyszabású konferenciát szerett volna, azt jól mutatja, hogy azon az amerikai kormány több tajga mellett részt vett Ferenc pápa, a Világbank elnöke, a NATO főtitkára és Bill Gates, a Microsoft alapítója is. Az USA ellenlábasaként jelen volt Hszi Csing-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jair Bolsonaro brazil elnöke is. Az amerikai szövetségek közül pedig beszélt Boris Johnson brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár. A legfontosabb résztvevők között tartották számon továbbá Narendra Modi indiai miniszterelnököt, Moon Dzse-in dél-koreai elnököt és Yoshihide Suga japán miniszterelnököt. Esetükben a Biden-kormány megpróbálta elérni, hogy vállaljanak a kibocsátás-csökkentési célokkal kapcsolatos kötelezettségeket.

bidenklimautan_nyito.jpg

A CNN beszámolt a konferencia öt leglényegesebb pontjáról. Az első a globális felhívás a cselekvésre. Biden felszólította a világ vezetőit, hogy tegyenek lépéseket az éghajlatváltozás elleni közös fellépés érdekében, és támogassák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozóan meghirdetett új célokat. Biden rámutatott az Egyesült Államok által tett lépésekre és kiemelte, hogy a tudomány tagadhatatlan, és a tétlenség csak tovább növeli a költségeket. Az Egyesült Államok így nem hajlandó várni.


A második lényeges pont a károsanyag kibocsátás csökkentése volt. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke elhatározta, hogy országa 2030-ig 50–52% -kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az adminisztráció azonban még nem dolgozott ki tervet arról, hogy az Egyesült Államok miként fogja ezt elérni.


A CNN szerint a harmadik legfontosabb momentum az volt, hogy Ricardo Salles brazil környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy további forrásokra lesz szükség ahhoz, hogy Brazília az erdőirtás és a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig történő csökkentésének tervét végrehajtsa. Jair Bolsonaro elnök pedig arról beszélt, hogy országa 2050-re klímasemlegessé válik és többletforrásokat biztosít az erdőirtás elleni küzdelemhez.


A konferencia komoly(talan)ságát ugyanakkor jól mutatja, hogy a Bolsonaro által másnap beterjesztett költségvetés nemhogy pluszforrásokat nem ad erre a célra, hanem el is von ettől a területtől.

A negyedik lényeges elem volt, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy Európa a világ első éghajlat-semleges kontinensévé akar válni.


Végül fontos pillanat volt a Föld napjának megünneplése. Amikor a 40 vezető összeült a virtuális éghajlat-csúcstalálkozóra, Ferenc pápa egy videóüzenetben arra kérte a világot, hogy vigyázzon a biológiai sokféleségre, vigyázzon a természetre. A Szentatya hangsúlyozta, hogy mindkettő az éghajlatváltozás és a koronavírus járvány is azt bizonyítja, hogy nincs több időnk, amit elpazarolhatnánk.


Szemlézte: Spiesz Bianka

süti beállítások módosítása