Danube Institute Blog

Egyre erősödik a Kína és Oroszország jelentette politikai-katonai kihívás

2021. április 14. - Danube Institute

A két ázsiai nagyhatalom stratégiai ambíciói komoly fejtörést okoznak a nyugati világ vezetőinek. Újonnan a Tajvan körül zajló kínai hadgyakorlatra, valamint az ukrán határhoz közeli orosz csapatösszevonásra figyelt fel a nemzetközi közösség.

oroszkina_nyito.jpg

A Kínai Népköztársaság rohamléptékű fegyverkezése és kőkemény retorikája Tajvan megszállását és magához csatolását illetően régóta nyugtalanítja a nyugati civilizáció hatalmait – elsősorban Japánt és az Egyesült Államokat. Utóbbi Indiai–Csendes-óceáni Parancsnokságának négycsillagos tengernagya, Philip S. Davidson nemrégiben arról tájékoztatta a szenátust, hogy


Tajvan annektálását az évtized folyamán – várakozásai szerint 6 éven belül – megkísérelheti Peking.

Ezzel kapcsolatban aggodalomra ad okot, hogy a nagyhatalommá váló kelet-ázsiai ország tekintélyt parancsoló gazdasági súlya mellett ütemesen fejleszti haderejét is. A Tajvan megszállását célzó stratégiai szándék és retorika néhány évtizede is jelen volt, akkor viszont még úgy tűnt, hogy a Nyugatról beszerzett haditechnikai eszközök birtokában és a földrajzi előnyöket kihasználva Taipei képes önmagát megvédeni. Mára ez gyökeresen megváltozott. Egyes katonai elemzők meg vannak győződve arról, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg képes lenne katonai erővel bevenni a kontinentális Kína partjaitól nem egészen 200 kilométerre fekvő szigetet, az Egyesült Államok pedig nem valószínű, hogy képes lenne megakadályozni, vagy megfordítani mindezt. A World Politics Review szerzője, Elliott Waldman ugyanakkor ennél óvatosabban közelít a helyzethez.

A megszállás esélyeit latolgató cikkében megemlíti, hogy


az amerikai katonai vezetők jóslatai gyakran eltúlozzák a szituáció valódi súlyosságát annak érdekében, hogy a washingtoni képviselőket meggyőzzék a haderőre fordított hatalmas összegek szükségességéről.

Szerinte Kína szemszögéből is árnyaltabb a helyzet. A Pentagon az egyik jelentésében arról számolt be a kongresszusnak, hogy egy esetleges invázió a kezdeményező félnek is komoly politikai-katonai kockázatot jelentene. Waldman szerint emellett egy Tajvan elleni hadművelet súlyos gazdasági következményekkel is járna, ezért Kínának óvatosan és megfontoltan kell cselekednie. Mindenesetre érdemes lesz továbbra is kiemelt figyelemmel kísérni a csendes-óceáni színteret.

Ezzel párhuzamosan az orosz-ukrán feszültség is fokozódik. A felek a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta nem képesek békét kötni, az utóbbi hónapokban pedig folyamatosan romlott a viszony Moszkva és Kijev között. Előbbi arra figyelmeztetett, hogy nyugati szomszédjára egzisztenciális fenyegetést jelentene a Donyec-medence fegyvervillongásainak eszkalálódása. Az ukrán fegyveresek és az orosz szeparatista erők konfliktusában eddig 2014 óta 14 ezren veszítették életüket Kijev becslései szerint.


Újonnan pedig arról készültek felvételek, ahogy az oroszok egyebek mellett harckocsikat és páncélozott csapatszállító járműveket csoportosítanak az ukrán határ közelében. A Nagy Medve legújabb lépései hamar kihívás elé állítják a Biden-adminisztrációt, amely azóta már felvette a kapcsolatot az ukrán kormánnyal – számol be a France 24 hírportál.


Az esemény súlyosságát és rizikófaktorát illetően ugyanakkor megoszlanak a vélemények:


sokak szerint csupán orosz erőfitogtatásról, illetve blöffről van szó.

Mindenesetre a konfliktus elmérgesedése, valamint az a tény, hogy a felek nem képesek dűlőre jutni a békét illetően, önmagában aggasztó a nemzetközi közösség és különösképpen a NATO számára.

Szemlézte: Irlanda Balázs

süti beállítások módosítása